Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-05-26 / 21. szám
1995. május 26. Paksi Hírnök nemcsak műhely, hanem közéleti, közszolgálati intézmény és ebből következik, hogy azokról és azoknak kell szóljon, akik ezt létrehozták. A városi televízió tehát a paksi polgároké.-A nézőket leginkább a műsorpolitikában, a műsorszerkezetben várható változások érdeklik. A pályázatodban leírtad elképzeléseidet, kérlek osszd meg most velünk is!- Nemrégiben ablakot nyitottunk a város környékére is, mint az közismert: már nemcsak kábelen közvetítjük műsorainkat, hanem sugárzunk is, és ez jó. Ugyanakkor a Frekvenciagazdálkodási Intézet harminchét órában határozta meg a heti sugárzási időnket. Ez azt jelenti az általam elképzelt műsorszerkezetben, hogy a hét öt napján ott leszünk a paksi nézők képernyőjén. Jelenleg hétfő, kedd és szerda a három adásnap. Szeptembertől hétfőn, szerdán és pénteken filmeket adunk, kedden és csütörtökön saját műsorainkkal jelentkezünk. A kedd a sporttá lesz, hiszen Pakson a sportnak kiemelt szerepe van. Tizenhat szakosztály működik, közülük nem egy nemzetközi és országos szinten is jelentős eredményeket produkálva, és valamilyen módon - ha nem másképp gyermekein, családtagjain keresztül - minden paksi ember kötődik a sporthoz. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy súlyának megfelelően foglalkozzunk e területtel. Tovább folytatjuk a „Lelátó” című műsort. Nemcsak a hét végi sporteseményeket foglaljuk össze majd, lesz „pengeváltás”, ahol a szurkoló összevetheti véleményét a szakvezetővel, a sportolóval néhány percben, rovatot indítunk „Mi van veled” címmel, már nem aktív sportolókat, sportvezetőket megszólaltatva. Természetesen folytatjuk az egyre népszerűbbé váló „Sportképcsamok”-ot, itt országos hírű sportemberek beszélnek pályafutásukról, annak emberi vonatkozásairól. Lesz telefonos játékunk, a paksi sportéletről szóló kérdésekkel, a nyereményekhez szükséges szponzori háttérrel máris rendelkezünk, összefoglalva: magazin jellegű sportműsort tervezünk. Közéleti műsorunk, a TelePaks csütörtökre kerül az ősztől. Tíz-tizenkét perces gyermekblokkal kezdődik az adás - gyerekek lesznek a műsorvezetők is. Ezt követi a Paksaméta, benne a Hírbehozóval, ez egy tízperces valódi hírműsor lesz, sok képpel. A blokkokat csakúgy mint a sportnál, telefonos játékok választják el. „A hét kérdése” - ötperces stúdióbeszélgetés következik időszerű közéleti, kulturális, gazdasági témáról a nézők felvetései alapján választva. Az-------------------------------------------------előző hét eseményeit feldolgozói magazinműsort tervezünk húsz percben, riportokkal, beszélgetésekkel. Lesz „Nőkről nőknek” és „Férfiszakasz” című műsorunk, és ifjúsági műsor, amit a város középiskolásaival tervezek megcsináltatni. Hiszem, hogy a három középiskolában akad annyi tehetséges fiatal, akik önmagukról, önmaguknak színvonalas programot tudnak készíteni. Felújítunk egy régi műsort, az „Állásbörzét”. Beindítunk egy vállalkozóknak szóló gazdasági műsort a „Mutatót”, a szekszárdi televízióval közösen. A csütörtöki adásnap a „Hírbehozó”-val és programajánlattal zárul. Havonta egyszer jelentkezünk az „Aktuális” című hosszabb stúdióbeszélgetéssel, és a „Filmklub”-bal, amelyben a filmművészet jelentős alkotásait tűzzük műsorra. Természetesen mindezt nem egyedül én találtam ki és nem is én akarok mindent csinálni. Olyan vezető szándékozom lenni, aki megtalálja azokat a munkatársait, akik egy-egy terület szakavatott értői és művelői.-A televízió egyike a város kulturális és közművelődési intézményeinek. Szerintem még a három média sem konkurense egymásnak - ellenkezőleg: jó együttműködéssel segíthetik, erősíthetik egymást. Főszerkesztőként miképpen szándékozol a kapcsolataidat kialakítani ezekkel az intézményekkel?- Ha elhitetjük egymással, hogy nem a másik babérjaira törünk, ha nem mások lekicsinylésével akarunk nagyobbnak látszani, az együttműködés megvalósítható. Ha a másik intézmény a mi közreműködésünkkel is erősödik, mi magunk is jól járunk. Gyakorta össze kéne ülniük a vezetőknek, munkatársaknak. Ez gyakorlatilag egy kommunikációs felmérés lenne, kinek-kinek saját magáról, hisz más impulzusai vannak a partnereinknek, mint nekünk. Fontosnak tartom a jó kapcsolatokat. Kicsit tekintve a tágabb környezetünkre elmondhatom, hogy a megye televízióival is kitűnő kapcsolataink vannak, de másokkal is, például a kalocsai városi tévével. Nem elsősorban anyagokat kell cserélnünk, bár erre is van példa, inkább módszereket, ötleteket adunk át egymásnak.-Nem kerülhetek mez egy kényes kérdést, bár tudom, nem a televízió főszerkesztőjének kompetenciájába tartozik. A városhan két kábelrendszer létezik, nem éppen súrlódások nélkül. — Meggyőződésem, hogy ezt a kérdést egyórás tisztességes hangú beszélgetéssel rendbe lehet tenni, mert a problémák nem megoldhatatlanok. Számomra ez a város egy és ebből az alapállásból kiindulva a gondokat rövid úton meg lehet - meg kell oldani. Végül hadd fejezzem be egy számomra igen fontos momentummal: a pályázatom megírása közben kétségeim voltak, meg tudok-e felelni az elvárásoknak. Történt azonban valami, ami feloldotta a görcseimet, tíz munkatársam a pályázati szándékom ismerete nélkül biztatott, mondván, hogy velem tudnának együtt dolgozni. Lehet, hogy nem én leszek a legokosabb főszerkesztő, de ez a bizalom és a kollégáim tudása, felkészültsége és hozzáállása át fog segíteni minket a gondokon.- Köszönöm a beszélgetést! RÁKOSI GUSZTÁV
