Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-03-24 / 12. szám
1995. március 24. Paksi Hírnök Művelődési központ m---------A XI SZÁZADI KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY ÉS TÁRLATAI PAKSON Az ország legrangosabb orgánumai méltatták városunk képtárát, a „vidéki” viszonyok minden nehézsége ellenére megteremtett, magyar határokon túl is elismerést kiérdemelt Museum of Contemporary Art-ot. Idestova öt esztendeje új kortárs művészeti gyűjteményeknek ad otthont városunk. Ágh István szép gondolatát idézem: „Pakson írok, nézem a század eleji fényképeket, kalapos férfiak, földig érő szoknyás hölgyek állnak, sétálnak, gyerekek ámulnak a képbe a Szent István téren, a Fő utcán, a Dunaparti korzón, hajók szomszédságában, gesztenyefák alatt.” Ezek a sorok 1992 szeptemberében láttak napvilágot a Világszövetség című lap hasábjain, olvashatták hazai és külhoni magyarok egyaránt. Valószínűnek tartom azt, hogy nem maradt el részűkről a főhajtás, a Pakson élő modem festőművészek, így Halász Károly és Ritter János előtt sem. Igaz, a korabeli fotók elsősorban a szülőhely iránti ragaszkodást voltak hivatottak szolgálni és azt, hogy európai rangot szerezhessen egy kisváros, tiszteletet kéijen és kapjon, jó értelemben vett önérzetet a képtárban kiállított művek segítségével, az érző és értő gondolatnak köszönhetően. Valóban, az atomfizikát nem lehet egybeolvasztani a szellem művészi eszközökkel megvalósított szabadságával. Amerigo Tot, Endre Nemes, Kassák Lajos, Kiss István, Nagy Előd, Viktor Vasarely - néhány név, néhány világszerte elismert művész, akiknek alkotásait megtekinthették a képtár látogatói. Ezenkívül nyaranta hozzánk látogató művészek, a Paksi Vizuális Alkotó Telepen készített munkáikkal évről évre megajándékozzák egy-egy kiállítás erejéig városunkat, illetve tovább bővítik a képtár gyűjteményét. Halász Károly festőművész arról beszél, hogy helye volna Pakson egy vizuális információs központnak, oktatásnak, amelybe be kellene vonni a társművészeteket is. Zenére, irodalomra gondol, német példákat említ. Hangsúlyozza az oktatást, előadások, könyvek szükségességét, a kortárs művészekkel való folyamatos kommunikációt. Ismerve az önkormányzat anyagi lehetőségeit kijelentette azt, hogy különböző pályázatok elnyerése is segítheti a képtár további működtetését. Az oktatással kapcsolatosan azt is elmondta, hogy olyan módszert szeretnének kialakítani, amely a kreativitás maradéktalan kibontását biztosítaná, még akkor is, ha az alkotó nem képzőművészettel kíván foglalkozni a továbbiakban. Véleménye szerint az élet minden területén a készségre, illetve képességre kell fektetni a hangsúlyt. „Ne csak élő lexikon legyen az ember, de ismeije fel a naponta megszülető értékeket, tudjon tájékozódni, legyen bármi a szakmája, lássa, szeresse a lényegét annak, amit csinál, mert ez a valódi érték előfeltétele”. A paksi alkotótelep 1986- ban indult, a Paksi Képtár gyűjteménye tizenöt éves, kultúrpolitikai viharokat viselt és megviselt alkotók lelke és keze munkája alapozta meg a Paksi Képtárat. Pécs és Budapest közt legyen továbbra is a vándornak apropója a látogatásra: szívderítője, üdítő nyugalma. Tizenöt év termése a képtáré, értéke milliókban mérhető. Vajon újabb tizenöt év múlva üdvözölheti-e az erre járó ezen értékek sokszorosát? A tizenöt éves érés eredménye kétségtelenül Halász Károly nevéhez fűződik, az aprómunka, a tapasztalat, amelyet a pécsi múzeumban szerzett, az önzetlen átplántálás, a teremtő kezdeményezés. Pécs, Szombathely, Székesfehérvár, Kecskemét képtárai mesét tudnának mondani az arra járónak, hogy milyen irdadan munkának, kitartó szeretetnek köszönhetik fennmaradásukat. Halász képtár érdekében tett első erőfeszítései idején még lehettünk szkeptikusak, rácsodálkozhattunk hitetlenkedve a tenni akarásra, hiszen oly sok tiszavirág-életű próbálkozással találkoztunk (voltunk szenvedő alanyai), hogy a siker lehetősége mármár csak álmainkban bujdokolt. Ha egy kisváros világhírességek munkáit ajánlhatja a látogató figyelmébe, ha a kortárs művészet elismert alkotói bemutatását legalább olyan fontosnak tartja, mint múltjának őrzését és ápolását, akkor tiszta, nyugodt lélekkel veheti az elismerést. Csak néhány név a jelenleg kiállított munkák alkotói közül: Staub Ferenc, Schubert Péter, Bak Imre, Buttarelli Viviana, Castelli Gianluigi, Baky Péter, Záborszky Gábor. Gyermekelőadás keretében 29-én és 30-án „Az ördög három könnye” című mesemusical kerül bemutatásra a Veszprémi Petőfi Színház előadásában. „Az élet egyik legszebb és legnagyobb ajándéka az egészség. Ezt azonban csak az tudja igazán, aki elvesztette.” E hónapban egészségmegőrző kurzus indul, gyógyító programokkal. Minden szerdán 18 órától ingyenes segítségnyújtás, tanácsadás, kezelés univerzális energiával, egészséges termékek bemutatása. Csoportkezelésen és meditáción vehettek részt az érdeklődők 21-én Gladszkaja Marija Ivanovna irányításával. Egészségnapot rendeznek 25-én 10 órától, ahol a látogatók előadásokon vehetnek részt, megismerkedhetnek az aurafotóval, íriszdiagnosztikával, az ételbemutató és kóstoló után megmérethetik koleszterinszintj ükét, máj d mindezt lekocoghatják. A grafológia világába kalauzol el 28-án „Az aláírás, mint egész ember” címmel az az összejövetel, amely során a vállalkozó szelleműek szembesülhetnek önmagukkal írásukon keresztül. A képzőművészet kedvelői a XX. századi egyetemes művészet történetét tekinthetik meg reprodukciókon 31-ig, Feil József fafaragó kiállítását pedig még 26-ig. Újabb kiállításnak ad helyet a Könyvtárgaléria, Schönweitz János grafikáinak. Április 2-án egy sokgyermekes csángó asszony vallomásaiból hallhatnak részleteket Kakuts Ágnes, a Veszprémi Petőfi Színház tagjának előadásában, majd fellép a Bartina zenekar és a Tűzvirág néptáncegyüttes. Áprilisi előzetes a könnyűzene kedvelőinek: 6-án ' Koós János és Dékány Sarolta show-ját láthatják.
