Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-08-19 / 26. szám
1994. augusztus 19. Paksi Hírnök 3---------------------------ALLAMALAPITO KIRÁLYUNK, ISTVÁN ÜNNEPÉN Jó néhány évig I. István szentté avatásának évfordulója az utolsó helyre szorult az Alkotmány és az új kenyér ünneplése mellett. Itt-ott megemlítették, mint nagy szervezőt, honalapítót, erős kezű vezért. Visszajöttét az újkori történelembe 1983. augusztus 20-ára tehetjük, bár ez nem egy rockopera feladata lett volna, de mégis így történt. A Szörényi-Bródy-Koltay szerzőhármas rockoperájának, annak is első, királydombi bemutatójának köszönhető, hogy visszakaptuk történelmünket. István megkoronázása a legújabb kutatások szerint Esztergomban, 1001. január 1-jén zajlott. Ekkor helyezte fejére Domonkos esztergomi ér- sek a II. Szilveszter pápától kapott - mára oly sok viszontagságot megjárt - koronát. Szent István, a történészek szerint, 996 végén vagy 997 elején vezette oltár elé, az akkor még üzenegy éves Boldog Gizellát. Gizella 985 körül született Regensburgban. Európa két császári családjához is rokoni szálak fűzték az ifjú hitvest. A násszal az európai uralkodóházak barátsága fűződött szorosabbá. Az ifjú pár Géza fejedelem halála után, 997-ben Esztergomban telepedett le. Arról, hogy házasságukból hány gyermek született, a krónikák semmi bizonyosat nem mondanak. A legenda szerint több fiúgyermeknek adott életet Gizella, de azok - egy kivétellel - még gyermekkorban meghaltak. Az életben maradt fiú, Imre, lett volna apja örököse, ha 1031-ben be nem következik tragikus halála. István király, mint koronás uralkodó, mindent megtett, hogy új közigazgatási rendszert hozzon létre.Az országot 45 vármegyére osztotta, melyek élén a várispánok álltak, akik az ő akaratát hajtották végre. Alkalmanként a nép védelmezői is voltak a földesurak hatamaskodásával szemben. A várispánságokkal István kézben tudta tartani az országot. Munkája megkönynyítésére nádornak nevezte ki rokonát, Aba Sámuelt. Az államteremtés következő lépcsőjeként a főurakból és főpapokból létrehozta a királyi tanácsot, melynek joga és kötelessége volt a tanácsadás, de a döntési jogot mindig magának tartotta fenn a király. Szent István megteremtette az ország egész területére kiterjedő törvénykezés alapjait is. A nép a királynak és földesurának munkájával és terményével tartozott adózni, az egyházat pedig a tized megadásával támogatta. A király előírta, hogy minden tíz falu köteles egy templomot építeni, fenntartani és papját eltartani. István uralkodásának idejéből két törvénykönyv maradt ránk. Az egyik 35, a másik 21 cikkelyből áll. Ezek szerint a király törvényes úton biztosítja az egyházi vagyon védelmét, kimondja a magántulajdon feletti szabad rendelkezést és a királyi vagyon sérthetetlenségét. Bünteti a gyilkosságot, intézkedik özvegyekről, árvákról. Meghatározta a magántulajdon öröklésének sorrendjét. Szent István törvényei a maguk korában az európai szinten mozgó jogalkotásnak remekei voltak. Szent István verette az első magyar pénzt, ami szintén az állami önállóságot fejezte ki. Uralkodása alatt kitűnő minőségű ezüstdénárok kerültek forgalomba. Pénzeink megbízhatóságát bizonyítja, hogy még a távoli, skandináv országok területén is szívesen elfogadták a magyarok pénzét. István ezzel lerakta az országban és külföldön a valutáris kereskedelem reális alapját. Mindent megtett azért, hogy Magyarország független és sérteüen ország legyen, teljes belső és külső biztonságban éljen és virágozzék. Különös gondot fordított a magyar katolikus egyház megszervezésére. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsek-Ki is volt István király? Esztergomban 970 körül született Géza fia, Vajk, aki később, a keresztségben az István nevet kapta. Hogy ki, hol és mikor keresztelte meg első királyunkat lényegében eldöntetlen. A felmerülő lehetséges változatok közül a legnagyobb hangsúlyt az a vélemény kapja, mely szerint L István keresztapja és keresztelő papja a nagy vértanú püspök, Szent Adalbert volt, aki 995 körül keresztelte volna meg az első magyar királyt. HORVÁTH MARGIT séget, valamint a veszprémi, győri, pécsi, váci, egri, Csanádi, bihari, erdélyi püspökséget. Az egyházat függetlenítette a világi befolyástól. Országalapítónkat 1038. augusztus 15-én Esztergomban érte a halál. Onnan szállították Székesfehérvárra, hogy végakaratának megfelelően a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában helyezzék nyugalomra. A bebalzsamozott testet egy római márványkoporsóba tették. 1061-ben, mikor pogány lázadás tört ki az országban, a katolikus főpapok a szent földi maradványait egy keresztény motívumokkal átfaragott szarkofágba helyezték, melyet a templom mellett egy sírkamrában helyeztek el. Az exhumáláskor történt, hogy a jelenlevők egy titkos határozat alapján a szent király teteméről leválasztották a jobb karját. Ezt vitte magával egy Mercurius nevű szerzetes Bihar megyébe, Berekis falucskába. 1. Istvánt 1083-ban avatták szentté, az akkor uralkodó Szent László ideje alatt, Szent VII. Gergely pápa engedélyével. A szertartás szerves része volt a leendő szent földi maradványainak oltárra helyezése. A jelenlévők döbbenten látták, hogy az uralkodó jobb karja hiányzik. Arról, hogy a Szent Jobb mikor került újra Székesfehérvárra nincsenek pontos adatok. Ettől az időtől kezdődik a Szent Jobb legendája. Városunkban a Szent István-napi ünnepi megemlékezés szentmisével kezdődik délelőtt kilenc órakor a Jézus Szíve-templomban. A misét Isgum József plébános celebrálja. A Szent István téren a városi fúvószenekar és Tarján Dolly közreműködésével tartanak megemlékezést tíz órai kezdettel. Köszöntőt mond dr. Széchenyi Attila alpolgármester.
