Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-17 / 7. szám
1995. február 17. Paksi Hírnök Települési kisebbségi önkormányzat NÉMETKÉR JÖVŐJE MA ÉS HOLNAP: A MEZŐGAZDASÁG A falu egy az ország 3286 települése közül íz itt élő embereket hasonló /■ gondok foglalkoztatják, h% mint több száz kilomé- A * terrel távolabb élő honfitársaikat, mondjuk a Nyírségben vagy Baranyában: a múltjuk és főként a jelenük és a jövőjük. A múltat Németkéren a kétszáz éve Kierpusztára telepített sváb ősök és a hosszú ideig Fejér megyéhez tartozó csaknem félezer éves Hard község magyar lakossága jelentette. 1945-1948 a ki- és betelepítések évei - fájó emléke több százezer embernek. A Felvidékről, az alföldi Endrédről jöttek a magyar betelepítettek, míg a németkéri svábokat Nürnberg, Ingolstadt környékére telepítették ki. Számukra a német föld az új hazát, de nem a szülőföldet jelentette. A szülőföld itt maradt akkor is, ha hamvaik idegen földben nyugszanak, mint írva vagyon egyikük fejfájára valahol Bajorföldön... Ez a múlt. A jelen - mondja Pesztericz Alajos, az önkormányzat nemrég választott új polgármestere - a középkorú korosztályt most csaknem derékba törte. A kétezer lakosú Németkéren ugyanis háromszáz ember van munka nélkül. Hol van már a Paksi Állami Gazdaság, vagy a Paksi Konzervgyár, ahol a régihez képest manapság alig negyedannyi embert foglalkoztatnak! A tsz, amihez nemrég még görcsösen ragaszkodtunk: teljesen szétverve. Voltak pozitív változások is, amire példa a község önerős telefonfejlesztése, az aszfaltozott utcák. Vagy most a gáz, ha minden jól megy tavaszra bekötik a németkéri portákon.- Hitelt vettünk fel a gázra - mondja Pesztericz Alajos -, tizenhatmillió forintot kell az önkormányzatnak 2000-ig visszafizetnie. Az általános iskola önkormányzati tulajdonban maradt, de három évvel ezelőtt úgynevezett bontott osztályok indultak: egy katolikus és egy felekezet nélküli osztály. Ám kétséges, hogy a következő tanévben erre továbbra is lesz lehetőség, ha kevés lesz a gyermekek és a pedagógusok létszáma. Pesztericz Alajos a következő években nem tervez látványos dolgokat. Legyen Németkér tiszta, rendezett, mondja, hozzátéve: jó lenne, ha minél kevesebben nyitnának be a hivatalba a kéréssel: Polgármester úr, nincs otthon egy darab fám, mivel gyújtsak be?! Segítsen! Vagy: Jöhetek holnap is árkot ásni? Ez is pénzt jelent néhány munkanélküli számára. Mindent megpróbálunk, hogy munkahelyeket tudjunk teremteni. Bízunk a Németországba elszármazottak és a községbeliek kapcsolataiban is, foglalkozunk egy varroda létrehozásával - folytatta a polgármester. A Németkérhez tartozó hardi sertéstelep - amint hírlik - újra indul és akkor működhetnek a vágóhidak is Németkéren. Itt ipari hagyományok nincsenek, ezért a mezőgazdaságban kell gondolkodnunk, ezeket a termékeinket kell eladni. EÖRDÖGH GABRIELLA A megye több települése -Bonyhóá, Gyönk, Györköny, Hőgyész, Szekszárd, Tolna - mellett Németkéren is megalakult a német kisebbségi önkormányzat Elnöke ifj. Rózsa Ferenc, elnökhelyettes Fóber Ferenc, tagjai: Bartha Ferencné, Rederbucher Józsefné és Pamer Istvánná. A megválasztott elnök úgy véli: Magyarországon a német kisebbség egy része még nem szívesen vallja meg nemzetiségi hovatartozását. A történelmi példák sorra eddig ezt igazolták... Él még az a nemzedék, amely átélte a kitelepítések korát. Ifjabb Rózsa Ferenc édesapja a Rauth nevet viselte mielőtt magyarosította a nevét. Az elnök a német szót a nagyszülőktől tanulta, majd egy fővárosi két tannyelvű gimnáziumban javította nyelvtudását.-Szükséges, hogy szüléink, nagyszüleink, dédszüleink múltját, hagyományát, nyelvét ápoljuk - mondotta. - Németkéren korábban évek óta meg volt erre a lehetőségünk, amiben segített, segít ma a német nemzetiségi kórus és a női kamarakórus. A megyében alakult kisebbségi önkormányzatok munkájának koordinálására megalakítottuk a közelmúltban a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Társulását. Ez a társulás is segítséget nyújt a szervezeti formák (pénzügyi stb.) kialakításához, amelynek alapján a német kisebbség igényeit, elképzeléseit közvetíteni tudjuk a települési önkormányzatok és a parlament felé.
