Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-05-19 / 20. szám

Paksi Hírnök 1995. május 19. (5 VÁROSI MOZAIK MIT ERHET AZ EMBER, HA ..CSAK” GÉPÍRÓNŐ? A közterület védelmében A közterületi szabá­lyok ellen vétők az ed­digieknél is határozot­tabb büntetésre számít­hatnak a közeljövőben - tájékoztatta lapun­kat Balezer István fel­ügyelő a városházán. Elmondta: a szabálysértések tényét február óta fényké­pezőgéppel is rögzítik és a képet az ügyirathoz csatol ják dokumentációként. Erre azért is mutatkozott szükség, mert korábban az elkövetők tagadták, illetve visszautasí­tották a tényeket. A közterületfelügyelet ezek­ben a hetekben elsősorban a telekhatár és az úttest közötti területek rendben tartására hívja fel a városlakók figyel­mét, hiszen ismert, hogy eze­ket a részeket a telektulajdo­nosoknak kell rendben tarta­niuk: ügyelni kell a füves ré­szek és a fák karbantartására és mindenek előtt a parlagfű irtására.-A bírságot a közterület­felügyelet csak a többszöri fi­gyelmeztetés elleni mulasztás esetén rója ki, amely elérheti akár a tízezer forintot is - hangoztatta többek között Balezer István, aki azt is el­mondta, hogy az elmúlt idő­szakban eddig a legtöbb bír­ságot parkrongálásért - fűben álló autók szabálytalan par­kolásáért, tiltott helyen ra­gasztott plakátokért rótták ki. Ugyancsak sok gond van a ku­tyatulajdonosokkal, akik az ebtartás minimális követelmé­nyeit sem tartják tiszteletben. A közterület-felügyelet sze­rint jelenleg a legtöbb szó a ház elejéről - szó szerint - a Sárgödör lakóit ér­heti, akik meglehetősen elha­nyagolták környezetüket. Újabb kilenc gépíróval gazdagodott Paks váro­sa. Az évről évre ismét­lődő tanfolyamokon a résztvevők elsajátíthatják a tíz­ujjas vakírás minden csínját­­bínját. Valaha a régi szép idők­ben, amikor még hatalmas monstrumok csattogása verte fel az irodaházak csendjét és poros akták közt görnyedve verték az írógépeket, alapvető követelmény volt egy alkalma­zottnál, titkárnőnél a gépírás. Összeakadt billentyűk, kiszáradt írógépszalagok - ez mind, mind már a múlté. A zajos gépeket, elektronikus írógépek váltották fel. Ma már hibát keresve, nem a megsár­gult papírlapot figyeli a gép­író, szeme a szövegszerkesztő monitorára tapad. Teret hódí­tottak a számítógépek, de va­jon kiszorították-e a gépírást. Erre kerestük a választ, s fel­tárcsáztunk néhány céget, vál­lalatot. Az atomerőműben a profi gépíróknál természetesen kö­vetelmény a szaktudás, de a későbbiekben a számítógép ismerete is. Manapság sok olyan munka van, hogy nincs is szükség külön gépíróra. Vannak viszont olyan mun­kák is, amelyeket csak írógé­pen lehet megcsinálni és itt bizony szükség van szakkép­zett gépíróra. A rendőrségen, a bankokban, boltokban ugyanazt mondták. A Poligon Kft. - amely töb­bek között számítógépes tan­folyamok levezetésével is fog­lalkozik - egy dolgozója el­mondta, hogy nem feltétlenül szükséges gépírótudás a szá­mítógép-kezelés elsajátításá­hoz. Gondoltak azonban a szakképzett gépírókra is és in­dítottak (volna) számukra egy szövegszerkesztői tanfolya­mot, nagy meglepetésükre nem tanúsítottak iránta külö­nösebb érdeklődést. De vajon milyen céllal in­dultak a résztvevők a gépíró­tanfolyamon? Volt olyan, aki munkahely reményében vágott bele, olyan, aki fizetésemelést vár­ván, s olyan is akadt, akit cége iskolázott be. Mit gondol erről Nagy Éva oktató, aki az Energetikai Szakképzési Intézetben tanít­ja a jövő leendő titkárnőit:- Gépírásra, bárhogyan is teljed a számítógép, mindig is szükség lesz. A vélemények megoszlanak arról, hogy szük­ség van-e a számítógép ke­zeléséhez gépírói ismeretre. Mivel a billentyűzet apróbb el­térésétől eltekintve egy és ugyanaz, jóval gyorsabban tud az haladni, aki mind a tíz ujját tudja használni. Éppen ezért, mivel ennyire terjednek a szá­mítógépek, a szövegszerkesz­tők, nem szabad elhanyagolni, sőt fokozottabban kéne oktat­ni a gépírást. P. i. A DUNA-PARTÉRT Sok lokálpatrióta polgár örömére, kezdeménye­zésük úgy tűnik meg­hallgatásra talált. A Paksi Du­­na-partért Közalapítvány lét­rehozásán fáradozik a kép­viselő-testület, ennek része­ként készült el a területre vonatkozó részletes rendezé­si terv, amely felöleli a dunai partszakasznak a vasúti mú­zeumtól a jelenlegi kavics­kotrás helyéig húzódó részét. Az üdülőtábor és kemping 6,5 hektáron, kb. 200 fő be­fogadására lesz alkalmas, a közcélú sport 1,5 hektár, a rendezvénytér 0,8 hektárnyi területet kapna. Lehetőség lesz arra is, hogy reprezenta­tív szórakoztató és vendég­látó létesítményt is elhelyez­zenek a területen. A költség­­becslés több változatban ké­szült, a legalacsonyabb ösz­­szeg 20 millió, a legmaga­sabb 37 millió forint. Az ala­pítvány kuratóriumának fel­adata eldönteni, melyiket valósítja meg. Az alapítvány vagyona megalakuláskor mindössze 1,5 millió, egy­milliót az önkormányzat, fél milliót az erőmű biztosít.

Next

/
Thumbnails
Contents