Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-04-14 / 15. szám

1995. április 14. Paksi Hírnök-----------------m----------------­GAZDASÁG földszintes épületben 1952-ig működött a Budai Kispipa. At­tól fogva mindmáig, a Paksi Halászcsárda. 1952 óta az épület, az üzlet jogállása nem sokat változott: a tulajdonos a II. kerületi önkormányzattól bérli a Paksi Halászati Szövet­kezet, amely az IKV-nak fizet bérleti díjat, s a csárdát 1988 óta bérli a jelenlegi üzemel­tető: Vadas Iván.-Hadd ne mondjam el - magyarázza Vadas Iván -, hogy miért tekintették a kör­nyék egyik csehójának, már­­már botránykövének a Paksi Halászcsárdát 1988 előtt. Tény: a jelenlegi környezetet, a kínálatot, a vendégsereget össze sem lehet hasonlítani a korábbival, de ha ez nem így lenne, akkor nem is lehetne elkönyvelni ma a Paksi Ha­lászcsárdát annak, ami. Mindazt, ami az itt dolgozó tizenhat ember - ruhatárosok, szakácsok, séfek, felszolgálók zenészek jól irányított harmo­nikus csapatmunkájának eredménye, akik nem csupán alkalmazottként, hanem való­di gazdaként fogadják, szol­gálják vendégeiket. Kötelez a diszkréció, annyit azért elárulhatunk a vendé­gekről, hogy láttunk köztük szmokingba, estélyibe öltözöt­tet éppúgy, mint farmert, utcai ruhát viselőt. A kisméretű kü­lönterem az exkluzív rendez­vények, divatos, közkedvelt színhelye: diplomaták, üzlet­emberek, politikusok járnak ide rendszeresen, s bőven sze­repelnek az előjegyzési naptár­ban a minisztériumok, a ma­gyar és külföldi cégek előjegy­zései. Mire e sorok megje­lennek, már lezajlott ugyanitt a Profi Ökölvívó Szövetség saj­tótájékoztatója és bankettje. Sétálunk a halászcsárda - vagy ahogy Vadas Iván vá­lasztékosabban nevezi: halét­terem - nagy- és kistermében. Haladunk a konyha felé, amely a dolgozók szerint is el­avult, korszerűtlen. Másik gond a halászcsárda légkondi­cionálásának megoldhatatlan­sága. Mindebből a vendégek semmit nem érzékelnek, Gasztronómiai kalandozásaik­kal vannak elfoglalva. Nem is zavaijuk őket, ehelyett Vadás Iván korábbi vendégtörténete­ket elevenít fel: miként kö­szönte meg jókedvűen nem­rég a NATO főtitkárhelyettese a szíves vendéglátást, vagy egy nagykövet miként csomagol­­tatta be a libatepertőt lilahagy­mával, hogy haza is vihessen belőle... Megtekintjük a tengeri ha­lakat, rákokat, a magyar édes­vízi halakat: a csukát, kecse­­gét, fogast, pisztrángot. Ku­lisszatitkokat is megtudok, hogy - a magyar ember nem tudni, miért - halételben vala­hogy csak a halászlét tudja el­képzelni. Fontosak a meg­bízható, megfelelő árú, minő­ségű beszerzési helyek - tu­dom meg a továbbiakban, va­lamint, hogy a beszerzési for­rásokhoz mind ez idáig nem sorakoztak fel a paksi Duna-ág halai, de remélhetőleg ennek is eljön az ideje. Böngészem a három nyelvű étlapot, amelyen - ez megint nem a reklám helye -, de tény, hogy meglehetősen szolid áron ajánltatik a paksi és kor­hely halászlé, halerőleves. E történet terepe rövidesen ki­bővül, mert ha beköszönt a ma még reményeinkbeli ta­vasz és indul az új turistainvá­zió, akkor hagyományosan megnyílik a Paksi Halászcsár­da kerthelyisége is. BUBORGY. ...ÁCIÓ, ...RÁCIÓ, PRIVATIZÁCIÓ Rövid időn belül kiderült a tízmilliós nyereségről, hogy az tizenötmillió forintos veszteség - mondja a Népbolt Rt. ügy­vezető igazgatója, Ammáné dr. Lovas Zsuzsanna. Az ÁVÜ nyilvános pályá­zatát követően licit út­ján vásárolta meg a KÓPÉ Kft. az ÁVÜ által bir­tokolt 171 milliós részvény­­csomagot, amely többségi részvénnyé vált a tőkéscso­port számára. A megvásárolt cég naponta veszteséget produkált az új tulajdonosnak. A 94-es gaz­dasági évet is 40-45 millió forintos veszteséggel zátja a Népbolt Rt. A Népbolt Rt. dolgozói az átalakulást megelőzően in­gyenes vagyonjegy formájá­ban jutottak Népbolt va­gyonhoz. Ezt az átalakulás­kor átváltották részvénnyé és ehhez ötvenszázalékos árfo­lyamon vásárolhattak a dol­gozók részvényeket. Az ÁVÜ által megvásárlásra meghir­detett céget a leköszönt nép­boltos vezetők munkaválla­lói résztulajdonosi program keretében kívánták volna ki­vásárolni, a dolgozók ezért privatizációs hitelt is felvet­tek, törlesztett értékét a dol­gozó részvényben kapja meg. A törlesztett privatizá­ciós hitel részvénnyé válik a dolgozó számára. A privatizációs hitelt egyre kevésbé tudják a hitelt fel­vevők fizetni, mivel itt kész­pénzfizető kezesként a Nép­bolt Rt. szerepel, így a vissza­mondott privatizációs hite­lek törlesztőrésze is a társa­ságot terheli. A Népbolt Rt. a 95-ös gaz­dasági évre nyereséget irá­nyoz elő. EÓRDÓGH GABRIELLA Varroda eladósorban HORVÁTH MARGIT Lapunk hasábjain figyelemmel kísérjük az „eladósorban lévő” NAVOTEX munkaruházati leányvállalat paksi üzemének sorsát. Akik olvasták erről szóló előző két írásunkat, em­lékezhetnek arra a mun­kára (vagy tán harcra?), amit a vállalat igazgatója folytat azért, hogy az üzem a lehető legjobb kezekbe kerüljön. A napokban Paksra láto­gatott a NAVOTEX igazgatója, Nagy Jánosné, hogy szemé­lyesen is ismertesse a cég al­kalmazottjaival a helyzetet. A Fékon vezérigazgatójával foly­tatott tárgyalásai nem vezettek eredményre, több okból is. Bár Katz Ervin ígéretet tett a negyvennyolc paksi dolgozó foglalkoztatására, de azt csak Dunaújvárosban tudná meg­oldani. Az asszonyok azonban nem vállalják a napi utazást. A paksi részleg üzemveze­tője, Bencze Józsefné, az igazgató látogtása során szó­beli ajánlatot tett a részleg megvásárlására. Ezt a lehető­séget a negyvennyolc dolgozó is támogatja. Nagy Jánosné kérdésemre elmondta, jó megoldásnak ta­lálja az üzemvezető javaslatát, de az eladási árnak és az aján­lott összegnek még jelentősen közeledni kell egymáshoz. Benczénétől a szóbeli után, írásbeli ajánlatot vár, de ettől függetlenül ingatlanközvetítő irádok segítségét is igénybe fogja venni. A részleg eladásának végső határideje az év vége. Ad­dig sem fog munka nél­kül maradni a paksi részleg - ígérte Nagyjánosné.

Next

/
Thumbnails
Contents