Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-07-28 / 29-30. szám
Paksi Hírnök 1995. július 28. egészségügy Dr. Kovács Pál: KÓRHÁZI CSŐD LESZ MAGYARORSZÁGON? A volt miniszter eltökélt, s járva az országot mindenütt felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság egészségügyi és szociális érdekeit nem lehet úgy semmibe venni, mint arra a jelenlegi fiskális politika törekszik. Súlyos műtét az egészségügyben BORÚLÁTÓ AZ EXMINISZTER Kórházi csőd fenyegeti Magyarországot az ősszel, abban az esetben, ha az egészségügyi intézmények nem kapják meg a működésükhöz szükséges anyagi eszközöket — erről beszélt többek között dr. Kovács Pál volt népjóléti miniszter Pakson, a városi művelődési házban július hetedikén megtartott fórumon. Mint ismeretes: dr. Kovács Pál akkor távozott a tárca éléről, amikor a lakosság szociális érdekeit sértő intézkedéseket kívántak bevezetni. Az exminiszter elmondta: jelenleg mintegy harminc kórház van feketelistán, ezek kisebb intézmények és gyógyhelyek, amelyeket a tervek szerint megszüntetnek, bezárnak, számos kórház már amúgy is hitelre szorul, az eddigi listavezető kórház nem kevesebb mint 310 millió forinttal adósodott el. Dr. Kovács Pál szerint az egészségügy legnagyobb gondja ma a pénzhiány. A társadalombiztosítás 1989- ben vált ki a központi költségvetésből. Az egészségügy és a nyugdíjbiztosítás anyagi csődben van: a két biztosítópénztár anyagi kintlévősége 205 milliárd forint, ebből állami vállalatok és intézmények tartozása 105 milliárd, inkaszszóból és behajtásból 12-14 milliárd forintot remélnek ebben az évben, amelyet jó lenne egy intervenciós alapra helyezni; ebből a pénzből a járóbeteg- és szakorvosi ellátást lehetne javítani. Felvetődött az is, hogy elviselhetetlenül magas a fizetési kötelezettség, amely ma 54 százalékos, tény azonban az is, hogy a bérek ma nagyon alacsonyak és az ebből számított 54 százalék nem túl nagy összeg az egészségügy mai árakon számított kiadásaihoz képest. Az infláció az egészségügyben ma eléri a negyven százalékot és így ez az a bizonyos 54 százalék valójában nem csökken, hanem emelkedik: az egészségügyi szolgáltatásokból való kivonulás, a szolgáltatások körének csökkentése ezt eredményezi. A gond ugyanis az, hogy az állam nem finanszírozza a biztosítópénztárak hiányait, a biztosítók pedig nem képesek fizetni. Folyamatosan növekszik az eltartottak száma, a keresőképes lakosság száma csökken, akkor, amikor jelenleg egymillió ember van korkedvezményes nyugdíjban - ezt a rendszerváltás is hozta magával - és egymillió-hatszázezer ember pedig nyugdíjjogosult korban van, ezek eltartásáról pedig úgy kell gondoskodni, hogy nyugdíjukat úgy kell emelni, ahogyan az éves átlagkeresetek nőnek. A megszorító intézkedések a rokkantsági nyugdíj felé hajtják az embereket és így a megtakarítások helyett a kiadások tovább növekszenek, hiszen ahogyan romlik az emberek egészségügyi ellátása, ez egyre inkább tisztán látszik. A rokkantsági nyugdíjra jogosultak száma ma hazánkban eléri a 670 ezret. A tragikusan negatív folyamatok megállítására biztosítási törvény megalkotását sürgette dr. Kovács Pál, aki rámutatott: a fogászati, a sport- és üzemegészségügyi és egyes kórházi szolgáltatások köréből való kivonulás csupán tízmilliárd forinttal csökkenti az egészségügyi biztosítás kiadásait, ugyanakkor a következmények várhatóan nem lesznek arányban az itt elérhető pénzügyi nyereséggel.-kgp-
