Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-09-22 / 38. szám

Paksi Hírnök 1995. szeptember 22. (5 VÁROSI MOZAIK KEZDŐDIK A FŰTÉSI SZEZON Pár hét és hivatalosan is itt van... A szokásos nyári karbantar­tási feladatokon túl egy nagy munkát is elvégeztek a Duna- Center Therm Kft. szakem­berei: egy pár évvel ezelőtt megépült vezetéket bekötöt­tek a fűtési rendszerbe, s ezál­tal több forró víz keringhet a távfűtéses lakásokban és in­tézményekben. Bemáth Lajos, a kft. ügy­vezető igazgatója nemcsak ez­zel a jó hírrel szolgált, hanem azzal is, hogy hamarosan mó­dosítják az önkormányzatnak azt a rendeletét, amely a pót­fűtés lehetőségét is szabályoz­za. A hivatalos fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart, ám az időjárás sok- szór nem igazodik ehhez. Éppen ezért megteremtet­ték annak a lehetőségét, hogy a hivatalos fűtési szezon előtt és után egy-egy hónappal fűthessenek a lakásokban. Ehhez viszont az kell, hogy az egy hőközponthoz tartozó lakóépületek lakástulajdono­sainak 51 százaléka kétje a fűtést. Az adott területek közös képviselőinek kell megren­delni a szolgáltatást a Duna-Center Thermtől, akik viszont a fűtési díjat minden lakás tu­lajdonosának kiszámlázzák. (Ennek egyszerű a magyará­zata, ha egy hőközponthoz tartozó házban fűteni kez­denek, akkor nemcsak azok­ban a lakásokban lesz meleg a radiátor, ahol kérték a szol­gáltatást, hanem mindenhol. Ezért kell a lakóknak meg­egyezniük és alkalmazkodni egymáshoz.) Ami a fűtéssel kapcsolatos másik, ám kellemetlenebb hír; mint annyi más szolgálta­tás, ez is többe kerül majd. Az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium VIII. 25-i rendeletében módosította a fűtési alap­dijakat, amelyeket az erőmű­veknek kell alkalmazni. Eh­hez hozzáadódnak még az üzemeltetési dijak. Az így kialakult hatósági árat kell jóváhagynia az önkormányzat testületének. A tervek szerint 10,2 száza­lékos díjemelés várható no­vember 1-jétől, amely egy 150 légköbméteres lakásnál átlagosan 190 forintos havon­kénti díjemelést jelent majd. T.SZ. Meg kell mondanom, ed­dig nem tudtam hova tenni a mondást; „vi­szik, mint a cukrot”. Talán, mert soha nem tulajdonítot­tam nagy jelentőséget ennek az élelmiszerfajtának. Lassan fogyogatott a cu­kortartó dobozból, ha pedig nem volt kéznél, helyettesí­tettük a mesterséges éde­sítőkkel (fogyókúra, óh!). A héten viszont úgy vitték a cukrot, öt- és tízkilószám a diszkontból, mintha in­gyen oszto­gatták volna. (Jobban mondva vit­ték, mint a cukrot.) Biztos a szüret miatt vagy pálinkafőzéshez(?) - fontolgattam -, no, de eny­­nyien és így, szinte mara­kodva, egymás elől kapkod­va? Pénteken aztán sikerült helyére tennem a cukormi­zériát. No, persze, áremelés készülődik, ahogy a hírek szólnak, elég rendes mér­tékben. A cukor kilója több lesz, mint száz forint, a liszt, a kenyér, a hús is többe ke­rül, egyik öt—hat, másik tíz­­húsz forinttal. S persze drá­gább lesz ezután majd min­den, amibe liszt, cukor vagy hús kerül, s mert az ólmo­zott paprikával tavaly tönk­retették a paprikapiacot, emelkedik ennek az ára, s ha ez a fűszer többe kerül, miért ne kerülne többe a többi... így vagyunk lassan min­dennel; miért is ne...? S rá­csodálkozunk honfitársa­inkra. Miért is ingerültek, idegesek, miért tüle­kednek az ingyenes ru­haosztásnál, miért morgolódnak, hogy gyógyszertárat kell választa­niuk a közgyógyellátásban résztvevőknek, miért ra­bolják ki még a hajléktalant is. (Mondhatják, igen; miért is ne...?) De a cukor, az más. Kéz­zelfogható jólét. Spáj­zolható. Most még het­vennyolc forintért. Lehet futni az árral, versenyt is. Vajon meddig?-tihanyi-MUNKAÜGYEK Szekszárd után Pakson a legalacsonyabb munkanélküliség a megyében (10,5 száza­lék), de ez valószínűleg nem vigasztalja azt a közel 2300 állástalant, akire mindössze 162 betöltendő állás vár. Legtöbbjüknek utolsó lehe­tőségként az átképzés marad, feltéve, hogy még nem vettek részt ilyen tanfolyamon. A következő hetekben 39 tanfolyam indítását tervezi a Tolna Megyei Munkaügyi Központ. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meghívá­sos pályázatot hirdettek tanfo­lyamok rendezésére, amelyen csak azok vehettek részt, akik a legeredményesebb képzése­ket tartották, mivel a múltban sok felesleges oktatást tartot­tak, ezek nem tudtak ered­ményt felmutatni. Előfordult, hogy a hallgatók már a képzés elején tudták, hogy hiábavaló az elvégzése, mert utána sem lesz könnyebb az elhelyezke­dés. Nagy anyagi ráfordítást igé­nyelt ez a munkaügyi köz­pontoktól, s talán ezért is mér­sékelték év elején a rendel­kezésükre álló összeget. A most pályázókat olyan is­meretek oktatására kérték fel, amelyek hiányszakmának szá­mítanak. Az át-, illetve tovább­képzéseken mérlegképes könyvelő, számítógépkezelő, hegesztő, vállalkozó, szakács, valamint az elektroműszerész szakmákat sajátíthatják el a jelentkezők. Jelenleg hétszáz hely van a tanfolyamokon és ennek két­harmada egyelőre betöltetlen. A férőhelyek száma is mutatja, hogy a megyében lévő több ezer munkanélküli közül ke­vesen kerülnek be egy-egy ilyen átképzésre. Megszigoro­dott a rosta, a legtöbb helyen felvételi vizsga van, vagy pedig elbeszélgetés. Ha nem sikerül: egy újabb felvételi, s ha az sem...

Next

/
Thumbnails
Contents