Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-01-20 / 3. szám

1995. január 20. Paksi Hírnök ISKOLA ÉS KÖZÉLET A KÉPVISELŐSÉGET IS HIVATÁSOMNAK TARTOM Dr. Ferenczy Istvánná képviselő gyakorló pedagógusként került a Paksi Önkormányzat képviselő-testülete oktatási, kulturális és sportbizottságának az élére. Mondhatjuk úgy is: képviseli az iskolás korú gyerekek ezreit, akik a város iskoláiban tanulnak. tűk le a képesítő vizsgát. Ne­kem ez bejutást jelentett a Testnevelési Főiskolára, Buda­pestre. A háború miatt már a harmadik harmadév elmaradt és nyáron kéthónapos hadi­munkára rendeltek Erdélybe több ezer egyetemistát, köztük engem is. Ekkor már folyt az orosz előrenyomulás, vissza is kellett térnünk Magyarországra. Nyolc napig tartott az út Pestre, háborús viszonyok kö­zött. A főiskolát szétbombáz­ták, de 1944 őszén újra nyílt, ám egy hónap elteltével bezár­ták, olyan kevés hallgató volt jelen. Újra hazatértem Paksra, ahol több társammal együtt fél évig tanítottam a polgári is­kolában. A főiskolán az 1944-45-ös tanév kimaradt, majd a hábo­rú lezárta után újraépítettük. Embertelen körülmények kö­zött indult meg újra a tanítás, végül 48-ban fejezhettük be tanulmányainkat. Főiskolai éveim alatt atlétizáltam, váltó­ban országos bajnokságot is nyertünk. Mikor visszajöttem Paksra, elkezdtem tanítani a szakkö­zépiskolában, mellette pedig három évig általános iskolá­ban is. Közben 1950-ben fel­adtam agglegényéletemet és feleségül vettem volt tanítvá­nyomat, Sárát. Két gyerme­künk született István és Kata­lin. Feleségemmel szinte egész Európát bejártuk, és sok fan­tasztikus utazás emlékét őriz­zük. Álmom és vágyam volt, hogy Pakson taníthassak. Fel­ajánlottak állást a gödöllői egyetemen és Pécsett is, de én szeretem a szülővárosomat. Kevés olyan évfolyamtársam van, aki egy helyen kezdett és végzett volna. Végleges nyugdíjba vonulá­som után is kaptam ajánlato­kat, ám a jelenlegi állapotok nem egyeznek elveimmel. Itt­hon töltöm napjaimat Sárával és most már bőven marad időm a sportírásaimra is. Lala bácsi a napokban töl­tötte be 71. életévét. íz elmúlt négy évben mint /I pedagógus és mint a vá­­rM ros polgára milyen hiá­­•L ^ nyosságokat tapasztalt az előző bizottság munkájában, amiket el kell kerülni?-Az előző oktatási bizottság tagjait személyesen ismertem, de munkakapcsolat nem ala­kult ki közöttünk. A jelenlegi bizottság vezetőjeként azt tar­tom a legfontosabbnak, hogy koordináljuk a város oktatási intézményeiben és az önkor­mányzati testületben folyó munkát. Fontos az intéz­ményvezetőkkel a napi mun­kakapcsolat és a folyamatos információáramoltatás. A bi­zottság tagjai csak ezek birto­kában tudnak megfelelő dön­téseket hozni. Feladatunk megismerni a város oktatási, kulturális és sportintézményeit, a kömlődi óvodától kezdve egészen a sportszakosztályokig. Ezután lehet megtervezni a teendőin­ket, amiből van és lesz bőven - tette hozzá a képviselő. A Nemzeti Alaptanterv re­mélhetőleg 1995-ben elkészül - folytatta - és a közoktatási törvény - amelyet az előző parlament elfogadott - egyes pontjaiban fokozatosan lép életbe, miközben ezeket a pontokat koordinálni kell. A NAT-ból adódóan tömén­telen feladat vár az intéz­ményvezetőkre és így az oktatási, kulturális és sport­­bizottságra is. Az elődök munkájában azt hiányoltam, hogy nemigen tartottak igényt a gyakorló pe­dagógusok véleményére. Ezt akkor is hibának tartottam, úgy gondolom, hogy ezt a gyakorlatot nem lenne kívá­natos folytatni.- Összeegyeztethető-e, hogy egy személyben a paksi pedagó­gusok szakszervezeti titkára és az önkormányzat képviselője? — Megítélésem szerint igen. Több parlamenti képviselő is tisztségviselő a szakszerveze­tekben. Ebből gondolom úgy, hogy nem törvénysértő és nem összeférhetetlen ez a kétféle tisztség. Azt viszont már most hangsúlyozom, hogyha elve­immel, önmagámmal kerül­nék összeütközésbe, akkor va­lamelyik tisztségemről azon­nal lemondanék. Egyelőre azonban úgy látom, nem je­lent összeférhetetlenséget, hogy az önkormányzat képvi­selője, az oktatási bizottság ve­zetője és a helyi pedagógusok szakszervezetének titkára, il­letve, hogy pedagógus vagyok. Legelső helyre azonban az utóbbit teszem, hiszen teljes óraszámban tanító tanár ma­radtam. Akármilyen tisztsége­ket vállalok, nekem minde­nütt és mindenkor ugyanazt kell mondanom. Vagyis képvi­selnem kell a közoktatást, a gyerekek, a kollégák érdekét egyaránt. A szakszervezetnek az a dol­ga, hogy a munkavállalók ér­dekeit védje. Az önkormány­zaté az, hogy a városban élő polgárok komfortérzete, élet­­körülményei javuljanak. Szá­momra legfontosabb, hogy az adófizető polgárok gyermekei megfelelő szintű és minőségű oktatásban részesüljenek. Mindezek a feladatok kü­­lön-külön differenciáltak, de azt is látni kell, hogy nagyon sok tekintetben kapcsolódnak egymáshoz, összefüggenek. KÖZELEG A BÁLI SZEZON Ennek egyik színfoltjaként a Schilling Roger Német Nemzetiségi Egyesület sváb bált rendez az ASE-csamokban. A lassan már hagyomány- huszonötödikén este a szóra- kórus műsorát is. A bál este nak számító rendezvényt kozást választják, azok a hét órakor kezdődik. Jegyek megtisztelik jelenlétükkel Schilling Roger zenekar mu- - amelyek természetesen a testvérvárosunk, Reicherts- zsikája mellett megtekinthe- vacsora árát is magukba fog­­hofen küldöttei is. Akik feb- tik a szekszárdi Ifjú Szív lalják - elővételben az ASE- ruár negyedik szombatján,, táncegyüttes és a Németkéri csarnokban vásárolhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents