Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-01-12 / 1. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1994. január 12. Tallózás a hazai lapokból A közelmúltban az országos sajtóban megjelent paksi vonatkozású írásokból adunk válogatást. Napi Gazdaság Technológiai parkokra, vállalkozó kutatókra van szükségünk - állítja többek között Pungor Ernő tárca nélküli miniszter a Napi Gazdaság című lapnak adott interjújában, abból az alkalomból hogy tavaly ősszel felavatták Szegeden a Bay Zoltán AJapitvány első intézetét. Az OMFB által támogatott alkalmazott kutatási célok között szerepel többek között a Paksi Atomerőmű veszélyes hulladékainak biztonságos elhelyezése is; erre célpályázatot írtak ki. Szeptember végén Szegeden felavatták a Bay Zoltán Alapít vány első intézetét, amelyről a helyi sajtó azt írta: „Az alapkutatással foglalkozó biológiai központ létesítése óta nem volt ilyen nagyságrendű, 800 mllllló forintos beruházás a régióban.” Az intézet a szegedi biológiai kutatásra és az egyetem oktatómunkájára épül abból a célból, hogy a végzettek ne csak alapkutatásra, hanem olyan alkalmazott kutatásra is alkalmasak legyenek, amelyek végül az ipari termelésben előállított végtermékekben is hasznosulnak. Jogos tehát a kérdés, hogy a magyar gazdaságot sújtó válság időszakában jut-e elég pénz az alkalmazott kutatásra. Erről beszélgettünk Pungor Ernő akadémikussal, tárca nélküli miniszterrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökével:- Az 1993-as költségvetés nyolcmilliárd forintot szánt az alkalmazott kutatásra és fejlesztésre, ami arányaiban feleharmada annak, mint amennyit a fejlett tőkés országok ilyen célra fordítanak - mondta bevezetőül az akadémikus. - A jövő évi büdzsében viszont csak 4,7 milliárd forintos összeget hagyott jóvá az országgyűlés.- A Bay Zoltán Alapítvány intézetének avatása egyszeri alkar lom volte, vagy esetleg a magyar innovációt szolgáló intézeti hálózat első eleme?- Az OMFB kezdeményezésére a kormány 1992 végén hagyta jóvá a Bay Zoltán világhírű flzikusról elnevezett alapítvány létrehozását azzal a feladattal, hogy nemzetközi színvonalú, alkalmazott műszaki kutatást végző intézetek hálózatát építse ki és működtesse. Ezek az intézetek hasonló szerepet vállalnának, mint az Egyesült Államokban a Szilícium-völgy vagy a bostoni 138. utca, azaz technológiaparkok alakulnának ki egyetemek között. Nincs szó hatalmas létszámú kutatóműhelyekről, hanem olyanokról, ahol két-három fős kis üzemek - fejlesztési eredményeik révén - évente akár milliárdos forgalmat is lebonyolíthatnak. A mai magyar gazdaságnak erre a vállalkozói rétegre van igazán szüksége. A Bay Zoltán-intézetek mintájául a német Fraunhofer intézményrendszer szolgált. Ez - ugyancsak a nagy egyetemek bázisán - egyetemi oktatók, doktori disszertációjukat készítők vagy diplomatervüket készítők és alacsonyabb évfolyamok hallgatói bevonásával, jórészt önfinanszírozással működik. A kormány a már említett alapítvány felhasználásával látott hozzá az intézetek megszervezéséhez. A Bay Zoltán Alapítvány anyagi forrásairól a magyar állam, egyes bankok és a helyi önkormányzatok gondoskodnak. A szegedi biotechnológiai intézet után december 10-én Miskolcon avattuk fel a logisztikai és gyártástechnikai intézetet, Budapesten 1994 elején pedig anyagtechnikai intézet nyílik.- Melyek ma az OMFB által támogatott alkalmazott kutatási célok?- A műszaki tehetségek felkarolása, az alulról jövő kezdeményezésen alapuló pályázati rendszer mellett 1992 elejétől elindítottuk „nemzeti projekt” pályázati rendszerünket a gazdaság egyegy konkrét feladatának fontos országos problémáinak megoldására. Célpályázati rendszerünk keretében közösen keressük a Paksi Atomerőmű Rt.-vel a kiégett atomerőművi veszélyes hulladékok biztonságos elhelyezési lehetőségeit A másik nemzeti projekt pályázatunk célja fontos és új technológiát képviselő, térképi alapú információs rendszerek (GIS/US) magyarországi elterjedésének támogatása, különös figyelemmel a digitális térképészetre. Ezt a települési önkormányzatokkal karöltve valósítjuk meg. Petőfi Népe A Paksi Atomerőmű Neutron kommandójának balul sikeredett akciójáról számol be a Petőfi Népe. Az ügy jelenleg a szegedi bíróság asztalán fekszik. Egyelőre annyi bizonyos csupán, hogy sajnálatos tévedés történt. Túrós András vezérőrnagy szerint a kommandósok nem felelősek a Szegeden tévedésből végrehajtott akcióért, és az illetékes főkapitány is jogszerűen intézkedett. Az ORFK közbiztonsági főigazgatója ezt sajtótájékoztatóján jelentette be. Mint ismeretes, november 2-án a paksi Neutron kommandó tagjai egy vétlen család lakásába hatoltak be. Az ügy hátterét ismertetve Túrós vezérőrnagy elmondta: a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság megbízható információt kapott, hogy két szegedi lakásban nagy mennyiségű fegyvert és robband szert rejtegetnek. Mivel az ügyön a Tolna megyeiek dolgoztak, a paksi Neutron kommandót vezényelték ki Szegedre. Az egyik lakásban valóban megtalálták az említett fegyvereket, a másik cím viszont tévesnek bizonyult Az akció körülbelül 7-8 másodpercig tartott. Miután a kommandósok rájöttek, hogy tévedésről van szó, elhagyták a lakást. A helyszínen maradó nyomozók elmagyarázták a lakásban lakó Kövér családnak, hogy ml történt. A család viszont - könnyű testi sértés és magánlaksértés vádjával - panaszt tett a rendőrség ellen. Az ügy jelenleg a szegedi bíróságon van. Túrós András bejelentette: ezúton is elnézést kér a rendőrség nevében a Kövér családtól és a bíróság döntésétől függetlenül pénzzel is kompenzálják a csaladot. Ugyanakkor véleménye szerint sem a kommandósok, sem a Tolna megyei főkapitányság nem felelős a történtekért: sajnálatos tévedésről van szó. A közbiztonsági főigazgató szerint a lakásban nem történt testi sértés és a berendezésben sem esett kár. A sajtótájékoztatón szó volt a rendőrség kommandósairól is. 1991-ben szüntették meg a Komondor kommandót, és helyette létrehozták a rendőrség különleges szolgálatát, amely az országos rendőrfőkapitánynak és az ORFK közbiztonsági főigazgatójának van alárendelve. Tavaly valamennyi megyei főkapitányságon beavatkozó alosztályt, más néven „kis kommandót” hoztak létre. Ezek bevetésére a megyei főkapitányok és helyetteseik adhatnak utasítást. Tolnai Népújság A Madocsai Népi Együttes hazai és külföldi sikereiről számol be decemberi számában a Tolnai Népújság. Pécsi Kiss János, a helyi művelődési ház igazgatójával, Scheidl Lajosáéval beszélgetett. Gyakran valamilyen belső indíttatásból visszapillantunk egy megtett útra, időre. Kicsit leltár, számadás készül ilyenkor, így van ez a madocsai művelődési ház igazgatójával, Scheidl Lajosnéval is. Szűkebb tevékenység tükröződik válaszaiban, ám mégis érdekelt benne a falu lakosságának többsége. Ml az? Ha találós kérdés lenne, gondolom sokan már azonnal felelnének: ez a madocsai népi együttes! Helyes.- Milyennek értékeli Scheidl Lajosné az 1946-ban alakult együttes munkáját?
