Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-03-09 / 5. szám
1994. március 9-3 PAKSI HÍRNÖK árcius idusán ölték megjulius Caesart. Előtte „nem volt” lényeges március idusa. Zsarnok volt-e, vagy sem - ez már akkor is kérdés maradt.. Mindenesetre az is lehetett volna. Aki hadseregét el nem bocsátva, annak kíséretében érkezik a törvényhozó gyűlésbe, ma is gyanús. Az arisztokratikus köztársaságot pártoló összeesküvők - ma-Ek is fegyvertelenek lévén - mindenesetre „stílusaiki”, acél íróvesszőjükkel szúrták agyon a kiérdemesült hadvezért. Némelyek stílusa azóta is halálos fegyver. 1848 márciusa Magyarországon (ismét csak a megszokott bécsi és párizsi mintákat követve) 1 öröklétté tette az időpontot minden magyar nevelésben azóta iránymutató szerepe volt az ünnepnek. A hazaszeretet, a hazafiság szimbólumává lett, mint a zömében jurátus márciusi ifjak, a Pilvaxból lo-j bogó garabonciásköpenyben távozó nagy nemzeti költő és csapata. A múzeumlépcsőn Nemzeti Dalát g szavaló költő az esernyőket is becsukatta a zuhogó | esőben lelkesülni odasereglett pesti filiszterekkel. Az- § után röpke másfél év alatt eltűntek a történelem vilia- i rában valamennyien, legendává tette őket ez a hala los eltűnés - Segesvárnál, Döblingben, Turinban, a § kufsteini kazamatákban. Utolsónak az idős, nemzeti mesemondóvá tett Jókai lett legenda de előbb meg írta számunkra mindazt, ami legendává tette azokat az időket. Azóta mindenki tudja; a legenda veszedel mes ellenfél annak is, aki a felejtésben érdekelt A kiegyezést követő kor lojális világa április 11-et ünnepelte, mint azt az időpontot, amikor az uralkodó f szentesítette a márciusi törvényeket - de emlékezni | mindenki továbbra is március idusán emlékezett. A | közelmúlt fél évszázadban megkísérelték a nemzetet | kihagyni az ünneplésből; ifjúsági tömegrendezvény-1 nyé próbálta meg átgyúmi a KISZ, a „Forradalmi If | júsági Napok” keretében a polgári átalakulás forradal-1 mát összegyúrták a március 21-ikei Tanácskoztál § saság-emléknappal és április 4-gyel, (amikor minden-1 ki a „felszaba-dulás”-ról emlékezett meg) - persze csak annyira téve ki az ékezetet az „ú” betűre, hogy a családon kívüliek ne hallják meg egyértelműen politikai mondanivalót A március idusával összekötődő zsarnokölés polgári demokrata politikai hagyománya a létező szocializmus idején is veszélyes maradt amikor „nem hivatalos” szervezésben lepték el a pesti belváros utcáit-tereit, a Lánchíd diadalkapuit az akkori ifjak, ismét csattogott a gumibot, recsegtek a rendőri rádiótelefonok, felvijjogtak a riadószirénák a kéklámpás rohamkocsikon. Molnár Ferenc Pál utcai fiúk-jában még csak egy egyszerű tanár, „az osztályfőnök úr” csóválta meg hülcdezve a fejét, olvasván a Gittegylet pecsétjé-I nek köriratát, miszerint „esküszünk, hogy rabok tojj vább nem leszünk” - ám ezek az értetlenséget kifeje! 7.6 fejcsóválások az elmúlt négy évtizedben - idő- 1 szaka válogatja - de kissé durvábbak, rosszallóbbak, | súlyosabb következményűek voltak. Erre is emléke| zünk most, hogy már nincs közöttünk az „osztály| főnök úr”, aki maga is a legendák világába távozott ! nemrégiben. Nem volt egyszerű tanár - minden tail nári attitűdje ellenére sem - s amit az utóbbi három | évben átéltünk, talán ismét csak arra is figyelmeztet, j hogy vigyázó szemünket megint csak Párizsra és I Bécsre-Európára vethetjük. Lesz ebben az odavetett tekintetben egy kis szemrehányás is. „Békepartneri” létünk szemrehányása, és emlékezés az orosz cárnak arra az 1849-ben tett kijelentésére, hogy „végezzenek, de gyorsan”, vagy Palmerston brit miniszterelnök „elegáns távolságtar- I tására” a magyar forradalom és szabadságharc ügyeitől... Gondolhatunk őfelsége III. Napóleon Kossuthnak tett támogatási ígéreteire is, továbbá az angliai és egyesült államokbeli diadalútra - mennyi valósult meg mindabból, amit a lelkesedés elérni vélt. Ismét csak március - Adyval szólva „A tűz márciusa” - következett, egy olyan első világháború után, amelyet felelős magyar vezetők részéről senki sem akart - Tisza István a legkevésbé - és az azt követő megalázó békekötés, amelybe beleprogramozták a trianoni szerkesztők a következő világégést Trianon kényszerű elfogadását, 1921-et követően egyszerre skizoiddá lett a magyar lét: királyság király nélkül, nagy parlament nagy ország nélkül, hanyatló gazdaság piacok nélkül, kényszerű együttélés sovén szomszédokkal, s versenyfutás velük együtt bizonyos nagyhatalmak kegyeiért Vajon mennyit tanultunk mindebből? S ha igen; mi hasznos ebből ma? Március zsarnokveszejtő idusa olyan ünnep, amikor e kérdésekre minden korszak felelni próbál, minthogy van egyfajta esztétikája; tiszta célokat mutat fel, megoldásokat ígér, a legjobb tulajdonságok felmutatására ösztönöz. Más kérdés, hogy a történelmi példázat mindeddig nem született meg De a válasz halasztódásának csak egyik eleme a külpolitikai kiszolgáltatottság. A másik - ma is időszerű motívum bizony a belső megosztatottság. Az, ami abban is tetten érhető (és nemcsak manapság), hogy a politikai beszédek nem arról szólnak, amiről a kor kihívása kérdezett. Hogy lehetséges-e polgári átalakulás olyan körülmények között, amikor a társadalom egy népes csoportja - előjogaira hivatkozva - nem kíván „hídvámot” fizetni, amikor átkel a Lánchídoa.. Hogy mennyire volt a maga idejében „nem magyar”, sőt „kozmopolita világpolgár” Széchenyi István, vagy a Párizsból hazatért Ady Endre... Az egyetlen párthoz, írói csoporthoz sem kötődő Márai Sándor, aki a polgárrá válás kihívásának lényegét abban fogalmazta meg; „polgár az, akinek tartalékai vannak”, tehát van kötődése, felelőssége a haza és társadalom iránt, amely körülveszi őt. okszor fordul elő ma is, hogy csak egy-egy lelkesítő motívumot ragadnak meg szónokok, ha be akarják határolni az őket követő hallgatóság hovatartozóságát egyszerre vádolva az őket nem az előírtak szerint követőket árulással, „vadmagyarsággal” vagy éppen „kozmopolitizmussaí”, s akadályozva ezeket éppen abban, hogy a maguk módján tegyék a hazáért mindazt, amit a legjobbnak vélnek. Pedig ehhez mindenkikéi!!!! KÖVÉR TAMAS Véleménynyilvánítás,javaslattétel, döntéselőkészüés Iskolaszékek alakultak A közoktatásról szóló törvény előírja, hogy 1994. február 28-ig minden iskolában meg kell alakítani az iskolaszékeket. Az iskolaszéknek a szülők, a nevelőtestület és a nevelési-oktatási intézményt fenntartó azonos számú képviselőiből kell állnia. Röviden arról: kik is kerülhetnek az iskolaszékbe, illetve mi lesz a feladatuk. A szülők képviselőit az iskolában tanuló gyerekek szülei választják, a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület választja, a fenntartó képviselőit a fenntartó bízza meg. Az iskola igazgatója az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez a nevelőtestület, a fenntartó és a szülők háromhárom képviselőjéből álló bizottságot hoz létre. Az iskolaszék az alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési, oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. A határidő vészesen közeledik, ezért munkatársunk annak járt utána: városunk iskoláiban sikerülte megalakítani az iskolaszékeket, illetve az igazgatók mit várnak az új intézménytől. Elsőként a II. Számú Általános Iskola igazgatóját, BeJfeAentf Antalt kérdeztem:- Igyekszünk tartani a határidőt, de talán akkor sem lesz probléma, ha néhány nappal később lesz a megalakulás.-Hogyanfogtak hozzá?- Elsőként létrehoztuk az iskolaszéket választó bizottságot A harmincnyolc tanulócsoportból a szülői munkaközösség három személyt jelölt az előkészítő bizottságba. A tantestület részéről hasonlóan. Heten vállalták a pozíciót, ebből hárman kerültek be. így összesen három-három fő irányítja a választást.- Tudomásom szerint az igazgató javaslatot tehet, hogy kit szeretne aelegáltalni az Önkormányzattól az iskolaszékbe7- Igen, én ezt a javaslatot meg is tettem. Véleményem szerint jó volna, ha minden iskolaszékben lenne egy testületi tag, esetleg ugyanaz a személy több iskolában is. így lenne összehasonlítási alap.- Összesen hány főre tervezik az iskolaszéket?- Mivel a törvény a pontos létszámot nem határozza meg, csak annyit köt ki, hogy mind a három fél részéről egyenlő számú tagnak kell lenni. Mi a kilenc ró mellett döntöttünk.-A mandátum mennyi időre szól?- Első lépcsőben másfél évre bíznánk meg az iskolaszéket Ebből fél év lenne a tanuló idő. A megbízás természetesen meghosszabbítható, de a választott tag vissza is hívható, illetve le is mondhat tisztségéről.- Mit vár ön az iskolaszéktől?-Véleményem szerint egy nagy iskolában feltétlen szükség van rá. Mivel széles jogkörrel rendelkezik, sok területen hasznos lesz, így például az igazgatói mandátum lejártakor az új pályázatokról véleményt mondhat. A problémákat több oldalról, nemcsak a tanár szemszögéből tudja majd vizsgálni. Fontos pénzügyekben - farsang, ballagás, kirándulás - eredményesebb döntéseket hozhat. Ez nem a felelősség megosztása, hanem az, hogy az iskola ne legyen belterjes, hogy mások is részt vehessenek a döntéselőkészítésben. Ha az iskolaszéken belül nem fordul el a tárgyalás egyéni, személyes problémák felé, akkor eredményesen fog tudni működni. Mindenesetre ki kell próbálni, és ha nem megy, jelezni kell a dolgot fölfelé. A Deák Ferenc Általános Iskola igazatónője, Schiller Józsefhé a következőéppen vélekedik az iskolaszékekről:- Az iskolaszéket célszerű lenne több évre megbízni a feladatokkal. Egy év alatt nem lehet leszűrni a tanulságot üyen nagy volumenű tevékenységről. Körülbelül négy-öt év múlva derül fény a rejtett hibákra. Ezenkívül maga a választás megszervezése sem kis feladat. Másik fontos kérdés: mi legyen az igazgatóval? Mert ugye delegálhatja a tantestület, hiszen annak is tagja, de delegálhatja az önkormányzat is, mert az a munkáltató és intézményfenntartó. A mi iskolánkban emiatt várakozó állásponton vagyunk. Az iskolaszék-választó bizottságot létrehoztuk, de ennél tovább még nem léptünk. A gimnáziumban is okoz kisebb problémát az iskolaszék-választás, emiatt úgy tűnik, többen is „túlcsúsznak’ február 28-i határidőn. H.M.
