Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-08-04 / 31. szám

1995. augusztus 4. Paksi Hírnök 1 PEDAGÓGIA AZ ALAPTANTERV AZ >\ ISKOLAPADBA ÜLTETI i A PEDAGÓGUSOKAT • A Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képvise­lete ötödik éve segíti információkkal, továbbképzés­sel a magyar munkavállalói érdekképviseletek. Il­leszkedik a folyamatba a budapesti Villányi úti Kon­ferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvánnyal a közelmúltban rendezett közös országos közoktatási konferencia is: „Együttműködési lehetőségek az ok­tatásirányításban” címmel, Megosztott helyi és köz­ponti felelősség alcímmel. Minisztériumi vezetők, oktatással foglalkozó önkor­mányzati és pártpolitikai tiszt­ségviselők, gyakorló iskola­­igazgatók, pedagógusok cse­réltek nézeteket, jutottak töb­­bé-kevésbé konszenzusra ab­ban, hogy a piacgazdaságban a szabad piac sem képes ma­radéktalanul megbirkózni a közoktatás megannyi anomá­liájával, kérdésével, gyakorlati problémájával, mivel a külön­böző szereplők egyszerűen el­térő lehetőségekkel, aszim­metrikus információkkal ren­delkeznek. A helyi és központi irányítás együttműködéséről, a helyi közoktatás-tervezés, valamint oktatáspolitikai érdekegyezte­tés technológiáiról szóló elő­adások, illetve szekcióülések résztvevői megállapították: a helyi és központi oktatásirá­nyítás, együttműködés zava­raiban, hatékonyság-csökke­nésében szerepe van a jelenleg folyó átalakulásnak. Annak, hogy a korábbi professzionális (német kultúrkörre jellemző) irányítási modellt felváltja a laikus (angolszász) és profesz­­szionális irányú fejlődés kon­vergenciája a közigazgatásban és oktatásirányításban. E fo­lyamat előnye az úgynevezett civil szférára való fokozott tá­maszkodás, hátránya a laikus szemléletmód és megoldások előtérbe kerülése, utóbbi első­sorban a szülők, diákok ér­dekartikulációja révén. Azt is jelenti ez többek kö­zött, hogy a Nemzeti Alaptan­tervet „le kell fordítani” a kü­lönböző nagyságú települése­ken a helyi tantervekre, ame­lyeket a helyi iskolákban, a helyi civil szféra véleményé­nek, igényeinek figyelembevé­telével alakítanak ki. A másik kardinális fel­adat az alaptanterven alapu­ló helyi tantervek elfogadása, a finanszírozás, tartalmi szabá­lyozás és fejlesztés központi és helyi technikáinak, az ezt szol­gáló együttműködésnek a ki­alakítása megoldandó feladat, az oktatási intézményeknél. Mindennek része az is, hogy az iskolák augusztus végén pályázhatnak az oktatási - köztük a Soros Alapítványok elnyerésére, bár - ezt a minisz­térium képviselői elismerték - némileg elkéstek a pályázatok kiírásával. Az ország különböző térsé­geiben a múlt tanév végén vé­geztek speciális szemponto­kat bekalkuláló - például te­lepülésméret, kisebbséghez tartozás stb. - felmérő vizsgá­latokat, elemzéseket a közok­tatási rendszer szerkezetével, működésével, finanszírozásá­val kapcsolatosan. A népes­ségalakulás demográfiai trend­vizsgálatai az 1980-as évek elejétől csökkenést mutatnak, s a következő 10-15 évben az oktatástervezők (is) legfeljebb a demográfiai hullámcsúcs csökkenésének lassulásával számolhatnak. Összegében csökken or­szágosan a központi, ezen be­lül azonban az önkormányza­tok hozzájárulása növekszik a közoktatás finanszírozásában. Az állami tehervállalás csökke­nése ellenére fennáll az ország 3300 önkormányzatának fel­adatellátási kötelezettsége. Az ellátást megkönnyítendő cél­szerű (lenne) Tolnában is a me­gyei területfejlesztési terv ki­dolgozása, ami megfelelő ori­­entálási lehetőséget jelenthet. A helyi tervezés legfőbb kiindulópontja a települése­ken pedagógiai, oktatási, ne­velési célok figyelembevételé­vel a tanuló- és pedagóguslét­szám. A fenntartó önkormány­zatok figyelembe vehetik a más önkormányzatok terüle­téről intézményükben tanuló létszámot, az utánuk való hoz­zájárulást az intézmény fenn­tartásához, működéséhez. Mód van a források növelésére is, például a szakképzési, a re­habilitációs, az egészségügyi biztosítási alapból és meghatá­rozott feltételekkel oktatási közalapítványok hozhatók lét­re. A szomszéd települések anyagi hozzájárulásának kér­désénél, a nevelési, oktatási programok bevezetésénél, a ta­karékosságot szolgáló, de a gyerekeket és pedagógus eg­zisztenciákat érintő takarékos­­sági intézkedéseknél, intéz­mény-átalakításoknál, -meg­szüntetésnél fontos és célszerű- az önkormányzat ellátási kö­telezettségét szem előtt tartva- a döntések kialakításába az alkalmazotti közösséget, a diákönkormányzatot és az is­kolaszéket bevonni. Minél kisebb veszteség­gel kell bevezetni az új finan­szírozást - hangsúlyozta a pe­dagógusok szakszervezetének képviselője a konferencián, hozzátéve: a folyamatban az érdekegyeztető mechanizmu­soknak is megfelelően mű­ködniük kell. A másik kor­­referátum hozzátette: ahol kel­lő mértékben áll rendelkezésre túlóraalap, ott a pedagógus­munkanélküliség veszélye is kisebb. Egy bizonyos: a jelen­legi átalakulási folyamat vár­ható következményeinek fel­mérése, a következmények pontosítása, a megoldási ja­vaslatok kidolgozása meg kell, hogy előzze a döntések hoza­talát. Körültekintő jogi, mun­kajogi dokumentumok fel­­használásával, profi munka­jogászok bevonásával történ­jen a részletes egyeztetés a munkáltatói jogkör(ök) gya­korlójával, a szülőkkel, iskola­székkel, nevelőtestülettel, ér­dekképviseleti szervekkel. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents