Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-05-05 / 18. szám

1995. május 5. Paksi Hírnök EÖRDÖGH GABRIELLA ANYAK NAPJAN VIRÁGOT SZEDTEM A RÉTEN ÉDESANYÁMNAK Ä nyák napi ajándék lesz az l\ új kis jövevény a Pukli házaspárnál. Bálint vagy Eszter lesz a neve, az ma még titok, nagy meglepetés. Zsuzsa és József boldog iz­galommal várják a kilencéves Regina kistestvérét.- Gyere nézd meg a kis­ágyát! - invitál a másik szobá­ba látogatásomkor a szöszke kislány.- Apa kiságya lesz az övé!-Harminc éve még én te­kintgettem a világra rácsai mögül, Dunaszentgyörgyön. Rendbe hoztam és második kisbabánknak készítette Zsu­zsa a hímzett ágytakarót a kis­ágyba. Közben a családfőt fagga­tom, mit jelent számára a kö­zelgő anyák napja?- Parasztcsaládból szárma­zom, ahol az édesanya fogja össze a családot és mindent, ami az otthonnal kapcsolatos. Édesapámék még tízen voltak testvérek, igaz mi csak ketten vagyunk a húgommal, de sok nagynéni, nagybácsi között nőttem fel. Úgy éreztem és érzem ma is, hogy az évben nem csak egy nap az anyák napja, hogy az összes többi is az. Az otthon­nal kapcsolatos dolgok csak egy nő fejében születnek meg, s ők légyen az édesanyám vagy a feleségem, úgy mondják el nekünk férfiak­nak, hogy az tetszem S ha nem is tetszik, akkor sem tudunk ellentmondani.-Örömmel veszem, ha a családban a nő mosolyog, ha teheti. Igénylem is ezt a mo­solyt, ennyi megjár nekünk férfiaknak - teszi hozzá. - Ez a mosoly jó az otthon hangu­latának is. Gyermekként min­dig faragtam valami ajándékot az édesanyámnak és hozzá vi­rágot szedtem a réten. Közben Regina előszedegeti az elmúlt évben készített anyák napi ajándékot, a kis gyermekkézzel formázott szí­vet és koszorút.- Idén fényképet készítet­tünk az iskolában - újságolja, s előveszi a színes fotókat. Zsuzsa és férje egy a sok százezernyi fiatal házaspár közül Magyarországon. Bol­dogan vállalják az új kis jöve­vényt, még akkor is ha nem lesz családi pótlék számukra, vagy gyed, mert úgy vélik nem az állam támogatása miatt kell felnevelni a gyerme­ket.-A szüléink is felneveltek minket, pedig akkor nem volt még gyes, sem gyed. A gyer­mekeink azt a jövőt jelentik számunkra, amit mi jelentet­tünk a szüléinknek - mondja a harmincéves Pukli József. - Ezt a jövőt sokan státusszim­bólumokat képviselő tárgyak­kal kívánják betölteni. Elekt­romos kés, mikrohullámú sü­tő, video. De az életünk szeb­bé, jobbá tételéhez nemcsak elektromos késre van szük­ség! Igaz, mi nem panaszkodha­tunk, én műszerész vagyok az atomerőműben, Zsuzsa pedig az egészségügyben dolgozik. Ennek ellenére, hogy némi többletjövedelemre szert te­gyünk, nem a sült galambra várunk. Munka után nem ülök otthon a televízió előtt és hallgatom, hogy ilyen meg­szorító intézkedések, olyan szociális megvonások... Aki sokat hallgatja ezt, még el is hiszi és másra nem tud gon­dolni csak arra, hogy egyre rosszabb lesz. Nem szabad pesszimistának lenni. Tenni kell ellene. A lányomnak és az új kisbabánknak is kell ruha, cipő, játék, én is szeretek ze­nét hallgatni lemezekről, magnókazettákról. Kirándul­ni, utazni szeretnénk a jövő­ben is a feleségemmel, a gye­rekeimmel, az erre valót min­dig elő fogom teremteni. Zsu­zsát, Reginával hatalmas cso­kor virággal köszöntjük fel anyák napján. Anyai szemmel, nehéz szívvel- Sanyika hat éve már, hogy nem kö­szönt fel anyák napján, a református te­metőben pihen. Szó nincs, ami ki tudná fejezni, hogy mennyit szenvedett, míg a gyilkos kór - a leukémia - végzett vele. Ültem a Heim Pál Gyermekkórház­ban az ágya szélén, fogtam a kis kezét, néztem a gyermekem, akinek kihullott a haja és tudtam, hogy nekem sosem lesz nagyfiam. Istenem, hol vagy ilyenkor?! Nagyra nyílt szemmel mondta: „Anyu! Én meghalok és a mennyországba fogok kerülni. Ha te nem hiszel Istenben, hogy fogunk találkozni?” Csak eddig a pontig nem hittem a vallásban. Sanyika három évig volt beteg, az életéért való küzdelem hozott össze új­ból a férjemmel. * * *- Szalad elém a kis fekete hajú Katalin a közeli gyermekotthonban. „Irma néni csak öt percig legyél az anyukám!” Vannak gyerekek, akik nem kellenek a szüleiknek, s gyermekéveiket inté­zetben kell eltölteni. Ők nagyon vágy­nak a szeretetre, jó szóra. Az anyai szeretet mindennél erősebb

Next

/
Thumbnails
Contents