Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-08-19 / 26. szám

1994. augusztus 19. Paksi Hírnök 3---------------------------­ALLAMALAPITO KIRÁLYUNK, ISTVÁN ÜNNEPÉN Jó néhány évig I. István szentté avatásának évfordulója az utolsó helyre szorult az Alkotmány és az új kenyér ünneplése mellett. Itt-ott megemlítették, mint nagy szervezőt, honalapí­tót, erős kezű vezért. Visszajöttét az újkori tör­ténelembe 1983. augusz­tus 20-ára tehetjük, bár ez nem egy rockopera feladata lett volna, de mégis így tör­tént. A Szörényi-Bródy-Kol­­tay szerzőhármas rockoperá­jának, annak is első, király­dombi bemutatójának kö­szönhető, hogy visszakaptuk történelmünket. István megkoronázása a legújabb kutatások szerint Esztergomban, 1001. január 1-jén zajlott. Ekkor helyezte fejére Domonkos esztergomi ér- sek a II. Szilveszter pápától kapott - mára oly sok viszon­tagságot megjárt - koronát. Szent István, a történészek szerint, 996 végén vagy 997 elején vezette oltár elé, az ak­kor még üzenegy éves Boldog Gizellát. Gizella 985 körül született Regensburgban. Eu­rópa két császári családjához is rokoni szálak fűzték az ifjú hitvest. A násszal az európai uralkodóházak barátsága fű­ződött szorosabbá. Az ifjú pár Géza fejedelem halála után, 997-ben Esztergomban tele­pedett le. Arról, hogy házasságukból hány gyermek született, a krónikák semmi bizonyosat nem mondanak. A legenda szerint több fiúgyermeknek adott életet Gizella, de azok - egy kivétellel - még gyermek­korban meghaltak. Az életben maradt fiú, Imre, lett volna apja örököse, ha 1031-ben be nem következik tragikus ha­lála. István király, mint koronás uralkodó, mindent megtett, hogy új közigazgatási rend­szert hozzon létre.Az országot 45 vármegyére osztotta, me­lyek élén a várispánok álltak, akik az ő akaratát hajtották végre. Alkalmanként a nép védelmezői is voltak a föl­desurak hatamaskodásával szemben. A várispánságokkal István kézben tudta tartani az országot. Munkája megköny­­nyítésére nádornak nevezte ki rokonát, Aba Sámuelt. Az államteremtés követke­ző lépcsőjeként a főurakból és főpapokból létrehozta a kirá­lyi tanácsot, melynek joga és kötelessége volt a tanácsadás, de a döntési jogot mindig magának tartotta fenn a király. Szent István megteremtette az ország egész területére ki­terjedő törvénykezés alapjait is. A nép a királynak és földes­urának munkájával és termé­nyével tartozott adózni, az egyházat pedig a tized meg­adásával támogatta. A király előírta, hogy minden tíz falu köteles egy templomot épí­teni, fenntartani és papját el­tartani. István uralkodásának idejéből két törvénykönyv maradt ránk. Az egyik 35, a másik 21 cikkelyből áll. Ezek szerint a király törvényes úton biztosítja az egyházi vagyon védelmét, kimondja a magán­­tulajdon feletti szabad rendel­kezést és a királyi vagyon sérthetetlenségét. Bünteti a gyilkosságot, intézkedik özve­gyekről, árvákról. Meghatá­rozta a magántulajdon örök­lésének sorrendjét. Szent István törvényei a maguk korában az európai szinten mozgó jogalkotásnak remekei voltak. Szent István verette az első magyar pénzt, ami szintén az állami önállóságot fejezte ki. Uralkodása alatt kitűnő mi­nőségű ezüstdénárok kerül­tek forgalomba. Pénzeink megbízhatóságát bizonyítja, hogy még a távoli, skandináv országok területén is szívesen elfogadták a magyarok pén­zét. István ezzel lerakta az országban és külföldön a va­­lutáris kereskedelem reális alapját. Mindent megtett azért, hogy Magyarország független és sérteüen ország legyen, tel­jes belső és külső biztonság­ban éljen és virágozzék. Különös gondot fordított a magyar katolikus egyház meg­szervezésére. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsek-Ki is volt István király? Esztergomban 970 körül született Géza fia, Vajk, aki később, a keresztségben az István nevet kapta. Hogy ki, hol és mikor keresztelte meg első királyunkat lényegé­ben eldöntetlen. A felmerülő lehetséges változatok kö­zül a legnagyobb hangsúlyt az a vélemény kapja, mely szerint L István keresztapja és keresztelő papja a nagy vértanú püspök, Szent Adalbert volt, aki 995 körül ke­resztelte volna meg az első magyar királyt. HORVÁTH MARGIT séget, valamint a veszprémi, győri, pécsi, váci, egri, Csaná­di, bihari, erdélyi püspöksé­get. Az egyházat függetlení­tette a világi befolyástól. Országalapítónkat 1038. augusztus 15-én Esztergom­ban érte a halál. Onnan szállították Székesfehérvárra, hogy végakaratának megfele­lően a fehérvári Nagyboldog­­asszony-bazilikában helyez­zék nyugalomra. A bebalzsa­mozott testet egy római már­ványkoporsóba tették. 1061-ben, mikor pogány lázadás tört ki az országban, a katolikus főpapok a szent földi maradványait egy ke­resztény motívumokkal átfa­ragott szarkofágba helyezték, melyet a templom mellett egy sírkamrában helyeztek el. Az exhumáláskor történt, hogy a jelenlevők egy titkos határo­zat alapján a szent király te­teméről leválasztották a jobb karját. Ezt vitte magával egy Mercurius nevű szerzetes Bi­har megyébe, Berekis falucs­kába. 1. Istvánt 1083-ban avatták szentté, az akkor uralkodó Szent László ideje alatt, Szent VII. Gergely pápa engedélyé­vel. A szertartás szerves része volt a leendő szent földi ma­radványainak oltárra helyezé­se. A jelenlévők döbbenten látták, hogy az uralkodó jobb karja hiányzik. Arról, hogy a Szent Jobb mikor került újra Székesfehérvárra nincsenek pontos adatok. Ettől az időtől kezdődik a Szent Jobb legen­dája. Városunkban a Szent Ist­­ván-napi ünnepi meg­emlékezés szentmisé­vel kezdődik délelőtt kilenc órakor a Jézus Szíve-templomban. A misét Isgum József plébános ce­lebrálja. A Szent István téren a városi fúvószenekar és Tarján Dolly közreműködésével tartanak megemlékezést tíz órai kez­dettel. Köszöntőt mond dr. Szé­chenyi Attila alpolgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents