Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-05-12 / 19. szám

1995. május 12. Paksi Hírnök 3 GAZDASÁG KAMARAK, ELLENSZELBEN A hosszú menetelés még tart. azon fáradozunk, hogyan tudjuk nagyobb veszteség nélkül redukálni az állatállo­mányt.-Jelentős veszteséget okoz­nak a kamatterhek. Az ellent­mondásos kormányintézke­dések miatt képtelenség kellő hatékonysággal előre tervezni a gazdálkodásunkat - fejezi be rövid tájékoztatását a fő­könyvelőnő.-Tej- és húskartellek már vannak, csak a termelő van kizárva ezekről a helyekről - vázolja a helyzetet Kern József, a Szabadság Mezőgaz­dasági Szövetkezet elnöke.-A forint-leértékelés a ma­radék pénzünket is elvitte, a hús- és tejárak, az infláció a kereskedelmet erősítette is­mét, a termelőket pedig sze­­gényítette.-Igazából nem lehet tudni, milyen érdekeltségek működ­tetik a piacot, egyik napról a másikra hol konjunktúra, hol dekonjunktúra működik. Ami egyik nap még sok volt, a következő napra már kevés­nek bizonyult. Hiába mond­ják, hogy az EU-piacra lehet­ne exportálni, ha a sertések ára most éppen zuhanás­szerűen esik - jellemzi a pilla­natnyi állapotot Kemjózsef.-A napi gondjainkat ne­künk is segíti az évi 900 ezer liter extra minőségű tej, ám éppen háromszorosáért árul­ják a boltokban azt a tejet, amit tőlünk 30 forintért vesz át a tejipar.-Most jól fizetnek az ipari növények, a cukorrépa ter­mésterületet a duplájára nö­veltük, a cukorgyár megelő­legezte a vetőmagot, műtrá­gyát, permetezőszert, már csak jó idő kell a betakarítás­hoz - meg a kapott ígéretek beváltása - reménykedik Kemjózsef. Pusztahencsén a (volt) Kossuth Termelőszövetkezet eredményeiről is szerettünk volna beszámolni, ám egy bájos női hang közölte: „El vagyunk adva”, majd letette a telefonkagylót... MÁRMAROSI MIKLÓS Ezt a tényt közli Rostás Ilo­na, a Tolna Megyei Keres­­, kedelmi és Iparkamara titkára, utalva arra, hogy az év elején mintegy tízezer potenciális kamarai tagnak küldtek ki információs anya­got. Ez többek között tartal­mazott egy olyan adatlapot, amelyet kitöltve kellett volna visszaküldeni. A visszaküldött mintegy há­romezer adatlap hiányos, vagy ki sincs töltve, ez miatt az ak­ciót meg kell ismételnünk. Eb­ben szerepe van annak is, hogy pontatlan címlistát kap­tunk a hatóságoktól. Vagy nem is adtak, mint például az APEH Budapesti Igazgatósága, a TB, a cégbíróságok. Olyan Pakson négy éve foglalkoz­tat az önkormányzat köz­hasznú munkásokat kom­munális feladatok elvég­zésére. A munkaügyi központ 1995-ben felét fedezi a köz­hasznú munkavégzők foglal­koztatásához szükséges ősz­­szegnek, legfeljebb azonban havi 10000 forint fizetések erejéig. Az egyéb költségeket (ebédjegy, szerszám, irányítás) a polgármesteri hivatal állja. Az idén harmincnyolc főre kért támogatást az önkor­mányzat, ám csak huszonegy személyre kapott keretet. Ez a létszám növekedhet idényjel­legű munkavégzés esetén. Aki kikerül a munkanélküli segély ellátásából és már leg­alább hat hónapja jövedelem­­pótló juttatásban részesül, az kötelezhető közösségi munka­végzésre (legfeljebb havi negy­venórás foglalkoztatásról lehet szó). Tavaly szeptembertől fog­vállalkozóról is küldtek cím­listát, aki már nem is vállalko­zó, elköltözött, telephelyét fel­számolta. Jött vissza boríték olyan jelzéssel is, hogy a vál­lalkozó több éve már meghalt, családja felszámolta a vállal­kozást. Ismeretlen jelzéssel is jöttek vissza borítékok, a megadott településen nincs is olyan ne­vű utca-tér, legelő, szántóföld van a megjelölt helyen - állítja Rostás Ilona, aki azt is el­mondja, hogy a kamarai tagok nyilvántartásba vétele ellehe­tetlenült, ami azzal is jár, hogy a tagdíjakat sem tudják be­szedni. Elkészítették a hetven­­milliós idei költségvetésüket, ám a pénzügyi fedezet hiánya lalkoztatnak így embereket, de csak kommunális feladatok el­végzésére. A kiadott munka elmaradása miatt eddig öt főtől vonták meg a jövede­lempótló támogatást. A szak- és segédmunkások nagy része nem szívesen tel­jesíti a kommunális feladato­kat, de az is igaz, hogy vala­kinek ezt is el kell végezni. De mi lesz a magasabb vég­zettségű állástalanokkal? Ho­gyan használják ki az ő szak­tudásukat? Jelenleg sehogy, hiszen mégsem mehet ki egy ápolónő árkot tisztítani. Mivel a hivatal nem kapta meg az en­gedélyezett létszámkeretet a közhasznú munkásokra, így csak a kommunális feladatok elvégzésére maradt munka­erőkeret. A paksi munkaügyi köz­pontban azt mondják: más, kisebb településeken rugal­masabban oldották meg a miatt veszélybe kerülhet a működés. Gond az is, hogy az országos hatáskörű szerveze­­tek-intézmények, amelyek­nek a megyénkben is vannak igazgatóságaik, fiókirodáik - különösen a banki szervekre - tagdíjat itt a megyében nem akarnak fizetni. A kormányzati szervek évek-hónapok óta törik a fe­jüket, hogyan tehetnék kéz­zelfoghatóvá a fekete gazda­ságban működő cégeknek a jövedelmét, egyáltalán hogyan akadhatnának a nyomukra.-A nyilvántartásoknak ez a kaotikus állapota mindig is kibúvó volt, van, lesz azok­nak, akik a törvényt kerülgetik - mondja a kamara titkára. problémát. Jobban kihasznál­ják a jövedelempótló juttatás­ban részesülők szaktudását. Beosztják, hogy mikor, ki ke­rül közösségi munkára, s ezért senki sem maradhat ki. Olyan megoldásokat keresnek, hogy a közhasznú munkásokat szakmájukban helyezzék el, például: napközis nevelőnek, ápolónőnek. Igaz, egy kisebb falut köny­­nyebb áttekinteni, mint egy huszonkétezer lélekszámú várost. Sok pályakezdő munkanél­küli kerül ki az érettségizettek közül, mivel ez a végzettség manapság önmagában hasz­nálhatatlannak bizonyul, s számukra legtöbb esetben ma­rad a varroda. Talán nekik is lehetne elfoglaltságot ajánlani, például felmérések, közvéle­ménykutatások elvégzését. PRÉHÁZI ILDIKÓ MUNKA A KÖZ HASZNÁRA A hogyan tovább sokáig kérdés marad...

Next

/
Thumbnails
Contents