Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-03-17 / 11. szám

Paksi Hírnök 1995. március 17. GAZDASÁG Tavaszi M munkák iZ ADÓHÁTRALÉK: EGY KIMERÍTHETETLEN FOLYÓ Ha egy vödörrel kimerítünk belőle, száz vö­dörrel támad helyette. MÁRMAROSI MIKLÓS Paksi, Paks környéki gazdák március 7-én a polgármesteri hivatal előadótermében új ismeretekre tehettek szert. Részletes információt kap­hattak arról, hogy a Pio­neer hibridkukorica mely fajta típusait termesztet­ték sikerrel Magyarországon, illetve Tolna megyében is. Vetített képes bemutatót is láthattak a CIBA Hungária Kft.-nek a növényvédelemre kifejlesztett széles skálájú vegyszereiről, mindez a kis­termelők számára is elérhető áron. A gépkör Tolna megyei szerveződésének kezdő lépé­seiről is kaphattak ismertetőt a gazdák. A lehetőség adott mindenki számára, hogy kü­lönösebb vagyoni hozzájá­rulás nélkül csatlakozhatnak ehhez a társuláshoz. Részletes tájékoztató is hall­ható volt, hogy a KSZE Agrár­­fejlesztő és Kereskedelmi Rt. - Szekszárd - milyen szolgál­tatásokkal áll a mezőgazda­sággal foglalkozó egyéni és társas vállalkozók rendelke­zésére. Csak címszavakban ezekről: - Szerződéskötések növénytermesztésre, állatte­nyésztésre és értékesítésre, üzleti és beruházási tervek ké­szítése, pályázatok készítése kamattámogatások elnyeré­sére, mezőgazdasági gépek és alkatrészek beszerzése, keres­kedelme. Az idő tehát kedvez a tava­szi munkáknak, csapadék is jelezte jelenlétét, a szakem­berek mintegy háromórás elő­adása bővelkedett új eszkö­zökről, lehetőségekről. Kár, hogy csak az előadóte­rem első soraiban ültek érdeklődő gazdák. tz elmúlt évben vissza­­f\ igénylő pozícióban volt a megye, idén ez meg­változott, ami részben annak is betudható, hogy 94- ben törvénybe lépett a mini­mumadó - mondotta dr. Bíró Zoltán, az APEH Tolna Me­gyei Igazgatóságának igazga­tója a Szekszárdon tartott sajtótájékoztatón, amelynek témája egyebek mellett az el­múlt év tevékenységének ér­tékelése volt. 1993-ban csak egy felszá­molási eljárást kezdeményez­tünk cég ellen, azt is félve mertük megtenni - emléke­zett az igazgató -, ellentétben az elmúlt évvel, amikor a me­gyei APEH három esetben in­dított felszámolási eljárást, 62 millió 244 ezer forint érték­ben. De a hátralék olyan, mint egy folyó - ha egy vödömyit kimerünk belőle, több száz vödörnyi támad helyette - vélte kissé fanyarul dr. Bíró Zoltán, amint a csőd és vég­rehajtási osztály statisztikáját taglalta. Miszerint a megyé­ben 1994-ben 36 felszámolási eljárást tettek közzé a Cég­közlönyben, 186 millió 401 ezer forintnyi tartozással, eb­ből a tőketartozás 66 millió 746 ezer forint. Befejezett felszámolási eljá­rás 20 esetben történt, 16 mil­lió 726 ezer forint értékű tar­tozással, s ebből kielégítésre került - pénzben - 1 millió 402 ezer forint. Folyamatban maradt végre­hajtási ügy 1994-ben 664 da­rab volt, 1 milliárd 78 millió 197 ezer forint értékben. Ez hatalmas összeg, s ebből csak 558 millió forintot szedtek be. Ma is egyik illetéktelen pénzszerzési forma a jogosu­latlan áfa-visszaigénylés. Fő­leg a 2-es adószám alá beje­lentkezettek jönnek az adó­hatósághoz, ha elég bátrak! De még mindig sokan vállal­koznak erre - vonta le a kö­vetkeztetést, majd az adó­hiányra kitérve dr. Bíró Zoltán leszögezte — sajnos — egyre romlik az adózási morál! 1993-ban 328 millió forint adóhiányt tártak fel az adóhi­vatal munkatársai az ellen­őrzés során, 1994-ben ez az összeg 371 millió forintra nö­vekedett. Az adómorál romlá­sa főleg a gazdálkodóknál és a jogi személyiségű adóala­nyoknál volt kimutatható. Az ellenőrzések során azt tapasztaltuk - folytatta a me­gyei APEH vezetője, hogy a mulasztások száma három­szorosára nőtt, 14 százalékról, 47,5 százalékra. A bírságszint 18 600 forint volt. Az elkövetők talán úgy vélték, ha egy évben egyszer-két­­szer le is buknak, még mindig megéri számukra a mani­puláció - hangzott el a sajtótájékozta­tón. Ezért 1994- ben a bírságszint már 37 800 forint. De úgy tűnik ez sem visszatartó ere­jű, mivel idén az év első két hónapjá­ban a mulasztások aránya már 85 szá­zalékos. 50 000 forintra kell emelni a mulasztási bír­ságot - vonta le a következ­tetést dr. Bíró Zoltán. A sajtótájékoztatón szó esett az adóhivatalokban dolgozó munkatársak fizetéséről is, az átlagbér a Tolna megyei APEH-nél 31 311 forint. Az igazgató nagyon sajnála­tosnak tartotta azt a tényt is, hogy az okleveles könyv­­vizsgáló végzettséggel rendel­kező kollégánál az ellenőrzés területén betöltött munka nem jelent szakmai gyakor­latot. Ezért nem ritka, ha az ilyen végzettségű munkatár­suk egy céghez megy dolgoz­ni. S most jön a paradox helyzet - mutatott rá a fo­nákságra az igazgató -, az APEH revizorai ellenőrzik azt a céget, ahol az okleveles könyvvizsgáló tevékenyke­dik. Előzetes adatként hallható volt: a megye 14 100 egyéni vállalkozói közűi február 15-

Next

/
Thumbnails
Contents