Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-08-05 / 24. szám
Paksi Hírnök 1994. augusztus 5. (5 Kitalálni a spanyolviaszt! Rákosi Gusztáv Nem oly régen két cég uralta a paksi élelmiszerkereskedelmi piacot: az Áfész és a Népbolt. A helyzet alaposan megváltozott: az áfész a kis egyszemélyes boltjaitól megszabadult, csak a nagy üzleteket tartotta meg, a Népbolt pedig kivonult a városból. Egyéni vállalkozói igazolványt mintegy ezer paksi váltott, ezek csaknem fele - négyszáznyolcvannégy - kereskedő. Nagyobb részük persze nem boltot nyit, és nem is főfoglalkozásban vállalkozik, ők ügynökök. Ötven körül van a városban az örvendetes módon szaporodó, kis élelmiszer-vegyesáru boltok száma. Többségük kellemes, tiszta körülmények között fogadja a vásárlókat, áruválasztékuk, nyitvatartási rendjük a vevőkhöz igazodik, legfeljebb egyegy eladót alkalmaznak. A tulajdonos szívesen áll a pult mögé, ezért a vásárló érzi, hogy a bolt érte van - szívesen tér vissza. Kialakul a törzsvásárlói kör a kis üzlet közelében lakókból - így ezek a vállalkozások stabilak, a legritkább esetben fordul elő, hogy az élelmiszerkereskedők közül valaki visszaadja vállalkozói engedélyét, bezárja üzletét. Van ennek persze más titka is: a kis árukészlet gyorsan forog, ezért a viszonylag alacsony árrés (10-12 százalék) tisztes hasznot, ha nem is meséset, de elfogadható jövedelmet biztosít. Van ugyan még néhány területe a városnak - elsősorban a külterületek -, ahol nincs élelmiszerbolt, de látva mások sikerét biztos, hogy e helyekre is hamarosan akad vállalkozó. FORRÓN! A kenyér, a pékség illata... Ma már csak a nagyik, dédik emlékezhetnek mezítlábas gyermekkorukra, amint a pékség ajtajában lesték, lestük a „mestert", ahogy a hatalmas lapátján 4-6 kenyeret - veknit - húzott ki a kemence gyomrából... És azon forrón kapkodtuk, futottunk vele hazáig. Leginkább azért is, mert a kenyér forrósága égette a tenyerünket, meg azért is, hogy a sercli a miénk legyen. Ha ugyan hazáig el nem „fogyott”... Akkor még bűn volt a tízóraival a szemetes kosarat „etetni”... Megérkezett a friss kenyér. De ki dönt a választékról? MINDENNAPI KENYERÜNK HÉTKÖZNAPI VÁLASZTÉKA A Tolna Megyei Sütőipari Rt. hasznosításra felajánlja több, így a paksi sütőipari üzemét is. Tavaly júniusban készített utoljára kenyeret a paksi üzem. A sütőüzem mintegy száz mázsa kenyér sütésére alkalmas, a leállást megelőző időszakban azonban csak öt-hat mázsára volt megrendelés. Ezt a menynyiséget ekkora kapacitással előállítani csak nagy veszteséggel lehetett. Ez a fő oka, hogy felajánlották az üzemet. Tény, hogy Pakson és környékén gomba módra szaporodtak a magánpékségek. Ugyancsak gond volt, hogy ezek „elszívták” a jó szakembergárdát. Kenyér azonban van az üzletekben: bölcskei, madocsai, németkéri, tengelici - ez olvasr ható a címkéken. Itt-ott még a Sütőipari Rt. kenyere, péksüteményei is megtalálhatók. E kenyerek minősége, formája, külleme eltér egymástól, ami nem is lenne baj. A gond az, hogy a kenyerek megjelenése egyes boltokban rapszodikus. Nem biztos, hogy ugyanazon kenyérfajtát másnap-harmadnap ugyanabban a boltban lehet megkapni. A lakótelepen szinte körmenetszerűen, egyik ABC-ből a másik-harmadik ABC-be mennek a vásárlók, kenyérre „vadászni”. Tény, hogy nem a vásárló, hanem a bolti megrendelő dönti el, ma milyen kenyeret fog hazavinni a családnak. Paks és környékét három nagyobb és két kisebb pékség látja el kenyérrel. A bolt pedig a számára kedvezőbb, előnyösebb helyről rendeli meg a kenyeret. Ezért van az, hogy a lakótelepről is jönnek a Fehérvári úti üzletbe kenyeret, péksüteményt vásárolni. De hát ezt nem tudja mindenki naponta megtenni. A boltok nem rendelkeznek megfelelő ámbemutató polcrendszerrel, sok helyen a műanyag szállítókosárból kínálják a kenyeret. A kereslet eltolódott a hagyományos sütéstechnológiával készülő, a kalács minőségét megközelítő kenyerek irányába. Ezeket a kenyereket a németkéri pékségben, míg a speciális, olasz technológiával készülő kenyereket, péksüteményeket a Fehérvári úti pékségben állítják elő. Termékeik közel negyven százalékát Szekszárdtól-Dunaújvárosig terjedően lehet az üzletekben megkapni. Kenyérválasztékuk: ötven- és kilencvendekás Erzsébet kenyér, egy kiló nyolcdekás házi parasztkenyér, fehér kenyér, tartós barna kenyér, magoskenyér, tepsi formában sütött kenyér. Ezenkívül készítenek kuglófot, pizzatésztát és többfajta süteményt. Terveik között szerepel, hogy készül olyan kenyér is, amelyben különböző magok vannak, így például napraforgómag, vagy ünnepi alkalmakra úgynevezett gyümölcsös kenyér is kerülhet az asztalokra. Pékségeikben a fizetés ma már azonos szinten van a más pékségekben dolgozókéval, csak a technológia korszerűbb, a körülmények jobbak. MÁRMAROSl
