Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-01-20 / 3. szám
Paksi Hírnök 1995. január 20. TB-kártya cserebere HORVÁTH MARGIT Két azonosító szám egyidejű használata miatt január elsejétől nem használhatók az eddigi betegbiztosítási igazolványok - hozta meg a döntést a közelmúltban az Alkotmánybíróság. Az ezzel kapcsolatos, közvetlen környezetűnket érintő változásokról lapunk Tóth Istvánt, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettesét kérdezte. Mint megtudtuk: 1995. december 31- ig a régi kártyát is kötelesek elfogadni az orvosok és egészségügyi intézmények, de a munkáltatók már nem adhatnak ki a jelenlegiből újabbakat. Tóth István elmondta, a megyében várhatóan január 19-én érkezik meg a megyei névsor, amely összesen kétszázötvenezer nevet tartalmaz. Az új kártyákat folyamatosan kapják meg a lakosok. Elsőként a munkahelyet változtatók, az újszülöttek és az 1995. január elseje után nyugdíjba kerülők vehetik át. A munkaadóknak és munkáltatóknak a társadalombiztosítás felé egyszeri bejelentési kötelezettségük van, ennek határideje április ötödiké. Addig kell beérkezni a március 31-ig munkaviszonyban álló személyek adatainak. Akik jelenleg nem rendelkeznek érvényes betegbiztosítási kártyával, azok a munkáltatótól kapott igazolás alapján ideiglenes tb-lapot kaphatnak az új igazolvány kézhezvételéig. Az új kártyák elkészítésének költsége a régi 17-20 forint helyett csak 4-5 forint. Jelentős pénzösszeg takarítható, meg ha nem tértivevényes levélként küldik ki minden személynek az igazolványt, hanem a munkáltató segítségével juthatnak hozzá a dolgozók. Íz egyéni vállalkozók saját és családtagul jaik részére a megyei Egészségbiztosítási pénztárnál személyesen vehetik át az új kártyákat. FELHÍVÁS Paks Város Önkormányzata üzletépítés céljára a Villany utcai piactéren a még meglévő területeket. További felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályán kérhető. Telefon: 311-277 a / / ORSZÁGOS ERŐFESZÍTÉSEK A NEMKÍVÁNATOS „MELLÉKTERMÉKEK” VÉGLEGES ELHELYEZÉSÉRE Országos kutatómunka kezdődött Magyarországon abból a célból, hogy megtalálják azokat a területeket, amelyek alkalmasak a kis- és közepes aktivitású radioaktív anyagok végleges tárolójának befogadására. Erre alkalmas település mintegy százhúsz található. Budapesten, a MUOSZ-székházban január 17-én sajtótájékoztatón ismertették a kutatás eddigi eredményeit, és azt a nemzeti projektumot, amely a paksi atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok kezelésének és végleges elhelyezésének megoldására kialakult. Ennek megvalósításában az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Atomenergia Bizottság, az Állami Vagyonkezelő Rt., a Magyar Villamosművek Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. vesz részt. A sajtótájékoztatón dr. Ormai Péter fizikus a paksi atomerőmű osztályvezetője tájékoztatást adott a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésével kapcsolatos kutatásokról. Elmondta, hogy ezek az anyagok munkaruhák, szerszámok, egyéb eszközök, illetve a vízkezeléssel kapcsolatos hulladékok. A kiégett fűtőelemek nem számítanak hulladéknak, azok kezelése, illetve végleges elhelyezése külön kutatás témakörébe tartozik. A paksi atomerőmű létesítésének kezdetén - az erőmű üzemelésének várható teljes idejére - a szovjet tervezés mintegy negyvenezer köbméter kis- és közepes aktivitású hulladék keletkezésével számolt. Az eddigi tapasztalati adatok alapján ma már megállapítható, hogy ez a mennyiség négyezer köbméter lesz. Számolva az erőmű majdani leszerelésekor, bontásakor keletkező tizenegyezer köbméter hulladékkal, a végleges tároló befogadóképessége tizenötezer köbméter kell hogy legyen. A tárolót biztonságosan el kell szigetelni a bioszférától, mindaddig, míg a radioaktív anyagok le nem bomlanak. Dr. Ormai Péter szerint ez tökéletesen megoldható műszaki feladat, az alapelvek és követelmények pontosan tisztázódtak. Egy biztos, ezeket a hulladékokat Magyarországon kell elhelyezni. Egyéb, a környezetre káros toxikus mérgező hulladékokkal szemben az ionizáló sugárzások hatásai ismertek, a hatósági szabályozások szigorúak, az állandó ellenőrzés biztosított. A paksi atomerőmű minden gramm radioaktív hulladékról el tud számolni. Bállá Zoltán, a Magyar Állami Földtani Intézet osztályvezetője a szóba jöhető telephelyek kiválasztásának jelenlegi állásáról beszélt a sajtótájékoztatón. Elmondta, három alapvető szempont alapján folyik ez a munka: a földtudományi kutatás, a biztonsági kérdések és a lakossági hozzájárulás egyaránt fontos a vizsgálódásnál. A kutatás kezdetén kizártak bizonyos helyszíneket, mint például az országhatár közelében levő területeket, a történelmi emlékhelyeket, üdülőkörzeteket, földrengés-veszélyeztetett területeket, az ivóvízbázisok környezetét, és azokat az objektumok közeiét, ahol ipari tevékenység közben robbanás veszélye állhat fenn, például a vegyipari üzemek. Harminckét felszíni és negyvenkilenc felszín alatti helyszín alkalmas a végleges tároló megépítésére. Nagy valószínűséggel a Somogy-Tolnai dombvidék területén épül majd meg a létesítmény A telephely kiválasztása 1996 elejére várható. Újságírói kérdésekre válaszolva dr. Ormai Péter elmondta, hogy az előkészítés előtt álló új atomtörvény egész biztosan tiltani fogja a külföldről származó radioaktív hulladékok elhelyezését. Ugyancsak kérdésre válaszolva Bállá Zoltán elsődleges fontosságúnak tartotta, hogy a tároló létesítéséhez az érintett település önkormányzata és a lakosság hozzájárulj on.
