Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-12-09 / 42. szám

1994. december 9. Paksi Hírnök m a Paksi mrnfik postájából Tisztelt Főszerkesztő Úr! A minap Dunaújvárosban jártam, ahol egy kisebb könyvesboltban rábukkantam Hetényi István: Fény­telen fénnyel című verseskötetére. Az ezzel kap­csolatos gondolataimat szeretném megosztani Ön­nel, és ha lehetséges, a Hírnök olvasóival is. JOBBAK LENNÉNEK AZ EMBEREK, HA... Prózai sorok egy verseskötet kapcsán (Hetényi István: fénytelen fénnyel). □ Paksi Hírnök 7030 PAKS Pf. 25. Mai mozgalmas, hajszolt életünk nem kedvez a verseknek, a gondola­tok lírai kifejezésének. A versek szürkén úsz­nak el az élet hétköznapi hul­lámverésében. Egy-egy verses­kötet megjelenése nem ese­mény, pláne, ha azt titokban tartják. A versek azért születnek, hogy visszaadják az ember szépbe vetett hitét. Tartalmu­kat a kor, az események, a hangulatok adják meg. Min­denkor születnek versek, még fegyverek között is. Évtizedek alatt álltak össze azok a versek, amelyek végül is a Fénytelen fénnyel című kötetben sorakoznak fel. Sor­suk az volt, hogy megjelenje­nek. Azért, hogy olvassák őket, merengjenek el rajtuk, gondolatokat ébresszenek, rajtuk keresztül jobbító szán­dék érvényesüljön. Vallom, hogy jobbak len­nének az emberek, ha többen olvasnának verseket. Elkép­zelhetetlennek tartom, hogy valaki, aki verseket olvasott, utána rossz ember legyen, üvegeket tötjön, zúzzon, sze­meteljen, fejlődésnek indult kis fákat tördeljen a parkok­ban, hogy tettét szeretet he­lyett gonoszság vezérelje. Mert a vers, az igazán jó vers az emberek lelkét érinti meg. Persze hatásuk csak olyan verseknek van, amelyek em­berhez, emberi szóval fordul­nak, világos, érthető költemé­nyek, amelyekhez külön ma­gyarázat nem kell. És, amelyek azok kezébe kerülnek, akik el is olvassák, keresik és megta­lálják a bennük rejlő szépsé-Set FRANCKÓ FERENCNÉ egy paksi pedagógus Finn műveltségi vetélkedő I. forduló FINNORSZÁG TÖRTÉNELME 1. Mikorra tehető a finnek őseinek megjelenése a Finn­öböl északi partvidékén, illetve milyen idősek az or­szág területén található leg­régebbi régészeti leletek? 4 pont 2. Mely népcsoportok szo­rítják fokozatosan észak felé a terület őslakóit, a lappo­kat? 3 pont 3. Mely évben hozták létre a finnországi hercegséget, il­letve hogy hívták magát a tartományt? 4 pont 4. Az alábbi három dátum a finn történelem fontos állo­mása. Milyen események kötődnek az évszámokhoz? 1323 - 1809 - 1917. de­cember 6. 4 pont 5. „HAKKAA PÄÄLLE” - magyarul: „ÜSD A FEJÉT”. Hogyan nevezték azokat a katonákat, akiknek ez volt a harci kiáltásuk? 3 pont 6. Ki volt Krisztina király­nő, mi fűződik nevéhez a finn történelemben? 5 pont 7. Az 1827-ben Helsinki­be telepített egyetem hány év múlva válik hivatalosan is finn nyelvű egyetemmé? 4 pont 8. Milyen vonatkozásban kapcsolódik Szinnyei József neve a hírhedt 1899-es feb­ruári manifesztum utáni eseményhez? 4 pont 9. Kik voltak a JENNO­MÁNOK és kik a SVÉKO­­MÁNOK? 4 pont 10. Finnország fő vallása az evangélikus-lutheránus. Mi a magyarázata annak, hogy az országban szép számmal élnek a görögkele­­ti-ortodox vallás hívei is? 4 pont NYELVGYAKORLAS ÉS TAPASZTALAT­SZERZÉS REICHERTSHOFENBEN Egyre szorosabbá fűződ­nek Reichertshofen és Paks között a baráti szálak. Alig te­lik el egy-egy hónap fontos, említésre méltó esemény nél­kül. Legutóbb Anton West­­ner polgármester meghívásá­ra városunk két óvónője — Karsztné Molnár Mária, az Ifjúság úti, Badics Lászlóné, a Munkácsy utcai óvodából - három hetet tölthetett test­vérvárosunkban. Az utazás célja a nyelvgyakorlással egybekötött tapasztalatszer­zésvolt. Kintlétük során három in­tézménnyel ismerkedhettek meg. Összehasonlítva a né­metországi és a magyar vi­szonyokat szembetűnő elté­rést tapasztaltak. Kint az anyukáknak nem szükséges munkát vállalniuk, nincse­nek állandó időzavarban, ami tükröződik a gyerme­kek nyugodtabb, kiegyensú­lyozottabb viselkedésén. Az óvodák tárgyi és sze­mélyi feltételei jobbak a mieinknél. Különböző he­lyiségek állnak rendelkezésre az egyes foglalkozásokhoz. A csoportszobában közös fő­zésre is lehetőségük nyílik a gyermekeknek. A paksi óvodákban az óvó­nők ötleteikkel, kreativitá­sukkal kompenzálják az esedeges hiányosságokat. A kinttartózkodás idején természetesen jutott idő a vá­rosnézésre és kirándulásokra is. Városunk két óvónőjének Anton Westner polgármester mellett Josef Donau és Paul Stenger nyújtott segítséget a három hét alatt. Szakmai szemmel nézve nagy eredményt könyvelhet el magának az Ifjúság úti óvoda, mert az intézményből tizennégyen sikerrel végez­ték el a megyei pedagógiai intézet szervezésében indult dajkaképző tanfolyamot.

Next

/
Thumbnails
Contents