Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-12-09 / 42. szám

Paksi Hírnök 1994. december 9. m BUBOR GYULA SZEZON VOLT A JAVÁBÓL Gazdaságok, magángazdák Honnan, merről futnak be ide a cukorrépa-szállító járművek Paks környé­kéről? A gazdaságok sora: Fadd, Geijen, Gyapa, Tolna, Nagydorog, Szekszárd, Mado­­csa, Biritó, Kömlőd. Ezenkívül a magángazdák is jelentős mennyiségű szállítmányokat küldtek, például Bősz Miklós, Juszt Jánosné, Bősz Mihály Györkönyből, Horváth István, Szijjártó Imre, Sarok Józsefné, Kajári József, Benkő József, Balogh Zsolt, Fiaskó Antal Nagydorogról. Biritó, Gyapa, Madocsa gazdaságai saját jár­műveiken küldik a répát, de több magánvállalkozó is be­kapcsolódott a nagy munká­ba. Például a dunaföldvári Linger Gyula, a már említett paksi Péri József, vagy Fray Já­nos Szekszárdról, Pölöskei László Pusztahencséről, Vasza­­ry István Kajdacsról, Balogh Ferenc Nagydorogról - hogy csak néhány példát említsünk. Míg feljegyzem a neveket, az adatokat, a mérlegház­ban is bejegyzik a pót­kocsival érkezett Péri József pótkocsis teherautója szállít­mányának súlyát. A jármű és pótkocsija összesen 33 000 ki­logrammot kóstál. A mérési művelet folyamata, matemati­kája meglehetősen egyszerű: az összsúlyból kivonják a jár­művek súlyát és így megkap­ják a földes cukorrépa súlyát, amiből aztán a répaplaccon 30-40 kilogramm súlyú min­tának valót vesznek, amit na­ponta forduló autón szállíta­nak az Ercsi Cukorgyárba. Kü­­lön-külön lemérik a földes és a megtisztított répát, a különb­séget elosztják a földes répa összsúlyával és a megkapott százalékértéket levonják a föl­des répa súlyából. Az így adódott tiszta súly után fizetik a répaterme- L löket. Az Agrokémia telepére szállított több mint ezer vagon össz­­mennyiséggel befejeződött a cukorrépaszállítási szezon. A cukorrépásokat ke­resi? Menjen to­vább a vasútállo­­^ más előtt, mind­járt meglátja az Agrokémiát, ahol vil­lanymotor-tekercselést is reklámoznak, és az is ki van írva, hogy kutyá­val őrzött terület. Biciklis, kucsmás ember az eligazítom, de végül is nem nehéz követni a megadott út­irányt, ahol sűrűn kö­vetik egymást a cukor­répa-szállító vállalati és magántulajdonú szállítójár­művek. Most éppen Péri József paksi teherfuvarozó áll meg szállít­Hosszú. forró volt az idei nyár. ezért a szokottnál később, október elején kezdődött meg a cukorrépa-szállítás. Más ok­ból is eltér az idei szezon a korábbi években megszokottól - tudom meg az 1981. óta minden szezonban itt dolgozó Regényi Fe­­renctől, aki elárulja: a megszüntetett tolnai, nagydorogi répaátvevő hely feladatát vették át idén a paksi répaplaccon. A változtatást az Ercsi Cukorgyár takarékossá­gi, racionalizálási célzattal hozta, ami azt is jelenti, hogy az Agrokémia területén idén igencsak megugrott a cukorrépa-forgalom. Cukorgyár felügyelője, Szászi Ágoston is:-Elégedett vagyok - teszi hozzá a cukorgyári felügyelő is mindent elkövetünk a folyamatosságért, s hogy mielőbb eredmé­nyesen befejeződjön a szállítás. Új rakomány érkezik a bejárathoz - ezúttal Faddról. Károly János és segítője a hídmér­legre áll és amíg folyik a mérlegelés, mód nyílik rövid párbeszédre:- Naponta ötször­­hatszor fordulunk, egy­­egy pótkocsis szállít­mány összsúlya eléri a 130 mázsát. Őrülünk, hogy van munkánk, ami ha itt véget ér, folytatódik tovább, előreláthatólag a Dunaújvárosi Papírgyárba szállítunk majd REPAPLACCROL VONATOZTAK A PRIZMÁK ÉDES TERHEI mányával a mérlegház előtt, benn a mérlegházban Regényi Ferenc répaátvevő irányításá­val Decsi Istvánná mérlegelő végzi feladatát, mellette Markó Ferencné a gyapaiak és Vörös István a faddi termelő- és érté­kesítő csoport répaátadója dolgozik. A mérlegelési adatok a má­zsanaplóba kerülnek. A mér­legházban Cserepes Eszter hat, Decsi Istvánná Pannika egy éve dolgozik, s amint mondják: naponta 150-200 vagon mennyiségű cukorrépát kell átlagosan elkönyvelniük és ez a munkafázis is felelős­ségteljes, nagyfokú precizitást, figyelmet követel.-Mire a riport a Paksi Hír­nökben megjelenik - mondja Regényi Ferenc - bizonyára túl leszünk a répaplaccra szál­lított ezervagonos mennyisé­gen, sőt befejezzük az idei cu­korrépa-szállítási szezont. Megerősíti a jóslatot az Ercsi-, a paksi cukorrépa-átvevők­kel. Az emberek, a rendelke­zésre álló technika kifogástala­nul működik, az ideszállított répa cukorfoka, mennyisége is egyaránt megüti a kívánt mér­téket. A cukorgyár részéről ezután A MÁV-nak sem rossz üzlet a cukorrépa-szállítás, aminek útvonala Paksról az Ercsi Cu­korgyárba vezet. Vilmányi Vin­ce, a paksi vasútállomás főnö­ke és munkatársai irányítják a répával telt vasúti szerelvénye­ket, amelyek sűrűn követik egymást és indulnak el édes terhükkel a még édesebb cuk­rot előállító gyárba. A vissza­érkezett, üres vagonok sínpá­lyájukon kört leírva térnek vissza a répaplaccra, hogy gyomrukba a rakodógépek jó­voltából újabb cukorrépa-szál­lítmányok kerüljenek. szalmabálákat az IFA-teher­­kocsin. Regényi Ferenccel tovasétá­lunk a hatalmas répaplaccra. A teherutók, pótkocsi-billen­­csek percek alatt megszaba­dulnak terhűktől, óriás mar­kológépek rakják a cukorrépát a vasúti vagonokba. Nem messze egy ilyen visz­­szatérő üres vasúti kocsitól az Agrokémia emberei Farkas Ignác és Klein János tüstén­kednek. Két jókora zsákba gyűjtik a megtisztított, minta­vételre szánt cukorrépát.- Nemrég még ez a répa is, akárcsak a többi, szabályos prizmákba rakva várta a földe­ken, hogy ideszállítsák a gya­­pai gazdaságból - magyarázta Regényi Ferenc. - Mi nagyon örülünk ezeknek a répapriz­máknak, mert amíg van cu­korrépatermés, addig nekünk is tart a cukorrépaszezon itt az Agrokémia telepén, a paksi cukorrépaplaccon.

Next

/
Thumbnails
Contents