Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-24 / 8. szám

Paksi Hírnök 1995. február 24. Élet, vagy halál A nyugati, az úgynevezett kul­­túrtársadalmakban felis­merték: az emberi élet egyre értékesebb. Éppen talán a korábbi évszázadok véreng­zései, hatalmi önkényei, a hu­szadik század tanulságai ve­zettek oda, hogy a humánum jegyében eltörölték a halál­­büntetést. A világ társadalmai a kérdésben azonban tovább­ra is megosztottak, hiszen ma is vannak szinte drákói szi­gorúságot tanúsító társadalmi törvények és ma is napiren­den vannak bizonyos orszá­gokban a nyilvános kivégzé­sek „kisebb bűnökért” is, mint például a házasságtörésért, kábítószerért, vagy említhető például: az adócsalás... De az is biztos, hogy egy sí­rig tartó börtönbüntetés sokszor rosszabb lehet az akasztófánál. KRIMINÁLIS Az elmúlt héten a Magyar Televízió Juszt László vezet­te „Kriminális” című műso­rában a százhalombattai többszörös gyilkos nézett velünk szembe. Tetteinek indokaként hányatott gyer­mekkorát említette és szü­leit vádolta azzal, hogy nem vitték időben pszichiáter­hez. A lányokat szabályosan kivégezte. Pisztollyal fejbe lőtte őket. Elmondta: „Mind­egyiknek megmondtam, meghalnak. Felsoroltam a bűneiket. Az egyiknek lát­tam, mozog a szája. Mit csi­nálsz, kérdeztem tőle. Azt válaszolta, imádkozom. No, az nem segít” - válaszolta a gyilkos, majd később fejbe lőtte az áldozatot és látta, ahogy a golyó elöl behatol a fejébe és hátul kijön és ki­fröccsen a vér. A lány még annyit tudott mondani: -Jaj-33) Társadalom Ahány tagállam van az USA-ban, annyi mó­don értelmezik a Genfi Emberjogi Konvenció­nak a halálbüntetés el­törlésével kapcsolatos kitételeit. Van, ahol alá­írták és betartják, van, ahol nem és alkalmaz­zák is. A napi sajtóban volt olvasható nemrég, hogy egy elítéltet az USA egyik államában injekcióval örökre elal­tattak büntetésképp... A HALÁLBÜNTETÉS EMBERTELEN, DE A GYILKOS SEM EMBERSÉGES Ha szó szerint értelmeznék a deklarációt, senkit nem lehetne még elő­zetes letartóztatásba sem helyezni, mert a sza­badsághoz való jog minden emberre vonatkozik - mond­ja dr. Torma Sándor, Paks vá­ros vezető ügyésze. A jog a sértett és az elkövető jogait egyaránt védi. Az országgyűlés megsza­vazta az igazságügyi miniszter előteijesztését, amely szerint módosítani kell a büntető tör­vénykönyvnek a büntetési té­telekre vonatkozó szakaszait a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatos emberjogi dekla­ráció aláírásával összefüggés­ben. Ezzel egy időben aláíráso­kat gyűjtenek népszavazást követelve, hogy a halálbünte­tést állítsák vissza. Ezt elsősor­ban azok szorgalmazzák, akiknek közvetlen hozzátar­tozójuk esett áldozatul vala­mely gyilkosságnak. Az állam érdeke az, hogy rendet és nyugalmat biztosít­son az állampolgárainak. Ezért a halálbüntetés helyett életfogytig való elzárást kí­vánják alkalmazni büntetés­ként, azzal a megkötéssel, hogy ne lehessen ezt az ítéle­tet a későbbiek folyamán le­rövidíteni, megváltoztatni.- Halálbüntetést egyébként csak halmazati büntetésként lehetett alkalmazni, nyere­ségvágyból, aljas indokból, több emberen elkövetett gyil­kosság esetén - definiálja a halálbüntetés kritériumát a vezető ügyész. A gyilkosságok száma or­szágos adat szerint 1991-92- ben 307 volt, míg Tolna me­gyében ebben az időszakban 91-ben 14, 92-ben 15 esetet tüntet fel a statisztika. Duna­­kömlődön talán tíz éve kö­vettek el gyilkosságot: egy disznóölés közben kialakult családi vita sajátos befejezé­seként. A halálbüntetés eltörlését Német- és Olaszország szor­galmazta a II. világháború be­fejezése után. Angliában is el­törölték egy időben a halál­­büntetést, ám az elszaporo­dott rendőrgyilkosságok miatt ismét törvénybe iktatták, bi­zonyos megszorításokkal.- Európában Franciaor­szágban, Spanyol- és Görög­országban még hatályban van e büntetési mód - tájékoztat Torma Sándor. - Oroszország a kényelmesebb megoldást választotta, Szibériába, az Északi-sarkra száműzik az életfogytiglanra büntetetteket.-Lesz-e valami eredménye egy esetleges népszavazási procedúrának, jósolni sem lehet. Az előbbi statisztikai adatok sem pro, sem kontra nem bizonyítják van-e, len­­ne-e visszatartó ereje, ha is­mét bevezetnék a halálbün­tetést — mondja dr. Torma Sándor vezető ügyész. MÁRMAROSI MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents