Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-03-09 / 5. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1994. március 9-Paprikás Tóthék A fagyok hajnalban jönnek Ülünk paprikás Tóthéknál a Zápor utcai nagy sarokház nappalijában, ami tulajdonképpen két helyiségből lett nem is olyan régen kialakítva, amikor Tóth József és felesége a huszonötödik házassági évfordulóját ünnepelte. A háziasszony - Vilma - saját készítésű befőttel megrakott kompótos tálat tesz az asztal közepére, s az asztalra keiül a vácikai szőlőben érlelt saját termésű bor is. Messziről jöttek a földdel jól bánni tudó Tóthék e vidékre, hallom a nemrég nyugdíjassá vált Tóth Józseftől életük, s a sok munkájuk történetét Derecskén született Tóth József és Kiss Vilma. A második világháborút követő földindulásban kerültek szüleikkel Györkönybe, s hogy jól megállták a helyüket a dolgos svábokról ismert Tolna megyei településen, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Derecskéről jött Tóth család a paprikás Tóth néven lett ismert kömyékszerte. Jól állt a kezükhöz a paprika- és paradicsompalánta fél évszázada, meg most is. Tóth József már szántóföldi növénytermesztő gépészként járta a földeket „Még kormos traktoron jártam a határt hétfőtől szombatig” - emlékezik vissza a „kolhozos” évekre. Egy Szuper Zetor volt az utolsó traktor még a hatvanas években amin még ült, mert azóta gépműhelyben dolgozott a biritói, majd a Paksi Állami Gazdaságban. A bor kóstolgatása közben szó esik a gyermekáldásról, mely a két családban, a Tóthéknál és a Kiss családban igencsak bővelkedett így a tízgyerekes Tóth család fia ismerkedett össze a hatgyerekes Kiss családból származó Vilmával.- No, az esküvőnk - neveti el magát Vilma asszony -, tudja nem kaptunk vágási engedélyt a lakodalomkor disznóvágásra. Mert abban az időben volt a beszolgáltatás, a padlássöprés, no meg miegymás, ami az akkori parasztságot sújtotta. De azért - feketén - vágtunk ám disznót, volt mit enni a lakodalomban. Igaz, hogy később szegény édesapám internáltként három évet töltött feketevágásért-,de hát élnünkkellett! A Tóth házaspár Pakson vett házhelyet. Vilma nem is akart idejönni - meséli Tóth József -, hisz akkor szinte itt volt a falu széle, már csak a szőlők voltak erre.- De aztán mégis felépült a házunk, 1965 karácsonyára már beköltöztünk, hoztuk a két legnagyobb gyereket, a kisebbik már itt született - sűríti életének ezt az időszakát Tóth József. Vilma asszony addigra már a Konzervgyárban dolgozott, három műszakban győzte a munkát, később, amikor elkeáődött az építkezés Pakson az atomnak - mondja -, portás lettem az egyik eibés munkásszálláson, ott már könnyebb volt a munka, de nyugdíj előtt hat évvel kiléptem és a saját kertészetünket vezettem - meséli Vilma asszony. A kertészkedés nem volt új Tóthék számára, nemhiába nevezték őket paprikás Tóthéknak Györkönyben!- No meg tapasztalatokat szereztem az állami gazdaság százhektáros kertészetében is - veszi át a szót a nyugdíjas gépész.- A Vácikában először bérelt földön kezdtünk el kertészkedni Hüh, micsoda föld volt ez akkoriban! Teli volt tuskókkal, vízzel, évtizedekig nem dolgozott rajta senki. Képzelheti, mi volt ott! Először is kézzel feltöltöttünk háromezer négyzetméter területet De mindehhez képezni kellett magunkat - veszi át a házigazdától a szót Vilma asszony, a kertészetvezető. - A Budapesti Kertészeti Egyetemen hallgattunk előadásokat, mert amibe belevágtunk, ahhoz már több kellett, mint a két kezünk munkája. Először paradicsomot és paprikát termeltünk, aztán lett a francia barack. Eleinte természetesen nem volt fóliánk, de tizenhat éve elkezdtük a fóliázást. Az állami gazdaság százhektáros kertészete tönkrement, tőlük vettük meg a fóliavázakat, a paksi áfésszel meg szerződést kötöttünk, volt kedvezményes hitel, meg miegymás. Most három éve már nincs - teszi azért hozzá Tóth József. Vilma asszony felcsillanó szemmel meséli a terméseredményeket Négy mázsa uborkát szedtünk kettőszáz négyzetméteren. Büszkén meséli, hogy a kertészetükben holland szakember tartott bemutatót, s ez nem kis dolog, ha nézzük a hollandok mezőgazdasági kultúráját - teszi hozzá a világjárt szakavatott kertész -, 24 cm-es hegyespaprika és a 18,2 cm-es fehér paprika, mindkettő HRF-fajta hagyja el a kertészetünket - büszkélkednek. No, de mindehhez azt is tudni kell, hogy a paprikamagot szemre adják. Tíz dekagramm tizenháromezer forint Itt mindenki pecsenyéje megsül... Régen várt kisvállalkozás Évekkel, évtizedekkel ezelőtt még természetesnek számított, hogy ott áll a pecsenyesütő a régi városközpont autóbusz-megállójánál. Nemcsak az utazóközönség, de a helybeliek is szívesen látogatták. A későbbi városrendezés során a Kereszt utcába került, ám az akkori tulajdonos Magyar János bácsi betegsége, majd halála nagyon hosszú időre megpecsételte sorsát. Sokan keresték, hiányolták az olcsó meleg ételt, amit gyorsan elfogyaszthat az ember. Fritcz József személyében végre akadt valaki, aki vállalta a kockázatot és pecsenyesütőt nyitott az óvárosban, az autóbuszmegállóval szemben. Vele beszélgettem reményeiről, elképzeléseiről.- Mikor indította az üzletet?-Január 11-én nyitottam, pecsenyét, hurkát, kolbászt sütök, de kapható nálam akár hamburger is. Természetesen éppúgy hozzátartoznak az üzlethez a különböző üdítők, mint a tea vagy a kávé, de értékesítek csokoládét és más édességeket.- Mennyi pénzt fektetett a vállalkozásba?- Erről nem szívesen beszélek, annál is inkább nem, mert nem olyan régen indult az üzlet Hadd maradjon ez az én titkom. Azt azért elmondhatom, hogy egyelőre mínuszban vagyok.- Gondolja, hogy szüksége van az óvárosnak egy ilyen jellegű boltra?- Szerintem nagy szüksége van, itt a környéken nem működik olyan vendéglátó egység, ahol igénybe vehetnének a vendégek ilyesfajta szolgáltatást. Itt nyugodtan étkezhetnek az átutazók vagy bárki betérhet, aki megéhezik, esetleg szívesen megiszik egy kávét, teát vagy üdítőt. Természetesen azt remélem, hogyha jobban megismerik, megszokják, nekem is megéri majd működtetni, fenntartani a boltot Ezenkívül itt vannak a környékbeli iskolák is, talán a gyerekek is megkedvelik az üzletet. Olyan árakat igyekszem biztosítani, hogy megérje nekik is betérni hozzám, esetleg megvásárolni a reggelit vagy a tízórait. Az árakkal kapcsolatban egyébként kielégítőnek tartom a visszajelzéseket Szeretnék keresett árut kínálni, amenynyire csak lehet olcsóm Én az óvárosban észrevettem az ilyen jellegű üzlet hiányát. Mérlegeltem a lehetőségeket, a ke rés let-kínálat helyzetét és úgy gondoltam, megpróbálom.- Ön jól emlékezik még a régi városközpontra...- Igen, én is tősgyökeres paksi vagyok, ez egyfajta pluszként is felfogható akár az üzlettel kapcsolatban. Talán a régi város hangulatából is sikerül visszaadni valamit az ilyen vállalkozásoknak. Jelenleg nincs konkurenciám, így verseny nem alakulhat
