Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-02-23 / 4. szám
1994- február 23-9 PAKSI HÍRNÖK rint a Paksi Atomerőmű Rt zsarolásszerű ultimátummal három és fél milliárd forintot kért az elhasznált fűtőelemek tárolási kapacitásának bővítésére, és ha a kormány enged a paksi követelésnek, akkor az atomlobby a jövőben mind nagyobb pénzeket fog kicsikarni a kormányzattól. A fídeszes sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy álláspontjuk szerint a felmerülő költségeket bele kell építeni az energia-előállítási költségekbe, ami után kiderülne, hogy az atomenergia nem a legolcsóbb, hanem a legdrágább energia. A kijelentésekre reagálva Tóth György, a Paksi Atomerőmű Rt. műszaki igazgatója az alábbi nyilatkozatot adta:- A paksi atomerőmű soha nem fordult a kormányhoz beruházási támogatásért az átmeneti tároló ügyében, hanem saját pénzéből, saját elhatározásából kezdi meg annak építését, mert gondjaik vannak a kiégett fűtőelemek Oroszországba való visszaszállításával. Az átmeneti tároló építésének költségeit és minden más hasonló kiadást, például azt a költséget, ami majd az atomerőmű 30-40 éves üzemelését követően jelentkezik - a lebontáshoz és a végleges tárolás megoldásához szükséges pénzről van szó -, ezt az atomerőmű régóta be akarja építeni a villamos energia árába, de eddig ezt nem sikerült elérni, nem az üzem kompetenciája, ez hatósági ár. Egyébként a hazai és nemzetközi vizsgálatok, számítások szerint ez a többletköltség mindössze 35~40 fillér emelkedést jelentene kilowattóránként, így a paksi atomerőmű még akkor is a legolcsóbban termelő erőmű marad, ha a cég szándéka megvalósul, tehát a költségek beépülnek a fogyasztói árba. Az erőmű műszaki igazgatója elmondta továbbá: az átmeneti tároló ötven évre biztosítja a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolását, s ezalatt az egész világon meg fog oldódni a végleges tárolás problémája, módja. Amit pedig a gáz-gőz körfolyamú erőművekről mondanak a Fidesz szakemberei, Tóth György szerint az ugyancsak vitatható, mind a 95 százalékos hatékonyságra, mind a kétéves megtérülésre vonatkozóan. Ha igaz lenne, akkor a világon mindenütt csak ilyen erőműveket építettek volna. Ráadásul ezt a megoldást sehol nem használják alaperőműként, csak távfűtéssel öszszekapcsolva - közölte az atomerőmű műszaki igazgatója. Tolnai Népújság Vállalkozókról, vállalkozásokról sokan, sokszor írnak. A hatósági munka - a másik oldal - a kevésbé bemutatott terület. Ezt a hiányosságot pótolta a Tolnai Népújság január végén. Az egyéni vállalkozókról sok szó esik mostanában, hiszen „a vállalkozások korát éljük”, s sok újdonság, újfajta üzletpolitika, szemlélet van kialakulóban. Az alábbiakban egy kis változatosságként-nem a vállalkozók szólalnak meg, hanem róluk szólunk, a hatósági munka oldaláról. Czópné Wolf Mária főelőadó, a paksi polgármesteri hivatal hatósági főosztályán az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos hatósági munkát végzi.- Kezdjük talán egy kis statisztikával Pakson hogyan alakul az egyéni vállalkozók száma, főként mivel foglalkoznak, s nagy-e a fluktuáció?- A tavalyi év végi statisztika szerint mintegy ezer egyéni vállalkozót tartunk nyilván. Felefele arányt képvisel a kereskedelmi és az iparos kategória. Ez utóbbinál mindenféle szolgáltatásra is gondoljunk, ne csak a szűk értelemben vett iparos tevékenységre. A tavalyi átlagunk heti bontásban a következő: 5 kiadott vállalkozói igazolványra esik 3 visszaadott igazolvány.- Kiből, milyen rétegből kerülnek ki a vállalkozók?- Egyharmaduk a pályakezdő munkanélküliek közül kerül ki, egy kis szülői segítséggel próbálnak valamibe belefogni. A másik harmadot azok teszik ki, akik már dolgoztak, de munkanélküliek lettek, s nem tudják elképzelni, hogy otthon üljenek a segélyre várva. A harmadik harmad egyfajta fizetéskiegészítő foglalatosságot keres, ők zömében ügynökök lesznek, közöttük a legnagyobb fluktuáció.- Megítélése szerint menynyire felkészültek a jövendő vállalkozók, mennyire vannak tisztában azzal, hogy mibe vágnak bele?- Erre azt kell válaszolnom, hogy egyáltalán nem felkészültek, alig vannak néhányan, akik tudják, mire vállalkoznak. Azt tanácsolnám, aki teheti, ne sajnálja az időt, s némi pénzt, járjon utána, beszélje meg egy gazdasági szakemberrel, van-e fantázia abban, amit el akar kezdeni, mennyi idő alatt várható, hogy megtérül a befektetése, és mennyi tőkére lenne szükség hozzá. Egyébként megfigyeltem, hogy általában, aki egy évet „kibír” a vállalkozásában, nagyon ritkán adja viszsza az „ipart”, azok csalódnak többnyire, akik fél év, néhány hónap alatt akarnak milliomosok lenni.- Egyáltalán hogyan kell kezdeni, mit tegyen, aki vállal kozói igazolványt akar?- Január l-jétől változott a jogszabály, az ügymenet a következő: először a helyileg illetékes polgármesteri hivatalban be kell szerezni a szükséges nyomtatványt, ezt kitölteni, illetékbélyeggel (500 forintos) ellátni, beszerezni az erkölcsi bizonyítványt Ezután a kitöltött nyomtatvánnyal Szekszárdon, a megyei APEH-nél kell adószámot kérni, majd ismét a hivatalt felkeresni, ahol nyilvántartásba kerül a vállalkozó. Amit sokan nem tudnak: a társadalombiztosításnál ettől a bejegyzéstől kezdve „ketyeg az óra”, akkor is kell tb-t fizetni, ha a friss vállalkozó hetekig semmit sem csinál.- Milyen jogszabályi változások történtek még a fent említetten kívül?- Az idei év első félévének folyamán a már működő vállalkozóknak is rá kell íratni a vállalkozói igzolványukra az adószámukat. Ezt annál a polgármesteri hivatalnál kell elintézni, amely kiadta az igazolványt Erről a vállalkozók, nem kapnak külön értesítést, nekik kell utánajárni! (Megjegyzem, ilyenkor év elején áltatalában nem árt, ha a vállalkozó tudakozódik a jogszabályi változásokról, mert a szabály nem ismerete nem mentesít a következmények alól.) Változatlan az a szabály, hogy a vállalkozó az igazolványára bármilyen tevékenységet továbbra is ráírathat, de ezt a tevékenységet csak akkor gyakorolhatja, ha megszerzi az előírt szakképesítést és beszerzi a szakhatósági engedélyeket A harmadik dolog: február l-jétől megszűnik a közterületeken való árusítás. Kivételt képeznek a „klasszikus” dolgok, például hírlap, virág, fagylalt, zöldség-gyümölcs. Ám azok is, akik mozgóárusításra kaptak engedélyt, február l-jétől csak piacokon és vásárokban árulhatnak például ruhaneműt, egyebeket. S még egy dolog: az üzletnyitási bejelentést csak akkor záradékolja a hatóság, ha a vállalkozó előtte bemutatja a szakhatósági engedélyeket (ANTSZ, tűzoltóság stb.). Amíg ezek nincsenek meg, üzlet nem nyitható.- A vállalkozásokkal kapcsa latban sok a szabály, sok a változás. Gondolom, ez nem egy reményteli jövendő vállal kozónak kedvét szegi- Arra buzdítanám a döntés előtt állókat, vágjanak bele, vállalkozzanak. Ehhez a hivatal megpróbál minden felvilágosítást, s minden lehetséges segítséget megadni ezután is, ugyanúgy, mint eddig. * * * Budapesten nemrégiben megalakult a Mérnöki Kamara informatikai, távközlési és rendszerszervezési tagozata. Az ügyben érintett egy paksi mérnökember is. Többek között erről számol be a Tolnai Népújság januári száma. Féléves szervezőmunka eredményeként az elmúlt hónapban alakult meg Budapesten a Mérnöki Kamara informatikai, távközlési és rendszerszervezési tagozata. Sipos László, a Paksi Atomerőmű Rt vezető mérnöke a tagozat egyik alapítója, de^ mokratikus szavazást követően a tagozat ügyvivő testületé távközlési csoportjának tagja lett A tagozat alakuló ülésén megállapodtak a szervezet jellegében, mely a nevében szereplő szakterületeken dolgozó, illetve ezzel kapcsolatban álló mérnökök által létrehozott önigazgatással rendelkező szervezeti egység. Főbb tevékenysége a szakterületét érintő tanácsadási, okta^ tási, szervezési, kivitelezési és véleményezési, emellett döntéselőkészítési és koordinálási feladatok ellátása.
