Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-08-04 / 31. szám
Paksi Hírnök 1995. augusztus 4. HD CSERESZNYÉSPUSZTA ELHOZTÁK TÁNCAIKAT ÉS DALAIKAT A paksi Városi Művelődési Központ - több szponzor támogatásával - a tavalyi nyárhoz hasonlóan, idén is olvasótábort rendezett Cseresznyéspusztán a határainkon túl élő magyar diákok részére. Tanáraik kíséretében több mint félszázan vettek részt a július 21- től 30-ig tartó előadásokon, műhelymunkában. Romániából, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból érkezett fiatalok 23-án vasárnap délelőtt „rendhagyó” istentisztelet keretében mutatkoztak be a paksi református templomban. Énekkel, muzsikával, szavalatokkal kedveskedtek az egybegyűlteknek. Előadásuk a kilencvenedik zsoltárral, majd a magyarok imádságával, a Himnusszal zárult. ITTHON, AHOL TÁVOL AZ OTTHON: MAGYARORSZÁGON Elismerést érdemelnek azok a hazai törekvések, amelyek a határainkon túlra kényszeritett magyarság gyermekeinek nemzettudatát kívánják ápolni. íz ünnepi eseményt kövel\ tőén Kővári László lel\ kész, a paksi református gyülekezet lelki gondozója válaszolt lapunk munkatársának.-A jó lelkű magyar emberek oldalán állunk, gyülekezetünk amennyire csak lehetőségéből, erejéből telik, igyekszik segíteni a művelődési központ által szervezett olvasótáborokat - mondotta.- Szépnek és hasznosnak ítéljük azt, hogy a magyar történelemből, nyelvből és irodalomból jeleskedő, határainkon túli magyar diákoknak lehetőséget nyújt városunk arra, hogy az immár másodszor megrendezett olvasótábor segítségével tovább gyarapítsák ismereteiket, erősítsék nemzettudatukat. Nagyon bízunk abban, hogy ezek a táborozások a város tradíciójává válnak. Úgy érzem, az istentisztelet rendkívüli lelki élményt nyújtott valamennyiünk számára. Megjegyzem; tiszteletet, elismerést érdemelnek azok a hazai törekvések, amelyek a határainkon túlra kényszerült magyarság gyermekeinek nemzettudatát kívánják ápolni. Önzetlen, szeretetben bátor odaadást kíván ez a tevékenység. Legyen jutalmunk az, hogy az anyanemzet és a más országokban kisebbségben élő magyarság szoros, élő kapcsolata biztosítja kultúránk, s így népünk fennmaradását. Kővári László azt is elmondotta, hogy nem új keletű kapcsolatokról van szó. Már évekkel ezelőtt felmerült a kisebbségben élő magyarság segítésének gondolata. Azért iskolákat választottak a szervezők, mert úgy vélték, hogy a szellemi, kulturális épülés, a közvetlen érintkezés a leghatékonyabb ebben a korosztályban. Gutái István népművelőt és feleségét külön említette a lelkész: ők voltak azok, akik nemcsak elindították, de várhatóan a jövőben is fáradhatatlanul végzik majd ezt az igazán nem könnyű, ugyanakkor áldásos, építő munkát.- Tenni mindezt érdemes volt, mert a diákok elhozták verseiket, prózáikat, népdalaikat, táncaikat, hangszereiket, muzsikájukat. Mindezeket a táborozás során megismertetik egymással, arról nem is szólva, hogy az érdeklődőket is gyönyörködtetik. Cseresznyéspuszta igazán alkalmas arra, hogy felszabadultan megmutatkozzanak egymásnak. Ott csend és nyugalom van. Igaz, a gyerekek egy kicsit távolabb vannak a várostól, egymáshoz viszont ennél sokkal közelebb.- Épülésünket segítik a cseresznyéspusztai összejövetelek - válaszolta kérdésünkre a Kézdivásárhelyről érkezett tanárnő, aki már második alkalommal kísérte el hozzánk diákjait. - Ezúton is köszönetünket szeretnénk kifejezni az önök városának, annak a segítségnek, amelyben részesülhetünk. Ätovábbiakban arról beszélt, hogy az építő jó _ szándék segítségével valódi értékek találkozhatnak. Mint mondotta: a kisdiákok remélik, hogy a jövő nyáron újra eljöhetnek. SZ. J.
