Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-06-16 / 24. szám
Paksi Hírnök 1995. június 16. Társadalom EÖRDÖGH GABRIELLA UTAK, ÚTKERESŐK POLGÁRI KÖRBEN Paksi Polgári Kör a közelmúltban tartotta alakuló ülését.-Az ötlet nem új keletű - mondotta Csapó Sándor, az elnökség tagja már tavaly év végén jó néhányunkban megfogalmazódott. A tavasz folyamán néhányan a Belvárosi kávéházban összejöttünk, így többek között Hajdú János, dr. Rónaky József, dr. Széchenyi Attila, Nagy Zoltán, a Városi Televízió volt főszerkesztője és jómagam. Elhatároztuk az alapítást, amelyre május 24-én sor is került. Nem titkolt szándéka a körnek, hogy politizáló klubbá kívánunk válni. Az sem titkolt, hogy a polgári értékrendhez, a polgári szellemiséghez kötődő embereket kerestünk meg, akik ma óhatatlanul a polgári-nemzeti táborhoz tartozó emberek. De ez a kör nem valami ellen, hanem valamiért alakult. Csapó Sándor a kör céljairól - többek között - elmondta: kívánatos, hogy információs, szellemi műhelyként működjön, napirendre tűzve a helyi önkormányzati aktualitásokat. Szándéka, hogy bizonyos önkormányzati ügyeknél, bizonyos jelenségekről véleményt alkosson, valamint a nemzeti és világpolitikai eseményekről meghívott előadók közreműködésével beszéljen. A mai paksi közéletről szólva úgy vélekedett, hogy a helyi közélet 1988-89-től datálódik, akkor kezdődött a demokratikus átalakulás. Addig demokratikus politikai közéletről beszélni nem lehetett. Jelenleg a helyi közélet alakítói a politikai pártok, a civil szervezetek és különböző magánszemélyek. Azonban a magyar és a nemzetközi közjogi felfogás szerint a politika érdekérvényesítési formája: a politikai párt. A továbbiakban a polgári kör elnökségi tagja így folytatta: - A közélethez ez is hozzátartozik, mint ahogyan a nyilvánosság is. Ez egyrészről adott. Nyíltak a testületi ülések és van az írott és elektronikus sajtó, a Paksi Hírnök és a Városi Televízió. Ezeknél a médiáknál a függetlenséget azonban nehéz értelmezni, mert mindkettő fenntartója az önkormányzat. Ezért nem várható egyik médiától sem, hogy élesen kritizálja a fenntartóját. így csak száraz hírek és tudósítások jelennek meg bennük, azonban a valóságos élet nem ilyen száraz! Szükséges lenne más véleménynek is helyet adni, akár pártoknak, magánszemélyeknek, egyéb civil szerveződéseknek. A harmadik média, a rádió - véleményem szerint ha egyáltalán politizál, nagyon óvatosan teszi majd, mivel nem hinném, hogy megkockáztatja az önkormányzati támogatás elvesztését. Tehát a társadalmi kontroll a paksi médiáknál nem lehet százszázalékos. A Paksi Polgári Kör adott esetben ezt a társadalmi kontrollt is felvállalja. Arról, hogy valóban van már paksi polgár - ha már polgári körről van szó - Csapó Sándor úgy vélekedett, hogy mindenek előtt definiálni kell, hogy mi az, hogy polgár:- Erre nemhogy én, de az ország legjobb politológusai is nehezen tudnának választ adni. Abban egyetértenek, hogy két ismérve van a polgár kategóriájának. Ez az anyagi és kulturális-szellemi autonómia. Az biztos, ha ezen ismérvek alapján készülne felmérés a városról, kevesen vallhatnák polgárnak magukat! De ez az egész országra nézve is igaz. Ugyanakkor a rendszerváltás során megindult a polgárosodás folyamata, de ez most megtorpanni látszik és egyfajta proletarizálódás jelenik meg a társadalomban és ehhez hozzájárul az is, hogy a munkanélküliségi ráta is növekszik. Mindezt tetőzi a pénzügyi kormányzat megszorító intézkedései, amely azt a réteget hozza jelentősen hátrányba, amely polgárosodhatna. Paks a magyar kisvárosok között azzal van előnyösebb helyzetben mindkét ismérv tekintetében, hogy az atomerőmű átlagon felüli mértékben biztosította anyagi autonómia részben megvan. A városban és környékén élő műszaki értelmiség magában hordozza azt a szellemi tartalékot, amely a polgárosodási folyamat elengedhetetlen feltétele, így az esély lehetősége fennáll. A polgári kör mint katalizátor szeretné segítem ezeket a folyamatokat - szögezte le Csapó Sándor. KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK Dr. Csanád Béla, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke is jelen volt a KÉSZ paksi csoportjának alakuló ülésén.- Dehonesztáló volt az elmúlt rendszerben kereszténynek lenni. Ez kizártságot, kirekesztettséget jelentett - mondta megnyitóbeszédében a teológia professzora, majd a későbbiekben így fogalmazott: -E század szülöttei bizonytalanok, nincs belső tartás, nincs hit, de ma már sok az új utakat kereső ember. Ezért kereszténynek lenni, ma küldetést jelent, s ami ebből származik, az a feladat. Kérdésre válaszolva Dékány Endre, a KÉSZ főtitkára elmondta: nem tart attól, hogy egyesületüket valamiféle elit csoportnak fogják aposztrofálni, s ezáltal kirekesztőnek kikiáltani. Turgonyi Zoltán filozófus az ülés egyik vendége arról szólt, hogy a jelenlegi folyamatok nem kedveznek az értelmiségnek:- Nekünk az ár ellen úszva kell felhasználni a szellemi értékeket, ezeknek a presztízsét visszahozni, mert pillanatnyilag a piac a kisebb ellenállás, az olcsóbb, könnyebben fogyasztható értékek irányába megy el. A nemrég alakult egyesület rendezvényén közel nyolcvan paksi polgár vett részt.
