Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-08-04 / 31. szám

Paksi Hírnök 1995. augusztus 4. HD CSERESZNYÉSPUSZTA ELHOZTÁK TÁNCAIKAT ÉS DALAIKAT A paksi Városi Művelődési Központ - több szponzor támogatásával - a tavalyi nyárhoz hasonlóan, idén is olvasótábort rendezett Cseresznyéspusztán a határainkon túl élő magyar diákok részére. Tanáraik kíséretében több mint félszázan vettek részt a július 21- től 30-ig tartó előadásokon, műhelymun­kában. Romániából, Kárpátaljáról, a Felvi­dékről és a Vajdaságból érkezett fiatalok 23-án vasárnap délelőtt „rendhagyó” isten­­tisztelet keretében mutatkoztak be a paksi református templomban. Énekkel, muzsiká­val, szavalatokkal kedveskedtek az egybe­gyűlteknek. Előadásuk a kilencvenedik zsol­tárral, majd a magyarok imádságával, a Him­nusszal zárult. ITTHON, AHOL TÁVOL AZ OTTHON: MAGYARORSZÁGON Elismerést érdemelnek azok a hazai törekvések, amelyek a határainkon túlra kényszeritett magyarság gyermekeinek nemzettudatát kívánják ápolni. íz ünnepi eseményt köve­­l\ tőén Kővári László lel­­\ kész, a paksi református gyülekezet lelki gondo­zója válaszolt lapunk munka­társának.-A jó lelkű magyar embe­rek oldalán állunk, gyüleke­zetünk amennyire csak lehe­tőségéből, erejéből telik, igyekszik segíteni a művelő­dési központ által szervezett olvasótáborokat - mondotta.- Szépnek és hasznosnak ítéljük azt, hogy a magyar tör­ténelemből, nyelvből és iro­dalomból jeleskedő, határa­inkon túli magyar diákoknak lehetőséget nyújt városunk ar­ra, hogy az immár másodszor megrendezett olvasótábor se­gítségével tovább gyarapítsák ismereteiket, erősítsék nem­zettudatukat. Nagyon bízunk abban, hogy ezek a táborozá­sok a város tradíciójává vál­nak. Úgy érzem, az istentisz­telet rendkívüli lelki élményt nyújtott valamennyiünk szá­mára. Megjegyzem; tisztele­tet, elismerést érdemelnek azok a hazai törekvések, ame­lyek a határainkon túlra kény­szerült magyarság gyermekei­nek nemzettudatát kívánják ápolni. Önzetlen, szeretetben bátor odaadást kíván ez a te­vékenység. Legyen jutalmunk az, hogy az anyanemzet és a más országokban kisebbség­ben élő magyarság szoros, élő kapcsolata biztosítja kultú­ránk, s így népünk fennmara­dását. Kővári László azt is elmon­dotta, hogy nem új keletű kapcsolatokról van szó. Már évekkel ezelőtt felmerült a ki­sebbségben élő magyarság se­gítésének gondolata. Azért is­kolákat választottak a szerve­zők, mert úgy vélték, hogy a szellemi, kulturális épülés, a közvetlen érintkezés a legha­tékonyabb ebben a korosz­tályban. Gutái István népművelőt és feleségét külön említette a lelkész: ők voltak azok, akik nemcsak elindították, de vár­hatóan a jövőben is fáradha­tatlanul végzik majd ezt az igazán nem könnyű, ugyan­akkor áldásos, építő munkát.- Tenni mindezt érdemes volt, mert a diákok elhozták verseiket, prózáikat, népda­laikat, táncaikat, hangszerei­ket, muzsikájukat. Mindeze­ket a táborozás során megis­mertetik egymással, arról nem is szólva, hogy az érdeklődő­ket is gyönyörködtetik. Cse­resznyéspuszta igazán alkal­mas arra, hogy felszabadultan megmutatkozzanak egymás­nak. Ott csend és nyugalom van. Igaz, a gyerekek egy kicsit tá­volabb vannak a várostól, egymáshoz viszont ennél sokkal közelebb.- Épülésünket segítik a cse­resznyéspusztai összejövete­lek - válaszolta kérdésünkre a Kézdivásárhelyről érkezett ta­nárnő, aki már második alka­lommal kísérte el hozzánk diákjait. - Ezúton is köszöne­­tünket szeretnénk kifejezni az önök városának, annak a segítségnek, amelyben része­sülhetünk. Ätovábbiakban arról be­szélt, hogy az építő jó _ szándék segítségével va­lódi értékek találkoz­hatnak. Mint mondotta: a kis­diákok remélik, hogy a jövő nyáron újra eljöhetnek. SZ. J.

Next

/
Thumbnails
Contents