Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-03-10 / 10. szám
1995. március 10. Paksi Hírnök ÜÜ A Búvárbébi Kkt. ügyvezetője, Várnai Péter immár harmadik éve foglalkozik csecsemők úszásoktatásával. A gyermekek - természetesen szülői segítséggel - már két hónapos koruktól ismerkedhetnek az úszás „tudományával”. Ebben a korban az úszást nem a szó szoros értelmében kell venni, hiszen nem a mozdulatok elsajátításáról, hanem a babák búvárreflexének megőrzéséről van szó. Ide azok a kicsik hozhatók, akik nem szenvednek fertőző, légzőszervi, illetve keringési betegségekben. A foglalkozásokat a városi tanuszodában tízfős csoportokban, heti egy alkalommal tartják, hétfő délutánonként fél ötkor. (Az érdeklődők a helyszínen vagy a 314-766-os telefonon Várnai Péternél j elentkezhetnek. ) AZ ÚSZÁS TUDOMÁNYA VELÜNK SZÜLETIK, CSAK.. Noha egykoron lovas népnek mondták a magyart, mostanra eléggé ellustult. Nem szívesen áll fel a vasárnapi háromfogásos ebéd után, hogy aztán egy kiadósat kocogjon, s hajnalban sem kel csak azért, hogy fitten kezdje a napot. tehet, hogy ez nem is eredendő tunyaság benj nünk, hanem a rossz szokás, a rossz nevelés. Lehet, hogyha az apró gyerekek, szinte az anyatejjel együtt kapják a lehetőséget, hogy sportoljanak, akkor minden másképp lesz. Hiszem, hogy akkor a gyerekeket nem az óvó néninek kell a medencébe vonszolni, s a tanítónak hátba csapkodni, hogy „ugyan fiam, fuss már egy kört”. Persze nagyképűség lenne állítani, hogy a gyerekek garantáltan úszóbajnokokká nevelhetők, ha háromhónapos kortól úszni hordja a buzgó szülőpár, de valószínűleg megalapozhatják a sporthoz való pozitív hozzáállásukat. E gondolat kapcsán kerestük fel a Búvárbébi Kkt. ügyvezetőjét, Várnai Pétert. A beszélgetés kapcsán kiderült, hogy ezzel a kezdetben igen szórakoztató - s a rokonokat igencsak ámulatba ejtő - mutatvánnyal bizony a gyermek egészségének is igen jót teszünk. A pár hónapos csecsemőnek, aki a napjai nagy részét hanyatt fekve tölti, a vízben egyszeriben mindenféle mozgásra lehetősége van. (Persze nem az első alkalommal - türelmetlenség nem vezet sikerhez.) Ezáltal természetszerűleg erősödik az izomzata, fejlődik a keringési és légzőrendszere. A testi fejlődés mellett a gyerek-szülő kapcsolatra is igen optimálisan hat az úszás. A vízben a gyermek még inkább a szülőre van utalva, szüksége van a gondos, de határozott támaszra. Ez továbbfejleszti azt a finom érzelmi kötődést, ami jellemző a csecsemők és anyák közti viszonyra. Mivel a gyakorlatok komoly figyelmet követelnek meg mindkét féltől, a csecsemő - még ha néhány hónapos is - megtanul odafigyelni a szülői szóra, hiszen azt mindig valami gyakorlat követi. A szülő számára is jó iskola: rákényszerül, hogy gyermeke legkisebb rezdülését is felfogja, értelmezze, azonnal cselekedjen. Ellenkező esetben komoly problémák, sérülések fordulhatnak elő. Nem árulok el azzal sem titkot, hogy a gyerekek általában nem repesnek az örömtől, amikor először, másodszor merülnek alá az agyonfertőtlenített kék vizű medencében. Néhányuk közönyösen eltűri az újabb szülői hóbortot, vannak, akik hangos sivítással adják tudtul nemtetszésüket, és bizony csak igen kis részük örül neki. Ennek ellenére aggodalomra semmi ok, s a kezdeti sikertelenségek sem jelentenek egyből kudarcot. Mihelyt a gyermek hozzászokik a zsivalyhoz, a visszhanghoz, a számára még hűvös (30 fokos) vízhez, máris nevetésre áll a szája, s a szülő abbahagyhatja az aggódását. S noha a dolgot bébiúszásnak nevezzük, ne gondoljon az olvasó mell- vagy gyorsúszásra, netán pillangózásra - de nem is ez a dolog célja. Elérhető azonban - feltéve, hogy a gyermeket rendszeresen hordják az edzésekre -, hogyha bedobják őket a vízbe, feljön a felszínre, hanyatt fordul és addig teker, amíg a kis buksija nem koppan a medence falán. S bizony, ha belegondolunk, akkor ez nem kis teljesítmény - kétéves kor előtt nem is elvárható - hiszen gyakorlatilag elérhetjük azt, hogy a gyermek nem fullad meg a vízben, ha eseüeg horgászás közben a csónakból a tóba pottyan. Aztán már csak kis idő kell, s az egykori lovas nemzetből úszó nemzetté válik.