Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-08-26 / 27. szám
1994. augusztus 26. Paksi Hírnök § be a Magyar Villamos Művek Tröszt központja, a teherelosztó és az OVIT Rt. Hírnök: - Ön az előbbiekben az atomerőművet említette. Ügy gondoljuk egyebek mellett az atomerőmű kérdésköre is napirendre került. Pónya József: - Igen, ez igaz. Hírnök: -Ismeretes, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről még ebben az évben a Borosskormány idején működő energetikai kormányzat lemondott. Várható-e ebben a kérdésben változás? Pónya József: -Nekem az a véleményem, hogy legyen változás. Paksra hosszú távon lehet számítani. Lehet, mert megvan hozzá a megfelelő háttér és olcsóbb a bővítés, mintha egy új, másutt felállítandó atomerőmű építésébe fognánk. Az időt kétezerig lehet húzni. Utána hozzá kell fogni az ötödik blokk építéséhez. Erre azért is szükség mutatkozik, mert a szenes erőművek egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. De szükség lesz gázturbinás erőművek építésére is az országban, mert ha Magyarország a nyugat-európai villamosrendszerhez akar csatlakozni, akkor gyorsan igénybe vehető tartalékra, hozzávetőlegesen 500 megawatt értékben szüksége lesz. Hírnök: - Ahhoz, hogy Pakson bővíteni lehessen, elkerülhetetlen az átmeneti tároló megépítése, amely még a mai napig tisztázatlan háttérrel okoz bizonytalanságot a jövőt illetően. Pónya József: -Ez nem lehet kérdéses. Azoknak, akik a tároló ellen tiltakoznak, azt üzenem, hogy fizessék ki azt az évi hatmilliárd forintot, amelyet az oroszoknak fizetünk a Csemomirgyin-megállapodás alapján. Kidobott pénz! Meg kell építeni a Pécs környéki hulladéktemetőt, és az átmeneti tárolót, itt Pakson. Fent már hallják ezeket a hangokat, és ez nem tetszik, ugyanis kételyeket okozhatnak. Paks anyagi jövője öszszefügg az atomerőművel. Úgy gondolom, hogy a megkezdett munkát folytatni kell, azaz az ötödik blokkhoz ismét orosz erőművet vennék és az irányítórendszert valamilyen nyugatival kapcsolnám össze. Ez lenne a legjobb megoldás. A megvásárolt orosz erőműért mezőgazdasági áruval fizetnénk. Mindez hosszú távon munkalehetőséget is biztosítani képes mind az ágazatban, mind a mezőgazdaságban. Hírnök: ,4 paksi atomerőmű ma részvénytársaság. Az ön tervezete szerint ebben lenne-e változás? Pónya József: -Igen, ezt a részvénytársaságot meg kell szüntetni, mert működése teljesen formális. Ezt a jogosítványt vissza kell adni az MVM Rt.-nek. HlraÉffite-Akkor nyilvánvaló, hogy ezek a változások személyi konzekvenciákat is vonnak maguk után. Pónya József: - Igen, ez igaz. De valószínű az MVM Rt. új vezetésének névsorát csak szeptember 12-e után hozzák nyilvánosságra, mint ahogy az ágazat más személyi kérdéseinek tisztázására is ezen időpont után kerül sor. Hírnök::- Ezek szerint a jelenlegi vezetésnek már hivatali idejéből nincsen hátra egy hónap sem. Önt is érintik a személyi változások? Pónya József: - Igen, ez lehetséges. Hír nök: - Az atomerőműben? Pónya József: -Közvetlenül nem, mert már nyolcórás állást nem akarok vállalni. Inkább az MVM igazgatótanácsában. .. de még tisztázatlan. Hírnök? -Köszönjük az interjút. A szegedi találkozó Teller Ede nyolcvanhat éves korában is igen aktívan dolgozik. A világhírű atomtudós, a termonukleáris tudományok egyik atyja hoszszú időn keresztül „persona non grata” volt szülőhazájában, a rendszerváltás óta azonban gyakran megfordul Magyarországon, az őt ért sérelmeket úgy tekinti, mintha meg sem történtek volna, hisz mindig is magyarnak vallotta magát, az őt kirekesztőket soha nem azonosította a magyarság egészével. Az utóbbi időben többször megfordult Pakson is, tanácsaival segítve az atomerőmű munkáját, a tudós meggyőződésével érvelt az atomenergia felhasználása mellett. Nemrégiben újra Magyarországon járt - tudtuk meg Pónya Józseftől, az atomerőmű volt vezérigazgatójától, aki találkozott vele Szegeden. A dél-alföldi városban Teller professzor Lakos László földművelésügyi, és Baja Ferenc környezetvédelmi miniszterekkel tárgyalt. Egy mezőgazdasági biológiai kísérlet megindítása volt a tárgyalás témája, egy olyan új tudományos módszer felhasználásával, amely forradalmasíthatja a mezőgazdasági termelést szerte a világon. Jellemző Teller Ede mentalitására, hogy azt szeretné, ha Magyarország ebben úttörő szerepet vállalna, mert ez óriási gazdasági fellendülést jelenthetne hazánknak. Ez adta a helyszín - Szeged - apropóját, mert itt működik egy Európában is élen járó növénybiológiai kutatóintézet. Pónya Józseffel arról váltott szót, hogy milyen lehetőségek vannak a francia erőműveknek Magyarország által történő megvásárlására.
