Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-24 / 8. szám
Paksi Hírnök 1995. február 24. Élet, vagy halál A nyugati, az úgynevezett kultúrtársadalmakban felismerték: az emberi élet egyre értékesebb. Éppen talán a korábbi évszázadok vérengzései, hatalmi önkényei, a huszadik század tanulságai vezettek oda, hogy a humánum jegyében eltörölték a halálbüntetést. A világ társadalmai a kérdésben azonban továbbra is megosztottak, hiszen ma is vannak szinte drákói szigorúságot tanúsító társadalmi törvények és ma is napirenden vannak bizonyos országokban a nyilvános kivégzések „kisebb bűnökért” is, mint például a házasságtörésért, kábítószerért, vagy említhető például: az adócsalás... De az is biztos, hogy egy sírig tartó börtönbüntetés sokszor rosszabb lehet az akasztófánál. KRIMINÁLIS Az elmúlt héten a Magyar Televízió Juszt László vezette „Kriminális” című műsorában a százhalombattai többszörös gyilkos nézett velünk szembe. Tetteinek indokaként hányatott gyermekkorát említette és szüleit vádolta azzal, hogy nem vitték időben pszichiáterhez. A lányokat szabályosan kivégezte. Pisztollyal fejbe lőtte őket. Elmondta: „Mindegyiknek megmondtam, meghalnak. Felsoroltam a bűneiket. Az egyiknek láttam, mozog a szája. Mit csinálsz, kérdeztem tőle. Azt válaszolta, imádkozom. No, az nem segít” - válaszolta a gyilkos, majd később fejbe lőtte az áldozatot és látta, ahogy a golyó elöl behatol a fejébe és hátul kijön és kifröccsen a vér. A lány még annyit tudott mondani: -Jaj-33) Társadalom Ahány tagállam van az USA-ban, annyi módon értelmezik a Genfi Emberjogi Konvenciónak a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos kitételeit. Van, ahol aláírták és betartják, van, ahol nem és alkalmazzák is. A napi sajtóban volt olvasható nemrég, hogy egy elítéltet az USA egyik államában injekcióval örökre elaltattak büntetésképp... A HALÁLBÜNTETÉS EMBERTELEN, DE A GYILKOS SEM EMBERSÉGES Ha szó szerint értelmeznék a deklarációt, senkit nem lehetne még előzetes letartóztatásba sem helyezni, mert a szabadsághoz való jog minden emberre vonatkozik - mondja dr. Torma Sándor, Paks város vezető ügyésze. A jog a sértett és az elkövető jogait egyaránt védi. Az országgyűlés megszavazta az igazságügyi miniszter előteijesztését, amely szerint módosítani kell a büntető törvénykönyvnek a büntetési tételekre vonatkozó szakaszait a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos emberjogi deklaráció aláírásával összefüggésben. Ezzel egy időben aláírásokat gyűjtenek népszavazást követelve, hogy a halálbüntetést állítsák vissza. Ezt elsősorban azok szorgalmazzák, akiknek közvetlen hozzátartozójuk esett áldozatul valamely gyilkosságnak. Az állam érdeke az, hogy rendet és nyugalmat biztosítson az állampolgárainak. Ezért a halálbüntetés helyett életfogytig való elzárást kívánják alkalmazni büntetésként, azzal a megkötéssel, hogy ne lehessen ezt az ítéletet a későbbiek folyamán lerövidíteni, megváltoztatni.- Halálbüntetést egyébként csak halmazati büntetésként lehetett alkalmazni, nyereségvágyból, aljas indokból, több emberen elkövetett gyilkosság esetén - definiálja a halálbüntetés kritériumát a vezető ügyész. A gyilkosságok száma országos adat szerint 1991-92- ben 307 volt, míg Tolna megyében ebben az időszakban 91-ben 14, 92-ben 15 esetet tüntet fel a statisztika. Dunakömlődön talán tíz éve követtek el gyilkosságot: egy disznóölés közben kialakult családi vita sajátos befejezéseként. A halálbüntetés eltörlését Német- és Olaszország szorgalmazta a II. világháború befejezése után. Angliában is eltörölték egy időben a halálbüntetést, ám az elszaporodott rendőrgyilkosságok miatt ismét törvénybe iktatták, bizonyos megszorításokkal.- Európában Franciaországban, Spanyol- és Görögországban még hatályban van e büntetési mód - tájékoztat Torma Sándor. - Oroszország a kényelmesebb megoldást választotta, Szibériába, az Északi-sarkra száműzik az életfogytiglanra büntetetteket.-Lesz-e valami eredménye egy esetleges népszavazási procedúrának, jósolni sem lehet. Az előbbi statisztikai adatok sem pro, sem kontra nem bizonyítják van-e, lenne-e visszatartó ereje, ha ismét bevezetnék a halálbüntetést — mondja dr. Torma Sándor vezető ügyész. MÁRMAROSI MIKLÓS