Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-08-19 / 26. szám
Paksi Hírnök 1994. augusztus 19. Szülők, gyermekek, célkitűzések Tévedés ne essék: ez itt nem a Hírnök sportrovata, ahhoz tovább kell lapoznia a kedves olvasónak. Csupán ürügy a sport, hogy bemutathassuk egy család életét, mindennapjait. A cél, amit megterveztek, lehetne bármi egyéb értelmes emberi cselekvés, a szőlőműveléstől a számítástechnikáig. A lényeg a szülői szándék, hogy tudatosan, rendszeresen munkára nevelik gyermekeiket, időben felismertetik velük, hogy az eredmények, a siker nem hullik az ölükbe, hogy az ünnepi pillanat ritka, mint a fehér holló és a valódi, szívből jövő örömöt csak azok élhetik meg, akik kemény munka verítékével kiérdemlik azt. A gyermekkor persze tiszta kell hogy legyen, mint ahogy természeténél fogva tiszta a gyermeki lélek. Játékra, vidámságra van szüksége a cseperedő emberkének, felhőtlen, gondoktól mentes évekre, hogy egészséges gondolkodású, tisztességes erkölcsű felnőtt váljék belőle. S bár közösségben, társadalomban élünk, a külső hatásoktól nem zárhatjuk el gyermekünket, ennek biztosítása elsősorban mégiscsak a család feladata és felelőssége. A szülőké, akiket a gyermek tudatának ébredésekor példaképének tekint, akinek szavait, mozdulatait, szokásait utánozni kezdi. Ideális körülmények között a szülő példakép is marad, hosszú ideig, talán örökre. Hogy így legyen, minél több családban legyen így: ahhoz sokat kell tennie a társadalomnak és sok lemondással jár az egyes ember részéről. Megéri? Ha Till Barbara és Regina édesanyját, édesapját kérdezzük, a válasz: igen!-ffi). A TILL CSÁLAD APÓVAL KEL ÉS FEKSZIK... Van, aki tudatosan irányítja, képzi gyermekét az élsport számára, van aki csak egyszerűen belecsöppen. horváth margit-izsószilvia A szülők először csak a mozgás fontossága miatt indítják el edzésre, és hetek-hónapok múlva rájönnek, hogy csemetéjüknek kiváló érzéke van a sportághoz. Boldogan kísérik el egy-egy versenyre és büszkén fogadják a sikereket. A lelkesedés, mint egy örvény húzza magával az egész családot, átalakítja életét, mindenek fölé helyezi a sportot. Két „pakolás” között együtt a Till család, s a szekrény tetején már nem akad hely az újabb trófeáknak Mindkét leány, Barbara és Regina, sportoló a Till családban. Látogatásom előtt néhány nappal érkeztek haza egy svájci edzőtáborból.- Hogy is kezdődött? - tettem fel a kérdést Till Ferencnek, az apukának.-Bár mindig nagy érdeklődéssel fordultunk a különböző sportágak felé, igazából sohasem terveztük, hogy gyermekeink élsportolók legyenek. Először nem is a judoval, hanem a ritmikus sportgimnasztikával, majd balettel foglalkoztak. A Bezerédj Általános Iskolában a tornaórákon ismerkedtek meg a küzdősport világával. Barbarát lelkesítette sikeres vizsgája az első színes övre - folytatta az apuka -, amelyet egy versenyen szerzett második hely követett. Attól a perctől kezdve elválaszthatatlanok a cselgáncs és ő.- Barbara sikerei biztatást adtak Reginának, ő korkedvezménnyel járhatott az edzésekre - fejezte be a gondolatsort Marika, az anyuka.-Ha két testvér sikeres az életben, gyakran előfordul a féltékenykedés, a rivalizálás. Van-e ilyen a lányoknál? Az apa mosolygó arccal válaszol: Egymás sikereinek egyformán örülnek, sőt a kisebbikre, Reginára lelkesítőleg hat nővére teljesítménye.
