Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-05-12 / 19. szám

Paksi Hírnök 1995. május 12, Gáz van Németkéren Nagyon sok településen épí­tették ki a gázvezetéket az elmúlt tíz-tizenöt év­ben. Környezetvédelmi, anya­gi szempontból a gáz jóval előnyösebb mint a szén vagy az olaj és ez bizonyára igaz ak­kor is, ha a kormány a jövő esztendő végéig a földgázárak jelentős emelését tervezi. Paks, Madocsa, Bölcske, Dunaföldvár még tárgyalást folytat a DDGázzal a gázve­zeték kiépítéséről, Németké­ren eközben már a befejezés­hez közelítenek. Egy éve kezd­ték meg a gerincvezeték ki­építését, amely Fejér megyé­ből indul. Erre a vezetékre tíz település csatlakozik és hat­vankétmillió forintjukba ke­rült a vezeték kiépítése. Né­metkéren a versenytárgya­lások júniusban folytak és a község belső vezetékhálózatá­nak építését egy hajdúszo­­boszlói vállalkozó, a külső ve­zeték kiépítését pedig egy szekszárdi vállalkozó nyerte el. A belső vezeték építésével kezdték, amelynek átadása már megtörtént. A fővonal Cecéről érkezik és a község állta a kiépítés költségeit. A külső és belső vezeték ki­építése harmincötmillió fo­rinttal terhelte Németkér köl­tségvetését, ehhez tizenhat­millió forint hitelre volt szük­ség. A fennmaradó összeget az önkormányzat és a lakosság állta. Németkéren háromszáz­­húszán köttették be a gázt, ehhez a közműfejlesztési hoz­zájárulás ötvenezer forint volt. További költségeket a gáz- és nyomáscsökkentő óra felsze­relése jelent, ezt a DDGáz számlázza. A lakásonkénti költség változó, százezertől háromszázezer forintig terjed­het. A lakosságnak hitelt az OTP Bank folyósított. A gázvezeték használatbavé­teli eljárása május 3-án, a külső vezeték műszaki átadása pedig május 9-én megtörtént. m Szomszédolás PAKS BUDÁJA, A SZÉP GÉDERLAK Van a Duna partján egy aprócska település. Pakstól a tá­volsága csak annyi, mint Pestnek Budától, de itt híd helyett a dunai komp köti össze a két települést. Keskeny betonúton érke­zik az utazó a csupán , ezerszázhetven lelket számláló Géderlakra. A kisközségben mindenhol ta­karos rend és tisztaság fogad. Nincsenek hírességei, műem­lékei, emlékművei csupán egy kicsit más, mint a hozzá ha­sonló települések. Más, mert az itt élő em­berek mindig újat, szebbet és jobbat akarnak. A főutcát, amely Kossuth Lajos nevét viseli, virágos előkertek díszí­tik, elvétve sem lehet látni el­dobott papírhulladékot, vagy cigarettacsikket. Nem is cso­da, hiszen Géderlakon szo­kás a péntek délutáni nagyta­karítás, amely nemcsak a há­zakra, de az utcákra is vonat­kozik. Látogatásom napján is épp erre készülődtek. Elsőként a polgármester­hez, Sill Lászlóhoz igyekez­tem, aki már a rendszerváltás előtti években is a község első számú polgára volt. Nem ta­láltam meg irodájában, mert épp a közhasznú munkát vég­zőket ellenőrizte, rendben fo­­lyik-e a focipálya fűnyírása. Néhány perc múlva már együtt sétáltunk át a szom­szédos sportcsarnok épületé­hez, amelynek parasztbarokk stílusa tökéletesen illeszkedik a falusi házak homlokzatá­hoz.-Négy éyvel ezelőtt, 1991- ben gondoltunk először arra, hogy a településnek szüksége leríne egy tornacsarnokra - kezdte a beszélgetést a polgár­­mester - huszonöt pályázó tervei közül választottuk ki Pintémé Máté Alice munká­ját. A kivitelezés megkezdése előtt azonban egy fontos köte­lességünknek kellett eleget tennünk. A terület ugyanis amin az épület jelenleg áll, an­nak idején az egyház tulajdo­nában volt. Megállapodásunk értelmében a területért cseré­be pénzt adtunk és garázsokat építettünk a plébániának, s csak ezután indulhatott a csarnok építése.

Next

/
Thumbnails
Contents