Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-07-07 / 27-28. szám

1995. július 7. Paksi Hírnök § I * ; _ ' VÁROSI MOZAIK AZ OKTATÁS JÖVŐJÉRŐL Az önkormányzati képvise­lő-testület oktatási, művelődé­si és sportbizottsága elnö­kének, dr. Ferenczy István­­nénak a kezdeményezésére, L. Németh Erzsébet szervezte azt a beszélgetést, amelyre meghívták a városban műkö­dő politikai pártok, civil szer­veződések képviselőit, hogy ötleteket, javaslatokat, véle­ményt mondva segítsék a bi­zottság munkáját, amely az oktatás és művelődés, a kulturális élet középtávú kon­cepciójának kidolgozását cé­lozza. A találkozót június 30- án tartották a Városi Művelő­dési Központban.-A Nemzeti Alaptanterv és a Bokros-csomag együtt nehe­zen kezelhető - mondta beve­zetőjében dr. Ferenczy István­ná. A NAT által meghatározott feladatok végrehajtása sokféle iskolatípus létrejöttét eredmé­nyezheti, ugyanakkor biztosí­tani kell az iskolák közötti át­járhatóságot, miközben egyre kevesebb pénz áll az oktatás rendelkezésére. Az önkor­mányzat költségvetése hatá­rozza meg az oktatás színvo­nalát és Paks eddig kedvező helyzetben volt - a gyerme­kek válogathattak az alapkép­zésen túl, olyan lehetőségek Tőkéczky László történész, pedagógus, közíró, a Magyar Tudományos Akadémia társa­dalomismereti albizottságának titkára, a Hitel és a Protestáns Szemle folyóiratok volt szerkesztője tartott előadást a polgárosodásról június 29-én a Városi Művelődési Köz­pontban, mintegy ötven főnyi hallgatóság előtt. Történelmi visszatekintés­sel kezdte előadását Tőkéczky László, összefoglalva a polgá­rosodás kezdetét és fejlődését, nemzetközi és magyar hagyo­mányait. A második világhá­között, mint például a számí­tástechnikai ismeretek, élő idegen nyelvek - angol, né­met, francia tanulása. Művé­szeti ismereteket szerezhettek, zenét, néptáncot, balettet ta­nulva. Az alapfeladatokat minden­képpen kötelesség a városnak ellátnia, a készülő tervezetnek pedig meg kell határozni a többi feladat között a prioritá­sokat, lehetőleg úgy, hogy a színvonal ne csökkenjen. Az iskolák természetesen készül­nek a NAT végrehajtására. A költségek csökkentésébe talán a demográfiai hullám is be­segít, de az oktatási intéz­mények belső átszervezésével is lehet takarékosabb gazdál­kodást folytatni - például tervezik az óvodák működési rendjének megváltoztatását. Remélhetőleg nem lesz szükség arra, hogy intézmé­nyeket adjon át a város a me­gyének - mondta dr. Rónaky József, a Fidesz Polgári Párt képviselője -, mert más tele­pülések példái mutatják: az át­adott intézmények elsorvad­nak. Rónaky Józsefnek egyéb­ként több kifogása volt a dr. Ferenczy Istvánná által el­mondott elképzelésekkel kap­csolatban, hiányolta a pontos borút követően, a szocializ­mus időszakában maga a pol­gár kifejezés is negatív felhan­got kapott - ennek ellenére a polgárság nem szűnt meg lé­tezni, legfeljebb elrejtőzött a társadalomban. A polgár, a polgárság leg­főbb ismérve az anyagi, szel­lemi és kulturális függedenség és ami a legfontosabb, a több­rétegű erkölcs, ami a tulajdon tiszteletében, a viselkedéskul­túrában, az ideológiai, vallási tudatban nyilvánul meg. Fele­lősséget érez az utódai, a kör­nyezete iránt, azonosulni tud pénzügyi elemzéseket, a ké­szülő koncepció sarokgondo­latait, ám végül a vita során megtalálták a közös pontot: a gazdálkodási pazarlások meg­szüntetését. Dr. Rónaky java­solta, hogy dolgozzanak ki al­ternatívákat a városi költség­­vetés oktatásra, kultúrára jutó összegének normatív elosztá­sára, hogy a jövőben ne alku alapján dőljön el, melyik in­tézmény, mennyi pénzből gazdálkodik. D. Szabó Mária, a Városi Művelődési Központ igazga­tója szerint intézményt meg­szüntetni nem szabad, mert többé ezeket nem lehet újra­éleszteni. Brebovszkyné Pintér Márta evangélikus lelkész az oktatásban a jó szellemiség, az emberi tartalom fontosságát emelte ki. Csapó Sándor - aki az MDF képviselőjeként szólalt meg - a célkitűzéseket elfogadta, de hangsúlyozta, hogy a végre­hajtás népszerűtlen feladatát a várost kormányzó koalíciónak kell felvállalnia. Dr. Ferenczy Istvánná el­mondta, érdemes volt meghal­lgatni a véleményeket és an­nak eredményei minden bi­zonnyal megjelennek majd a készülő koncepcióban. munkahelye, települése és nemzete közösségével. A fe­lelősségtudat kifejlődése a csa­ládnál kezdődik - és ebben a történelmi egyházaknak óriási szerepe van. A polgárság fel­halmozza a javakat és azokból keveset fogyasztva a közösség érdekében hasznosítja. A jelenlegi magyarországi helyzet az anyagi függetlensé­get nehézzé teszi és a jelenlegi oktatás- és kultúrpolitika a szellemi felhalmozást is aka­dályozza — fejete be előadását Tőkéczky László. R.G. TÁRGYALÓTEREM Viczkó Attila (1964) bün­tetlen előéletű budapesti la­kos személygépkocsijával Shell-kutakat keresett fel és az üzemanyagkútfejnél oly mó­don állt meg, hogy a kocsi nyitott ajtaja eltakarja a polcra helyezett olaj készítményeket. V A. műszaki hibára hivat­kozva 20-30 percig „szerelt”, ezalatt különböző olajkészít­ményeket tulajdonított el. A kár ötvenkétezer forint. Tavaly szeptember 13-án is­mét felkereste a dunaföldvári Shell-kutat, hogy a lopott ola­jat értékesíteni próbálja. Ek­kor fogta el V Attilát a rend­őrség és lefoglalta a 32 liter olajat. A Paksi Városi Bíróság dr. Raáb Zsuzsanna büntetőta­nácsa július 27-én tárgyalta az ügyet. V A.-t bűnösnek találta 5 rendbeli lopás bűntettében, egy rendbeli lopás vétségé­ben, valamint két rendbeli magánokirat-hamisítás vétsé­gében. Ezért halmazati bün­tetésül hat hónap börtönben végrehajtandó szabadság­­vesztésre ítélte. A végrehajtást három év próbaidőre felfüg­gesztette. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. * * * Prunner Rezső (1968) fiatal kora ellenére már többször állt a bíróság előtt különböző lopások elkövetése miatt. Az utolsó bűncselekményt ez év januáijában követte el, amikor szintén bölcskei lakos­tól tulajdonított el 2 CB-rá­­diót és horgászbotokat. A tárgyalás során P Rezső tettét azzal indokolta, hogy megélhetéséhez pénzre van szükség, mert az alkalmi munkákból nem tudja eltarta­ni magát. A bíróság P Rezsőt, mint különös visszaesőt 8 hónap börtönben végrehajtandó sza­badságvesztésre büntette, va­lamint egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletjogerős. A POLGÁROSODÁS KERÉKKÖTŐI

Next

/
Thumbnails
Contents