Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-03-10 / 10. szám
1995. március 10. Paksi Hírnök Módos Ernő, rendszeresen visszatérő vendégek, mint a paksi idősebb és ifjabb Keller János, a szekszárdi Vesztergombi Ferenc és olyanok is, akik először járnak itt, közülük az egyik Kaszás György, maga sem akármilyen borvidéken él: a Gyöngyös melletti Markazon, a szőlő- és bortermeléssel foglalkozó Mátravölgye Szövetkezet elnöke. S hogy „nemzetközi” legyen a zsűri: itt van Kurt-Dieter Michael borkereskedő az ausztriai Linzből. Helybéli gazdák is vannak a bizottságokban, egyikük Mérges István nyugdíjas pedagógus 1957 óta műveli szőlőjét, borai nem csupán a megyei versenyeken, de országoson is érmeket szereztek már az elmúlt években. A szomszéd község, Madocsa: Szabó József polgármesterrel képviselteti magát. Kezdődik a bírálat. Bele-belenézek az értékelőlapokba, a legtöbb bor pontszáma tizenhét felett van (húsz a maximum), jó volt hát a tavalyi termés. Nézem a megjegyzések rovatba írt véleményeket is: szép, kemény, tiszta-elegáns, könnyed. Kritika is akad: korrekt, de szerény - igényes, de vékony. Kivétel, de nem kell elhallgatni: - fáradt, szétesett. Egyetlen bornál áll a megsemmisítő ítélet (úgy tűnik gazdája híján van az önkritikának): az uborka is kiugrana belőle, olyan ecetes!-Ezt kóstold meg - kínál egy pohárka traminivel ifjabb Keller János, az egyik fehérboros zsűri elnöke és hogy ne csak élezzem, értsem is, mindjárt magyarázza.-Olyan mint egy fiatal leány, akinek szép az arca, illatos a haja, gömbölyűek a keblei, a combjai pedig sem túl rövidek, sem túl hosszúak. - Egyetértek, a bor is kitűnő, a hasonlat is. A szünetben az osztrák borkereskedőt, Kurt-Dieter Michaelt kérdezem benyomásairól:-Nem nagyon ismerem a magyar borokat - mondja -, de érdekesnek találom az ízeket, zamatokat. Néhány bor az itt kóstoltak közül különlegesen jó, bár az osztrák borivóknak szokatlan. Úgy látom, a magyarok inkább a félszáraz, félédes borokat kedvelik, míg a mi ízlésünkhöz a száraz áll közelebb, ezért kevés az a fajta, amit az osztrák borokkal össze lehet hasonlítani. Többet kellene törődni a minőséggel, hiszen ebben rejlik a bor jövője. Vesztergombi Ferenc, a neves szekszárdi borász másképp vélekedik, mint mondja igen kellemes meglepetés neki ez a verseny. A vörösborokat zsűrizte és az a véleménye, hogy színük kifogástalan és az évjárathoz képest ízük is igen kitűnő a bölcskei boroknak. Kaszás György, a markazi Mátravölgye Szövetkezet elnöke, aki szintén országosan elismert szakember is ezt a véleményt erősíti. Az országban Tolna megyében termelik a legjobb vörösborokat - mondja. - Az éghajlat még nem mediterrán, de még nem is kemény itt. Az Aliscavinnel régi üzleti kapcsolatunk van, közösen palackozunk, borokat cserélünk, így Szekszárdot jól ismerem. Bölcskén eddig még nem jártam, nem bántam meg, hogy most eljöttem, szép vörösborokkal találkoztam. A verseny hangulata kitűnő, látszik, hogy van hagyománya. Nagyon tetszik a szívből jövő, szakmai hozzáértésből fakadó hozzáállás, ez biztosan megkönnyíti majd a hegyközségi törvény valódi tartalommal történő megtöltését. Az ilyen versenyek hozzásegítenek ahhoz, hogy eltűnjenek a pancsolt, olcsó, rossz lőrék és a bor viszszakapja azt a rangot, amit megérdemel. Ehhez persze minőségvédelemre van szükség és a minőséghez kapcsolódó árra. Ma hatvan-hetven forintba kellene kerülnie a bor literjének! Nehéz lesz persze megszokniuk majd a gazdáknak, hogy a törvény lehetővé teszi a szőlőben, pincében történő ellenőrzést - Franciaországban ennek a termelők által való elfogadására harmincöt év kellett. Visszatérve a bölcskei borokhoz - jósolta Kaszás György -, valószínűleg vásárolunk majd az itt megízlelt kínálatból. Dél elmúlik, mire vége az értékelésnek. Huszonnégy aranyérem, még több ezüst talál gazdára, már csak a „széúövés” van hátra, meg kell állapítani az aranyérmes borok sorrendjét. Ezt már egy szűkebb zsűri végzi, nagy műgonddal, egy-egy bort háromszor-négyszer szagolva, ízlelve. Fokozandó a várakozás izgalmait, az eredményhirdetésre ebéd utánig kell várni, no de az őzpörkölt méltó a hegy levernek színvonlához, dicsérik is bőven a vendégek Debreczeni Pál nyugdíjas állatorvos szakácstudományát. S ahogy a tálak kiürülnek, megismeijük a különböző kategóriák győzeteseinek nevét is. íme: Fehérborok: 1. Kiss Gyula, 2. Fekete Lajos, 3. Somogyi László. Vörösborok: 1. Sulák Gyula, 2. Kádár Károly, 3. Horváth Levente. Óvörös: 1. Mérges István, 2. ifj. Baranya Sándor, 3. Kovácsjános. Ófehér: 1. Sulák György, 2. Katz Gyula, 3. Baranya István. Sillerek: 1. Hüllei Varga Gyula, 2. ifj. Koczka József, 3. id. Madár András. A díjazottak boldogok, ahogy az 1600 négyszögölt művelő Mérges István az óvörös kategória győzetese mondja: ,A szőlő áldozatvállalást kíván, hisz munkaigényes, drága időtöltés, de a jó bor öröm - családi, baráti körben elfogyasztva az a jó hangulat, ami a borban rejlik mindezért kárpótlás. Nemes foglalkozás ez!” rAkosi gusztAv-----------------------?-----------------------Kié lesz a kistelepülések csődje? MÁRMAROSl MIKLÓS A parlament 4 milliárdot különített el az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére. Pénzhez jutni azonban csak az önkormányzati csődtörvény elfogadása után lehet - szól a tudósítás. Nagydorog, Györköny, Pusztahencse polgármestereivel beszélgetve kiderült, hogy a 2000-3000, illetve ez alatti lakossággal rendelkező önkormányzatokat fenyegeti a fizetésképtelenség, a csőd. A normatív támogatások meghatározásánál ugyanis figyelmen kívül hagyták, hogy e településeknek nincsenek számottevő bevételei. Óvodát, iskolát, egészségügyet azonban működtetni kell... Kara Pál, a BM helyettes államtitkára is elismerte: az önkormányzatok saját bevételei országos átlagban nem haladják meg a költségvetésük ötödét, a közintézmények üzemeltetése a költségvetésük 70-75%-át emésztik fel, bevételeik évről évre csökkennek... Nincs már eladható ingatlanuk, az utak, csatornák, telefon-, gázprogramok, tomatermek-művelődési házak korábban állami céltámogatással és hitellel épültek, amit most vissza kell fizetni. Kérdés, ezek az önkormányzatok, képviselőik hibásak e azért, mert korábban bíztak a kormányban és beruháztak a falu érdekében. Például Györkönyben telefonhálózatot létesítettek, részben önerős hozzájárulásokkal. Nagyvárosokban lehetőség van arra, hogy az önkormányzat a középfokú intézményeit átadja a megyei önkormányzatnak, ami miatt később majd ott keletkeznek finanszírozási gondok. De Nagydorog, Pusztahencse, Györköny polgármestere melyik intézményét adja el? Es kinek? Györkönyben a bölcsődét, az öregek napközi otthonát már bezárták. Pusztahencsén hiába váija az új orvosi rendelő és lakás, hogy majd egy főállású orvos birtokba vegye... A hivatalos verzió: nem kell minden faluba iskola, óvoda, öregek napközi otthona, orvosi rendelő... Tessék körzetesíteni... és megkezdődik ismét a leépülési folyamat, amelynek végállomása a mementóként emlegetett Gyűrűfű... Memento móri! Györkönyön a sor?
