Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-17 / 7. szám
Paksi Hírnök 1995. február 17. Iskolák, osztályok 03) Oktatásügy ISKOLAIGAZGATÓI VELEMENM A NEMZETI AlAPTANTERVRŐL A múlt év végére készítette el a Művelődésügyi Minisztérium a Nemzeti Alaptanterv tervezetének ötödik változatát. A NAT életre hívását a társadalmi, gazdasági és technikai fejlődés vonta maga után. HORVÁTH MARGIT A Nemzeti Alaptanterv életbe lépése magával vonhatja különböző iskolatípusok kialakítását. Äszakma és a szülői igények- L nek megfelelően lehet 4+8 osztályos, 6+6 osztályos és a hagyományos 8+4 osztályos oktatás. A témában kérdezte lapunk dr. Ferenczy Istvánnét, az oktatási bizottság elnökét. Mint azt az elnökasszony elmondta: a NAT nem teszi kötelezővé az iskolatípusok változását csak az alapvizsga mértékét ltja elő. A diákok a hagyományos nyolc általános és négy gimnáziumi évet folytathatják, legfeljebb a NAT- ban szereplő tizedik évfolyamban esedékes vizsgát a középiskola második osztályának végén teszik le.-Az oktatási bizottság az idei évben folyamatosan tárgyalja és alakítja ki az átalakításhoz szükséges oktatási koncepciókat - jelentette ki dr. Ferenczyné. - Elképzelhető, hogy az új általános iskoláknál már lesz változás, de ahhoz is még két-három év türelmi idő áll az önkormányzat rendelkezésére.-A NAT várható életbe lépése sok veszélyt hordoz magában - folytatta az oktatási bizottság elnöke. A helyi tantervek kialakításával lehet, hogy az egyik intézmény „szuper iskola” lesz, míg egy másik csak az alapkövetelményeket tudja teljesíteni. Ez magával vonja, hogy egy ötös alapvizsgával rendelkező diák később hátrányban lesz a felsőoktatási intézményben egy magasabb követelményszintet állító iskolából érkezett társával szemben, mert lehet, hogy egy kistelepülés csak a hat osztály finanszírozását tudja felvállalni. íz iskolák és intézmények fW többsége jelenleg az fi 1978-ban kiadott köz^ ^ ponti tanterv alapján oktat. Az emellett megjelent alternatív tantervek is csak részben tudták követni az informatika fejlődését, a környezetvédelem előtérbe kerülését. A most kiadott NAT-tervezet a nemzeti műveltség alapjait tartalmazza, amelyet minden magyar állampolgárnak tudni kell. Meghatározza a mindenki számára elsajátítandó minimumot. Műveltségi területeket sorol fel - mint például az anyanyelv, az első idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember és természet, földünk, környezetünk, művészetek, informaüka, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés - lehetőséget adva az iskoláknak a tantárgyakba rendezésre. A NAT tervezete csak a kötelező óraszám ötven százalékának kialakításához ad tematikát. A fennmaradó részre az iskolák szabadon választhatnak, hogy helyi tantervet dolgoznak ki, vagy a központilag kialakítottat adaptálják a helyi viszonyokra. A Művelődésügyi Minisztérium március 15-ig várja a pedagógusok véleményét, javaslatait a Nemzeti Alaptantervre. Lapunk két helyi iskola igazgatóját kérdezte. A Móra Ferenc Általános Iskola igazgatónője szükséges nek ítéli az oktatásügyi változásokat. A NAT bevezetése Tilljózsefné: fontosnak tartom a szakmai vitákat Dr. Rosner Gyuláné: a tízosztályos oktatás pozitív elképzelés feltétele az oktatás-nevelés hatékonyságnövelésének. A képzési szintek meghatározása, az alsó szint 6 évre való kiterjesztése megfelel a fejlődéslélektani szempontoknak. Ugyanakkor az igazgatónő aggályait fejezte ki a NAT életbe lépését követően az iskolák és iskolatípusok átjárhatóságát illetően. Mint mondotta: a különböző helyi tantervek miatt a diákok hátrányba kerülhetnek egy esetleges iskolaváltáskor. Hiszen mások a helyi igények és lehetőségek egy kis településen, mint egy városban. Az igazgatónő fontosnak tartja a kialakuló szakmai vitákat, amelyek segítségével tovább javítható, az alapjaiban jó elgondolásokat hordozó Nemzeti Alaptanterv. Till Józsefné szerint a NAT megvalósítása finanszírozási gondokat is felvet. A minisztérium ugyanis csak a NAT- ban foglalt feltételek anyagi vonzatát biztosítja. Tehát a kötelező órák ötven százalékát. A fennmaradó ötven százalékot kitevő tantervek megvalósításához szükséges őszszeg a helyi önkormányzatokat terheli. Ezáltal ismét a kis települések lesznek hátrányban, hiszen például az informatika óra megtartásához elengedhetetlen számítógép manapság még nincs minden általános iskolában.