Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-11-18 / 39. szám
Paksi Hírnök 1994. november 18. (5 Lesz-e gáz Pakson? KOZMUVESITES KÉRDŐJELEKKEL AZ ENERGIALOBBY SZÁMOS HELYEN DOLGOZIK Könyvtárra való publikációt-tanulmányt lehetne öszszegyűjteni az írásokból, amelyek célja, témája: hazánk energetikai helyzetének jobbítása. MÁRMAROSI MIKLÓS A következő önkormányzat feladata lesz eldönteni, hogy Paks térségében létesüljön-e földgázvezeték-hálózat. A DDGAZ Rt. elkészítette a tanulmánytervet, amely szerint - 1994. évi árakon számolva - mintegy 361 millió forintba kerülnének Paks város földgázvezeték-hálózatának költségei. A lakótelepen távhőszolgáltatás van, a panellakásokba főzésre sem lehet gázvezetéket létesíteni. A lakosság egy része az erőműben dolgozik, áramdíjkedvezményt kap, ez jóval olcsóbb mint a gáz. A lakosság másik része maradna a hagyományos fűtési módnál, mintegy 25 százaléka igényelné csak a vezetékes gázt. Kérdés, hogy ilyen arányok mellett kifizetődő-e az önkormányzat, a DDGÁZ, valamint a maradék lakosság részéről vezetékes gáz létesítése Pakson. Jelenleg a gáztörvény végrehajtási utasításán dolgozik a minisztérium, a Magyar Energia Hivatal. Számításaik alapján lehet majd meghatározni a földgáz fogyasztói árát. Amíg nem tisztázódnak a beruházások finanszírozásának feltételei, nincs biztosítva felhasználható pénzeszköz, addig az önkormányzatok, a lakosság önerős hozzájárulásait kell igénybe venni a gázvezetékek létesítésére. Érdemes vizsgálni azt az alternatívát is, hogy az óváros lakásait is a távfűtőhálózatról látnák el fűtési energiával. Ha az erőmű nukleáris hőforrását fel is számolnák, gázüzemű fűtőerőműként még funkcionálhatna továbbra is, jó szolgálatot téve városunknak. Tehát adott a lecke a megválasztandó új önkormányzatnak: lesz gáz Pakson? És ha nem, akkor hogyan tovább? Mi valósult meg ezekből? Nem sok. Ennek legfőbb oka az, hogy csak „tűzoltó” feladatokat kívántak megoldani, amelyek inkább a különböző iparágak lobbyzó technokratáinak erőviszonyait tükrözik. Emlékeztetőül: a 60-as években bányákat zártak be, mert olaj volt doszta... Ezt követte az olajárrobbanás, majd az új jelszó: áramot kapunk doszta... Ismert nevek: eocén- és liász-program... Meg Paks... Meg Nagymaros... És, mi valósult meg mindezekből? Paks első üteme. A többi? Milliárdok szerteszét az országban a „bányaablakokban”... a Dunában... A lobbyk jól(?) dolgoztak... Kimutatások tucatjai láttak napvilágot, igazolva, hogy az országhatárra érkezett különböző energiahordozók olcsóbbak a honi előállítottaknál... A veszteséges bányák támogatása csak kapun belüli munkanélküliséget gerjeszt... Most, hogy „kapun” kívül vannak a munkanélküliek jobb a helyzet? Olcsóbbá váltak az energiahordozók...? Egy energetikai szakember nyilatkozata szerint az energiát dollárért meg lehet kapni a világpiacon. Csakhogy: a dollárnak valót itthon kell kitermelni. Ami csak úgy megy, hogy itthon forinttal meg kell támogatni... A lobbyzók egy része kifogásolta, hogy nagyon egy irányból importáljuk az energiákat. Több „lábra” kell állítani a hazai energetikát... Nagy hamarjában elkészült egy gázvezeték, mely nyugatról hozza majd a gázt. Ez igen! Világot bejárt gáz kell nekünk. Ugyanis, ami nyugatról jön, az valahol Szibériában még egy csővezetékről ágazódik le. Csak ami keletről érkezik, az a rövidebb utat választotta... Nagy koncepció volt... Tapasztalni fogják mindazok, akik korábban is és a jövőben is a gázra tették voksukat. Vigaszuk talán az lehet: ez van, a drágább és a még drágább között választhattak... Ez a lobby is „jól” lobbyzott... Ez sem semmi...
