Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-08-11 / 32. szám

□ Városháza: Paksnak is megvan a Bokros-csomagja ... 2. oldal

□ Megszűnt háromszáz helybeli vállalkozás ... 3. oldal □ Autóbuszjáratokat szüntetett meg a Volán ... 4. oldal □ Csokoládé, vanília ... 6. oldal □ Azé az áram, aki megüti ... 8-9. oldal □ Almás??? ... u. oldal

1995. augusztus 11. PAKS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK HETILAPJA__________VII. évf. 32. szám

CSERÉPEDÉNY A RÉGMÚLTBÓL

A Városi Múzeum idén három helyen is folytatott szondázó ásatásokat.

Wosinsky Mórnak, a szekszárdi múzeum alapítójának leírásából ismert a múlt század óta a paksi püspök-dombi lelőhely. Itt római kori őrtornyot, esetleg kisebb villát (majorság) tételezett fel a kutatás. Noha közismert, hogy a 6-os út építésével a régészeti lelőhely jelentős része megsemmisült, mégis érdemesnek látszott egy kisebb, úgynevezett szondázó kutatást indítani a kérdéses területen. A múzeum munkatársai öt kutatóárkot nyitottak, ezek segítségével a következőket figyelték meg:

Valóban létezett itt római kori épület, és alapos a feltételezés, hogy ez őrtorony volt. Ezek az őrtornyok a római kori Pannónia provincia határát jelentő Duna mellett kiépített erődláncolat tagjait képezték.

Nem csupán a 6-os út építése okozott pusztulást a lelőhelyen, hanem az igen erőteljes talajerózió is sok régészeti jelenséget semmisített meg. így csak római kori tégla-, kő- és habarcstöredékek mellett kisebb-nagyobb agyagedény-töredékek kerültek felszínre, ám épületet, illetve annak nyomát nem sikerült azonosítani.

Az igazi érdekességet azonban a majd kétméteres mélységből felszínre hozott vonaldíszes kerámiatöredék és pattintott kőpenge jelentette, amely a csiszolt kőkorszakból származik, s Paks egyik legkorábbi leletének számít, bizonyítva ezzel, hogy az óváros területén a neolitikumtól kezdve valóban számolhatunk emberlakta településsel.