Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-09-30 / 32. szám

1994. szeptember 30. Paksi Hírnök S JO NAPOT! MI ÚJSÁG? RÁKOSI GUSZTÁV A SZAKTUDÁST A MEZŐGAZDASÁG SEM NÉLKÜLÖZHETI Mi foglalkoztatja mostanában a leginkább? - kérdeztük Petiik Jánost, a Dunamenti Szövetkezet elnökhelyettesét. Természetesen az őszi me­zőgazdasági munkák, a betakarítás, a szüret, a talajelőkészítés és per­sze az őszi kalászosok vetése, mert ez alapozza meg a jövő évi termést. Nekünk me­zőgazdászoknak mindig egy évre előre kell gondolkod­nunk, terveinket többéves ciklusra kell elkészítenünk.- Mindez a szakember gond­ja. Magánemberként milyen gondolatok izgatják?- Magánemberként is a me­zőgazdaság sorsa a legfonto­sabb számomra. Nekem ez az életem, hiszen huszonnyolc éve, mióta megszereztem a diplomámat, ezen a területen dolgozom. Ha járom az orszá­got, autóvezetés közben is lá­tom, figyelem a földeket. Saj­nos igen vegyes a kép, a föld­művesek eszközei között a lo­vas ekétől a levetett, ősrégi nyugati traktorokon keresztül a kék MTZ-ig minden megta­lálható. Vannak tapasztala­taim ezeknek a gépeknek az állapotáról. Törnek a fődara­bok is, nem beszélve a kisebb alkatrészekről.- Hajói értem a szavait, nincs kibékülve a mezőgazdaság jelen­legi állapotával.- Politikai megfontolások­ból olyan dolgok történtek az elmúlt négy évben, amelyeket nem lehet visszafordítani. Biz­tos vagyok abban, hogy a ma­gyar mezőgazdaság soha nem tudja megismételni azt az eredményt, amit 1989-ben, 90-ben elért, akkor 2,5 milli­árd volt az ágazat aktívuma. A birtokviszonyok megváltoztak a kárpóúás során és nagyon sok olyan ember lett tulajdo­nos vagy bérlő, aki nem agrár képzettségű. Tudomásul kell venni, hogy szakértelem nél­kül ezt a munkát sem lehet jól művelni. Rengeteg kárt okoz­tak a hozzá nem értők, s nem csupán maguknak. Gondol­junk például a növényvéde­lemre: ha elmarad, a kártevők elszaporodnak a szomszédos földeken is, de tudok a kör­nyékben olyan esetet is, ahol az új gazda Regionnal perme­tezte a földjét, és a ezzel tönk­re tette a falu kertjeinek ter­mését. Az a korosztály, akit a hat­vanas évek elején erőszakkal kényszerítettek a téeszekbe, ma már nem él, vagy nem ak­tív, mi pedig már önként vá­lasztottuk munkahelyünkké a szövetkezetét. A politikai jel­szavak tehát hamisak, a nagy­üzemek, a szövetkezet meg­szűnésének a vesztesei az ala­csonyabb képzettségű, fizikai munkakörökben dolgozók, hisz a vezetők könnyebben tudnak pályát módosítani, ta­lálnak maguknak más terüle­ten munkát, az előbbiek vi­szont munkanélkülivé válnak. Az egyszerű embereket félre­vezették, az agrárértelmiséget pedig megszégyenítették.-Kinek adja tovább a hó­labdát?- Domonkos Józsefné termé­szetgyógyásznak. Bölcskei Falunapok U" nnepnappá nyilvánította Bölcske képviselő-tes­­tülete október 7-ét. Ez idáig a legkorábbról ismert írásos emlék Bölcskéről a dr. Havassy Péter történész által fellelt irat, melynek keltezése 1291. október 7-e. Hagyományteremtő szán­dékkal rendezik meg az idén először a Bölcskei Faluna­pokat, a háromnapos rendez­vénysorozat megnyitóján ok­tóber 7-én bölcskei könyve­ket mutatnak be szerzőik, dr. Szabó Géza régész a sorozat szerkesztője és dr. Havassy Péter történész. Az ünnepsé­gen filmbemutató is lesz, Re­gős Gábor Bölcskéről forga­tott alkotását láthatják a né­zők. Másnap, október 8-án szü­reti lovas felvonulás in­dul Kacz Lajos lovas portájáról délután két órakor, majd este héttől a Kék Duna vendéglőben szüreti bálon mulathatnak a bölcskeiek. Vasárnap reggel a Tolna Me­gyei Tűzoltó Zenekar ébreszti a falu lakosságát, majd az egy­házi szertartások után a kato­likus templom kertjében a kőtár alapkövének ünnepé­lyes elhelyezése következik. A kőtárban azokat a római kori faragott, feliratozott oltárkö­veket állítják majd ki, me­lyeket az elmúlt évek régészeti feltárásai során Bölcske terü­letén emeltek ki a Duna med­réből. A vasárnap délutáni prog­ram a helyi diák színjátszó­kor, zeneiskolás és általános iskolás diákok műsorából áll. Este a református templom­ban a Kecskeméti Református Kórus ad koncertet. A falunapok programját ki­állítások színesítik a mű­velődési házban: a helyi hímzőszakkör tagjainak alko­tásaiból álló tárlat, és Regős I-ászló festő képei.

Next

/
Thumbnails
Contents