Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-03-31 / 13. szám
Paksi Hírnök 1995. március 31. 4___ Gazdaság A SZAKSZERVEZETEK LEPNEK A MUNKÁSOK ÉRDEKÉBEN Napjainkban egyre nagyobb szükség van az érdekvédelemre. Devizamizéria... MÁRMAROSI MIKLÓS Szeretünk utazni, főleg ma- I napság. Erről tanúskodik, hogy a lakosság jó része már készülődik a nyári utakra... Az OTP-fiókok, az Ibusz irodái előtt és bent a pénztáraknál sorban állnak külföldi valutáért. A márka, a dollár a menő, a schillingért már nem kapkodnak úgy, mint négy-öt évvel ezelőtt. Ez egyben az úticélt is engedi sejtetni. Az MNB adatai szerint 95- ben eddig 236 millió dollárt vásárolt a hazai lakosság, annyit, mint 94-ben 6 hónap alatt, a devizaszámlával rendelkezők mintegy 10%-a élt ezzel a lehetőséggel. Az Ibusz Bank paksi kirendeltségénél a szokásos havi forgalom 3-4-szerese bonyolódik, sűrű sorban állás nem tapasztalható, telefonon, személyesen kell előre bejelenteni ki, mikor, mennyi devizát kíván vásárolni - tájékoztat a forgalomról Köllő Imréné kirendeltségvezető.' Az MKB vezérigazgatója szerint egyes helyeken a pánikszerű hangulatot a március 12-i és az azt követő kormányintézkedések okozták. Képzett biztonsági őr, kutyákkal állást keres Telefon: 75/310-649 Bár a rendszerváltás után sok szakszervezet feloszlott, az időközben kialakult gazdasági helyzet rávilágított arra, hogy a munkások érdekvédelmét, az anyagi és szociális ellátást valamilyen formában biztosítani és ellenőrizni kell. A még vagy már újra működő szakszervezetek feladatuk végrehajtásához a lehető legoptimálisabb kollektív szerződést igyekeznek megkötni, de a kormányzat egyre inkább korlátok közé szorítja a lehetőségeket. A kormányzat direkt módon beavatkozik a bértárgyalásokba és az általuk diktált feltételek elfogadhatatlanok. A jelenlegi éves infláció a huszonöt százalékot meg fogja haladni ezzel szemben az átlagkereset-növekedés maximum tizenöt százalék lehet, a bérköltség-növekedés pedig tizenkét százalék. A személyi jövedelemadó változása miatt öt-hét százalék jövedelemcsökkenés várható. A kormány március 12-én bejelentett szigorító intézkedés-csomagjának hatása a reáljövedelemre mínusz tíz-tizenöt százalék. Mindezeket figyelembe véve ebben az évben a reáljövedelem-csökkenés akár a harminc százalékot is elérheti. A fentebb említett tételek bérre vonatkozó részei az atomerőműben a február 28- án tartott szakszervezeti bizalmi-testületi ülésen hangzottak el. A jelenlévők egy állásfoglalást írtak alá, amelyben - mivel törvényi alapja nincs a szabályozásnak - elutasítják a kormányzati beavatkozást a bértárgyalásokba. Az állásfoglalást eljuttatják az MVM Rt.-hez, az ÁV Rt.-hez, valamint a kormányzati, a munkáltatói és a munkavállalói érdekegyeztető tanácshoz. Kiss Mihály, a Padosz elnöke lapunknak elmondta: országosan a szakszervezeti munka hatékonyságának rovására megy, hogy a működő hat föderációnál állandó közös egyeztetést kell létrehozni. Véleménye szerint kevesebb föderáció eredményesebben működhetne. A szakszervezetek munkájában a legfontosabb szerepet az érdekvédelem, azon belül is a bérfejlesztési viták foglalják el. Mivel az egyeztetési eljárásokat jogilag nem szabályozták pontosan, ezért a végrehajtás során többféleképpen értelmezhetők. A vezetők általában számukra pozitívan próbálják meg értelmezni. Sajnos az alapbérben történő megállapodások rendszere fedeüen, a munkavállaló nincs alkupozícióban, nem úgy mint a nyugati bértarifarendszer esetében. Az ötven éve alakult Postás Szakszervezet az idén már megtartotta a bértárgyalásokat. Jelentős eredményt könyvelhetnek el maguknak, hiszen a szakma által javasolt 16,1 százalékos emelés helyett 21,5 százalékot sikerült kiharcolni. Emellett háromszorosára emelték a pénzkezelési pótlékot.- Az áfész szakszervezet esetében fő probléma a bolti eladók átlagbére, amely körülbelül tizenötezer forint. Míg 1989 előtt a szakszervezet beleszólhatott a személyi bérek kialakításába, ma már ilyen nincs - jelentette ki lapunknak az áfész szakszervezet titkára Péger Ferenc. A februári bértárgyalások eredményeként január 1-jéigviszszamenőleg húsz százalék béremelést irányoztak elő a dolgozóknak. Ennek ellenére relatíve csökken az életszínvonal. Az érdekvédelem mellett a szakszervezet feladata, hogy szociális juttatásokat, illetve segélyeket adjon a rászorulóknak. A segélyezés mértéke a szakszervezetek anyagi helyzetétől függően változó. Az atomerőműben a Padosz évi hárommilliót fordít e célra, míg a postás szakszervezet hosszan tartó táppénz esetén három-négyezer forintot tud juttatni a rászorulóknak. Ezen a téren az áfész helyzete a legfelhősebb. Ők csak kétezer forint segélyt tudnak adni. Az említett problémák természetesen nem kerülik el az eddig fel nem sorolt szakszervezeteket sem. A pedagógusok például a bérharcok mellett a tandíjfizetési kötelezettség bevezetése ellen harcolnak. Március 17-én „Kék szalag” néven országos tiltakozást indítottak útjára. A felsorolásnak, illetve a „műsornak” még koránt sincs vége. Az érdekek mindig különbözőek lesznek. Enyhítés, enyhülés nem várható.
