Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-05-26 / 21. szám
Paksi Hírnök 1995. május 26. HD Gyermekeink EÖRDÖGH GABRIELLA Amíg az autókból, mesékből és a meseautókból valóság lesz NÉGY CSEMETÉVEL // FOFOGLALKOZASBAN Akislányok többsége babázni szokott. Ezt tudva meglepetésként ért, amikor tudomást szereztem arról, hogy van Pakson egy kislány, aki az autók, azon belül is a Forma-1 szerelmese. Igazi tinilányhoz illően poszterekkel kitapétázott szobában lakik, popegyüttesek és természetesen Forma-l-es versenyzők képei díszítik a falat.-Az autók szeretete nálunk családi vonás. Édesapám autószerelő így már kis koromtól a kocsik világában élek. Gyakran vitt versenyekre, ahol igazi élményeket szerezhettem — kezdte a beszélgetést Kovács Anita. — Igazi szenvedélyem tavaly májusban, Senna halála után kezdődött. A sajtóban eddig megjelent összes cikket és fotót összegyűjtöttem, szüleimtől pedig Senna életéről és versenyeiről szóló könyvet kaptam. Körbetekintve megakadt a szemem az íróasztalon. A könyvek között, kiemelt helyen egy telefonkártya feküdt. Lehetne egyszerű, közönséges darab is, de ebből csupán néhány száz darab van az egész országban. Ayrton Senna arcképe látható rajta.- Ez év elején az Ifjúsági Magazinnak írtam egy levelet, amit leközöltek. Levelezőpartnereket kerestem, akikkel az autózásról tudnék szót váltani. Körülbelül nyolcvan levél érkezett, közülük harminccal rendszeresen tartom a kapcsolatot. Naponta érkeznek a levelek, még szerencse, hogy a tetemes postaköltséget a szüleim felvállalták.-Foglalkoztat a gondolat, hogy újságíró legyek. Jelenleg két nyelvet tanulok, amelyet szeretnék kamatoztatni. Remélem, hogy jó sportújságíró lesz belőlem. Rövid kis riportom felett talán sokaknak átsiklik a figyelme, pedig néhány pillanatra érdemes elgondolkodni a tinik szenvedélyvilágán, egy-egy témához való ragaszkodásán, hiszen lehet, hogy a hóbortnak hitt cselekedetek egy életút megalapozói lehetnek. HORVÁTH MARGIT Főiskolásnak is nézhetném a 33 éves Tündét, aki négy gyermek édesanyja, köztük egy tündén ikerpáré. Félj ével — Tamással — a Műegyetemen találkoztak először. A Túri család előbb Dáviddal, majd Zsófiával bővült. Mivel a fiatal értelmiségi házaspár sok gyereket akart maga körül, Tünde három évvel ezelőtt újból kisbabát várt.- A harmadik babát vártuk, de szerencsére négy lett belőle - mondja Tünde, miközben ebéd utáni álomból ébreszti az ikerpár fiú tagját, Marcit, ő a fiatalabb, öt perccel később született mint Zsuzsanna. A gépészmérnök Tünde ma hivatásos édesanya, ami azt jelenti, hogy az ikerpár nyolcéves koráig havonta a mindenkori nyugdíjminimummal honorálja az állam az anyai hivatást. Amíg az ikrek az első osztályt be nem fejezik az iskolában, mindenképp itthon maradok velük, bárhogy is alakulnak a dolgok. A gyerekeknek szükségük van az anyai törődésre, gondozásra, anyai szóra - mondja Tünde és a gyerekekkel együtt kimegyünk a nagy teraszra, az Öreghegy utcai új családi házban, ahol a kilátás gyönyörű.- Mind a négy gyereket felöltöztetem - meséli el egy napját -, illetve a nagyok már önállóak és elindulunk az iskola és az óvoda felé. Dávid a Balogh Antal Katolikus Iskolába jár, Zsófia óvodába. Az ikerpárral vásárolunk, hazajövünk, rendet rakok a házban és kezdődik az ebédfőzés. Zsófi hazajön ebédelni az óvodából, Dávid napközis a katolikus iskolában. Mindketten zeneiskolába is járnak, délutánonként odamegyünk. Egy zongorát szeretnénk venni számukra, mert van érzékük a zenéhez. Majd játszunk, olvasunk. Rengeteg mesekönyvet vásárolunk, hadd csodákozzanak rá a világra.-Moziban, színházban mióta a gyerekek megvannak, nem voltunk, de az én kicsinyeim elég színházat játszanak itthon. A férjem azért többet mozog - szerte a világban -, mivel jelenleg a reaktorirányítástechnikai projekt vezetője. De amikor belép az ajtón csak édesapa a négy gyermekének.
