Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-10-14 / 34. szám

1994. október 14. Paksi Hírnök JÓ NAPOT! MI ÚJSÁG? RÁKOSI GUSZTÁV Mi foglalkoztatja mostanában a leginkább? - kérdeztük Kern Zsuzsa matematikatanárt. Tanítás, a zene, a virágaim. Láthatja, hogy a virá­gok betöltik a szobám­ban szinte az egész te­ret. Képes vagyok órá­kon keresztül velük foglalkoz­ni, rendezgetni őket. Nevetsé­gesnek tűnhet, de két centi is számít, hogy valóban a he­lyükre kerüljenek. Számomra ez igen fontos.-A tanítást említet­te elsőként, és ez érde­kes, hiszen matemati­ka-fizika szakos taná­ri diplomája van, de az iskolát, ahol taní­tott önszántából ott­hagyta, és jelenleg ál­lás nélkül van.-Ez hosszú törté­net, talán még főis­kolás koromban kezdődött. Volt olyan tanárom, aki az első évben közöl­te: nem tart alkal­masnak a pedagó­gusi pályára, egy má­sik viszont úgy ítélte meg, hogy szinte ne­kem találták ki ezt a hivatást, kitűnő ne­velő leszek. Miután végeztem hazajöt­tem Paksra, és a vá­ros legnagyobb álta­lános iskolájában ta­nítottam. Hamar rá­ébredtem, hogy nehezen vise­lem azokat a korlátokat, ame­lyeket a jelenlegi iskolarend­szer állított fel. A központi kér­dés a teljesítmény, s ez állandó feszültséget okoz a gyerekek­ben, a pedagógusok túlhaj­szoltak, ettől idegesek, türel­metlenek. Ellenséges hangulat alakul ki a tanár és az osztály között, holott épp az együtt­működésük vezethetne ered­ményre. Egy idő után én ezt nem tudtam elviselni, sorra jöttek a konfliktushelyzetek, elsősorban az akkori igazga­tómmal. Nem hibáztatom őt utólag sem: tette, amit lelkiis­merete szerint jónak tartott, mint ahogy én is - és egy al­kalommal eldöntöttem, hogy befejezem az iskolai pályafutá­somat. Olyan helyzetet terem­tettem egy vita során, ahonnan nem volt visszaút.-Egy pedagógus számára a gyerekek a legfontosabbak. Velük milyen viszonyban volt, és mi­lyen kapcsolata van ma?-Bár a matematika nagyon fontos nekem, a tanítványai­mat mégsem a tárgyból elsajá­tított tudásuk alapján ítéltem meg, hanem a személyiségük szerint. Elhiszem a gyereknek amit mond, mert teljes értékű embernek tekintem, mint ahogy hitem szerint az is. Voltak persze „kedvesebb” ta­nítványaim is, de ez csak egyeüen esetben alakult úgy, hogy matematikából is ki­emelkedő képességű gyerek­ről volt szó. Ma magántanítvá­nyaim vannak, ez tulajdon­képpen különórákat jelent. Egy, legfeljebb két gyerekkel foglalko­zom egy időben, s ezt örömmel csiná­lom. Szinte minden­kinél elérem, hogy eljusson arra a szint­re, amire a képessé­gei alkalmassá teszik - és ez az, amit peda­gógusként sikernek tartok. A módszerem roppant egyszerű: önbizalmat kell adni a gyereknek, s akkor könnyedén fogadja be a tudást.- Elégedett a pálya­jutása alakulásával, az életével?-Én akartam, hogy így legyen, te­hát elégedett vagyok. A szabadság, amivel rendelkezem csodá­latos érzés.- Említette, hogy volt egy tanítványa, aki közel állt a szívéhez, és jó matematikus is volt.-Első találkozásunkkor azt gondoltam: ez a gyerek vagy zseni vagy.. Az első lett igaz: tanulmányi versenyek sorát nyerte, szenzációs képességei vannak. Öt Szabadi Péternek hívják, jelenleg az ESZI-ben tanul. Nem is mondok róla többet, inkább hozzá továbbí­tom a „hólabdát”. EGY PAKSI TANÁRNŐ, AKI MEGUNTA AZ ISKOLÁT Vidéki legjobb: a Neutron HORVÁTH MARGIT Különleges rendőri egysé­­. gek, közismert nevükön a „kommandósok” har­madik versenyét rendezték meg október 5-6-án. A har­mincnégy induló csapat kö­zött az osztrák rendőrség mel­lett a Tolna Megyei Rendőr­­kapitányság „Neutron” be­avatkozó egysége is részt vett a versenyen, ahol megismétel­ték tavalyi sikeres szereplésü­ket, így ismét Paksra került a vándorserleg. Piliscsaba és Budaörs volt a két helyszín, ahol a négyfős csapatok ösz­­szemérhették tudásukat. Ke­mény próbatételt jelentettek a versenyzőknek a háromszáz méteres pályán elhelyezett akadályok, például a négymé­teres lengő palló, a kétméteres palánk, a kúszófolyosó. Nem volt kevésbé megerőltető az az egy kilométeres terepfutás sem, melyet fegyverrel felsze­relve kellett teljesíteni. A lövészetnél nem korlá­tozták a felhasználható időt, de minden versenyzőnek ér­dekében állt, hogy képességé­hez mérten a legjobban telje­sítsen. Az értékelésnél a találat — minimum 36 lövés — és az idő hányadosa képezte a szer­zett pontértéket. A Neutron beavatkozó egy­ség csapatából ketten már a tavalyi erőpróbán is részt vettek. Idei felkészülésüket az előre kézhez kapott verseny­­kiírás segítette. Egyikük ki­emelkedő teljesítménnyel, több mint négy másodperc előnnyel, egy perc negyven­két másodperc alatt teljesí­tette az akadálypályát. Az összesített kommandós­­l versenyben a budapesti rendőrség különleges szolgálata nyert, a megyei be­avatkozó alosztályok között a Neutron volt a legjobb.

Next

/
Thumbnails
Contents