Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-11-04 / 37. szám
1994. november 4. Paksi Hírnök 1 daganat volt a hátán és miután kivették, ismét visszanőtt. Ezt is eltávolították és azóta kemoterápiás kezeléseket kap. Az orvos nemrég azt mondta neki, hogy körülbelül két hete van hátra. János állapota egyre rosszabb lett. Ekkor hozták el - mert egyedül már nem tudott kocsiba ülni - ide Bölcskére.-Mióta idejárok nagyon jól érzem magam. Megerősödtem testileg és lelkileg is.-A fő célom az, hogy az immunrendszert megerősítsem - folytatja a beszélgetést Kavalkó János. - Ha valaki fizikailag erősnek érzi magát és jó a kedélyállapota, az már fél siker. S mikor „kézzel fogható” eredményt sikerül elérnem egy-egy konkrét esetben, az leírhatatlanul nagy örömmel tölt el. Példaként említi egy fiatal lány esetét, aki már nagyon régóta szeretett volna gyereket, de nem esett teherbe, és már az első kezelés után boldogan ment újságolni, hogy gyermeket vár. Megdöbbentő volt mikor a fogyatékos gyerekekről beszélt, akiket Kalocsáról visznek el hozzá.-Volt egy kislány, akivel először nem tudtam mit kezdeni, mert szétszórt, fegyelmezetlen volt. Második alkalommal már nyugodtan, komolyan viselkedett és a figyelme is csak egy helyre koncentrálódott. Természetesen az, hogy velük foglalkozom nem azt jelenti, hogy a fogyatékosság eseüeg megszűnik, hiszen az leheteüen, de némi javulást mindenképpen el lehet érni. Kavalkó János nem hirdeti magát sehol, még tábla sem jelzi, hogy természetgyógyászattal foglalkozik, mégis az ország szinte minden részéről felkeresik a gyógyulni vágyók, a reményvesztettek, de azok is, akiket csak a kíváncsiság hajt. De az is biztos, hogy „üres kézzel” senki sem megy ki a „csodadoktor” szobájából. BOZSITS MÓNIKA Kinek, mi az, ami hasznos? Pakson, a Városi Művelődési Központban működik az Életreform Klub, amelynek szlogenje: „A lehetőség nem ér semmit, csak akkor, ha megragadod!” Czámé Nagy Ildikó négy évvel ezelőtt kezdett előadásokat szervezni a művelődési központban. Az előadásokat természetgyógyászok, bioenergetikusok, fényadók, reikisek, talpmasszőrök, tenyéranalízissel foglalkozó szakemberek, ufósok tartották. Miután ezek már kevésnek bizonyultak, mert igény mutatkozott a közvetlenebb, kötetlenebb beszélgetésekre, a különböző területek átfogóbb megismerésére és gyakorlati alkalmazására, klubformában folytatódott a tevékenység. Azóta az előadásokon kívül egyéb programokon is részt vehetnek az érdeklődők. Hetente kétszer - kedden és szerdán - váiják mindazokat, akik a parapszichológia, az ezoterika, az ufók, a megmagyarázhatatlan természeti jelenségek, a természetgyógyászat bármely ága iránt érdeklődnek, vagy esetleg egészségügyi problémáikra keresik a választ. Minden hónapban tanfolyamokat is indítanak, ahol az ismereteket még tovább bővíthetik. Némely tanfolyam sikeres elvégzése már működési engedélyt biztosít. Ezenkívül egészségmegőrző, önismereti, öngyógyító táborokat is szervez a klub. Czámé Nagy Ildikó elmondta, hogy már sok olyan tagja van a klubnak, akik régebben nem hittek az efféle dolgokban, de miután saját magukon is megtapasztalták a jótékony hatásokat úgy döntöttek, hogy idejárnak. Fdekesség, hogy egyre több orvos keres fel minket és a hatékonyabb gyógyítás érdekében alkalmazzák az itt elsajátított gyógymódokat. Drog munkacsoport alakult Pakson dr. Vöröss Endréné egészségnevelő vezetésével. Az alakuló ülésen meghíj\ vott vendégként részt vett Bérdiné Finta Éva, a Megyei Állami Népegészségügyi Szolgálat egészségvédelmi osztályáról, a Megyei Drog Prevenciós Munkacsoport tagja és Czobor Borbála rendőr százados, a Paksi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályáról. Az alakuló munkacsoport tagjai többek között a város több pedagógusa (általános iskolák, Energetikai Szakképzési Intézet, szakmunkásképző) iskolavédőnők. Az ülésen felvetődött azon kérdés, hogy vajon Pakson hozzá lehet-e jutni a kemény drogokhoz, a válasz igen volt, hozzátéve, hogy „átutazó személy”, aki az értékesítést végzi. Egyebek között szóba került, hogy az óvodák környékén feltűntek olyan személyek, akik színes bélyeget akartak a gyerekeknek ajándékozni, a szóbeszéd LSD-s bélyegekről beszélt, amely mint matrica, a kézre kerülve a bőrön keresztül fejti ki káros hatását, vagy szájon át, a nyállal kerül a szervezetbe. A szóbeszédet a tények cáfolják, de annak ellenére valós veszélyről lehet szó. Mert van drogveszély a megyében, mint ahogy azt a felmérés is bizonyltja, amelyet a Megyei Drog Prevenciós Munkacsoport végzett! A használatos drogok között első helyen az alkohol áll, melynek fogyasztása nem tiltott! Az ülés résztvevői között élénk vita alakult ki arról a tényről, hogy a fiatalok „keményen isznak”. Ezt a város egyik legnépesebb középiskolájában tanító pedagógus mondta, s ehhez a kijelentéshez csatlakozott a szakmunkásképző tanára is. Az alkohólprobléma is tehát itt van a városban, mert előfordul, hogy a fiatalok közül egy páran kijönnek az iskolából, egyenes útjuk vezet egyes vendéglátó műintézménybe. Azok közűi is van olyan hely, amely már „hírnévre” tett szert, akár törzshelye az ifjúságnak, ahol néhány üveg sör, vagy egy-két deci tömény elfogyasztása nem ritka esemény. Az ülés hátralévő részében a munkacsoport tematikája fogalmazódott meg. A feladatok között sorolták fel az informátort szerepkör betöltését, tanácsadó szolgálat megszervezését, ez utóbbi akár telefonon is elérhető lenne a jövőben. Szóba került a csoport tagjainak továbbképzése is. Szükséges a tünetek időben történő felismerése a már kábítószert fogyasztó fiataloknál: legyen az a kábítószer ma még csak a ragasztózás, vagy a különböző gyógyszerek és az alkohol együttes használata. SOHA NE FOGADJ EL IDEGENTŐL BÉLYEGET!
