Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-02-09 / 3. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1994. február 9-Talaj, víz, levegő - Pakson Környezetvédelmi helyzetkép Paks város térben és időben megmutatja múltját és jelenét, hűen tükrözve az adott kor társadalmi viszonyait, működési struktúráit. Közel 2000 évvel ezelőtt kialakult kereskedelmi utak folytán az akkor még igazán tiszta környezet, a folyó, az ártéri erdők, a legelők, a talaj adottságai ösztönző hatással bírt, hogy a középkorra mezővárossá váljék. Természeti adottságai mindmáig nagyrészt megmaradtak, biztosítékot nyújtva újabb és újabb virágzásnak. A ma már várossá nőtt település belterületén létrejövő működő üzemi egységek hatást gyakorolnak a város környezetére. Különleges és sajátos a régió talajszerkezeti változatossága. Paks három, merőben eltérő felszínű tája - a futóhomok, a dunai alnívium, és a löszfennsík - harmonikusan olvad egybe. A különböző morfológiai részeknek eltérő a vízzel való ellátása, más a talajuk, a növényzetük és részben az állatviláguk. Az itt elfolyó Duna enyhe kanyarulata sajátos képet formált, igen gazdag növény- és állatvilágnak ad otthont Jelen állapotára jellemző, hogy a Duna szennyezettsége folytán csökkentek a folyó adta lehetőségek, a korábbi természetes növényvegetáció is módosult az emberi beavatkozás révén. Vizét a sok szennyeződés miatt az eutrafizáció veszélye fenyegeti. Öntisztuló képessége csökken, olajszennyezése, bakteriális fertőzöttsége az ott élő fajok pusztulását okozza. A város hulladékai A kommunális hulladékok gyűjtése és szállítása konténerkocsikkal történik, mely az új deponálóba kerül. Ez a lerakat környezetvédelmi, geológiai szempontból megfelelő. Mesterséges vízzáró réteggel védett a talajvíz, a csapadékvizet elvezetéssel, összegyűjtéssel visszaforgatják, a veszélyes hulladékokat a városból speciális körülmények között elszállítják. A háztartásokból kikerülő veszélyes anyagok keverednek egyéb hulladékkal, ami veszélyeztetheti ivóvízbázisunkat, öngyulladással toxikus anyagok juthatnak a levegőbe. A szelektív szemétgyűjtés gazdasági szempontból is kedvező lenne, ha figyelembe vesszük, hogy egyes hulladékfajták újrahasznosítása felére, harmadára csökkentené a szemétdepóniák létesítési, fenntartási költségeit. Talajvíz, rétegvíz, vízbázis A felszínt borító lösz, homok és egyéb talajösszetétel a csapadékvizet átbocsátja. Rétegvizünk, mint ivóvízbázisunk kinyerése kétzónás vízellátással történik. Mélyfuratú kutakkal különböző mélységből kerül a fogyasztókhoz az ivóvíz, melynek minősége minden előírásnak megfelel. Szennyvíztisztítás A befolyó szennyvíz a korszerű tisztítótelep révén jól kezelhető, másrészt az érkező szennyvíz nem tartalmaz ipari szennyvizet. A nitrátos jelleg azonban nem megfelelő szennyvízkezelés esetében kedvezőtlenül hat az élővilágra A paksi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének minősége a megengedett határérték alatt van, így hosszabb távon sem veszélyezteti a Duna vízminőségét A zajártalom ellen A város zajviszonyait alapvetően meghatározza a közúti forgalom, aminek érdemi befolyásolására nincs lehetőség. A forgalom következtében a környezetben fellépő zajszint műszaki eszközökkel való csökkentésére a városépítésnek nincsenek eszközei. Közlekedési zajmérés ez idáig nem történt, de a jelek szerint a forgalom keltette rezgések károsító hatása az épületekre fokozott lehet. A rezgések csökkentésére, az útburkolatok jó állapotának fenntartására, mielőbbi helyreállítására tervezet készült Belterületen az ipari létesítmények zaját, annak határértékét rendszeres panaszkivizsgálás, műszeres mérés alapján határozzák meg. Az újonnan induló berendezésekkel történő tevékenység zajterheléses paramétereit a zajrezgéscsökkentés műszaki tervezete szabja meg, amely feltétele a működés engedélyezésének. A levegő minősége A városra jellemző légáramlat, légmozgás igen változatos, a földrajzi fekvésnek megfelelően. A település a Dunántúl legkeletibb, sajátos löszvölgyes domborzatú részein fekszik. Az ország nyugati területeire jellemző éghajlati vonások eléggé elmosódtak és a változatosságot fokozza, hogy Paks a medence jellegű ország három éghajlati klímaterület párharcának a közepén fekszik. A löszvölgyekdomborzatok a napsugarak beesési szögének változatosságához vezetnek. Ezért a város mélyebb területein a löszhát felmelegedése következtében mikroklimatikus viszonyok alakulnak ki, főként nyáron. A belterületen észlelhető légszennyező komponensek jelenlétét egyrészt a gépjármű-közlekedés, másrészt a fűtési időszak szenvnyezése okozza. Az esedékes szakhatósági mérések során figyelembe veszik, hogy egyes mérések folyamatos időintervallumába essen a fűtési időszak is. A legutóbbi mérésösszesítés megállapította, hogy a település levegőtisztasági állapota higiénés szempontból megfelelő. A gáz halmazállapotú komponensek közül csak a kén-dioxid haladja meg a fűtési időszakban a higiénés értéket, mely az egyedi olaj- és széntüzelésnek tulajdonítható. A nitrogén-dioxid eseti határérték-túllépése főként a nyári közlekedésből ered, azokon a területeken, ahol forgalmat indukáló létesítmények helyezkednek el (piac, bevásárlóközpontok, benzinkutak, iskolák, óvodák.) Kémiai kötése révén igen veszélyes a szálló, illetve ülepedő porszennyezés. Zöldterületvédelem E komponensek tekintetében a város viszonylag kedvezőnek mondható, ha figyelmen kívül hagyjuk a 6. számú főút közvetlen területeit A közlekedésből eredő felporzást csökkenti a városgondozás: az utak tisztán tartása, a meleg időben történő locsolás, a zöldfelületek növelése, ápolása. A kedvező környezetvédelmi helyzet az önkormányzat következetes, az üzemeltetési engedélyeket szigorú előírásokhoz kötő tevékenységének köszönhető. A településrendezés és -fejlesztés mellett azzal mind egyenrangúbb a lakóterületek környezeti védelme, elősegítve az ott élők egészségének megóvását. SIJPUCZNÉ NAGY KATALIN Társadat« Ellenőrző és Információs Társulás és a PA Rt. által az erőmű 12 km-es körzetében mért környezeti gammasugárzás dózisteljesítményeinek értékelése december hónapban Települések PA Rt. által mért TEIT által mért adatok nGy/h adatok nGy/h Kalocsa 52 56 Foktő 58 58 Úszód 59 64 Dunaszentbenedek 58 61 Géderlak 56 57 Ordas-59 Bátya-Paks 62-Gerjen-89 Fadd — 80 Tengelic 61 67 Pusztahcncse — 84 Dunaszcntgyörgy 62 58 Kiskőrös 59-Dóri stel jesítinény: valamely sugárzási térben lévő anyag által elnyelt dózis időegységre cső része pl. nGy/h (nanogray/óra=KT’ Gy/óra) Alapszinttel mérések az erőmű beindítása előtt megkezdődtek. A felmérések során 1978. és 1982. értéke a szabadban a következő módon változott minimális érték maximális érték állag 63 nGy/h 103 nGy/h 69 nGy/h Megjegyzés: 1. Dóri stelje sítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre cső része. Mértékegysége: Gy/h, (gray/óra). 2. Elnyelt dóris: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az 1 Gy (gray). 1 Gy=l J/kg. 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a mikrogray/óra ezredrésze. A mikrogray/óra a milligray/óra ezredrésze. A milligray/óra pedig a gray/óra ezredrésze. Összességében: a nanogray/óra a gray/óra czrcdmilliomod része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket 1 milliGy/órát meghaladó érték mérése után, biztonsági intézkedéseket pedig 5 milliGy/órától (ez megfelel 5 000 000 nanoGv/órának) kdl elrendelni. 5. A települések közti méréskülönbségeket jelentős mértékben a földkéregből származó háttérsugárzás okozza, mely függ az évszaktól és az időjárástól. 6. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (víz, levegő,...) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma Egysége: Bq/I, Bq/m5 (Bccqucrd/litcr, Bccqucrd/köbmétcr). TEIT
