Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-06-24 / 18. szám

1994. június 24. 9 PAKSI HÍRNÖK-Kézenfekvő, hogy a nyugati exporttal kell megpróbálkozni. A gazdasági szakemberek körében azonban ismert, hogy milyen ne­héz bejutni a Közös Piac országai­ba. A konzervgyár próbálkozott, de mindez természetesen nagyon nehezen megy. Egyrészt az elő­állított termékei kifejezetten szov­jet piacra készültek, lásd zakuszka és „társai”, másrészt az igényes nyugati piac megcélzása beru­házásokat igényelt volna, termék­szerkezet-váltást, gépparkcserét, új technológiák bevezetését. Mindezekhez a konzervgyárnak hitelekre lett volna szüksége! Egy bank csak akkor tud hitelt nyúj­tani, ha a gyár teljes garanciát tud felmutatni arra, hogy a hitelt visszafizeti és a termékét eladja, méghozzá úgy, hogy abban nyere­sége is van. Ezt a konzervgyár sajnos nem tudta produkálni, nem tudta bizo­nyítani, ugyanis ha szerzett is pia­cot, a termékeit csak önköltségi ár alatt tudta volna eladni, illetve adta el, ezzel pedig veszteséget termelt. Sehol a világon nincs olyan bank, amely veszteséges ter­melést hitelez meg. Ettől kezdve problémássá vált a kapcsolatunk a konzervgyárral, nem vállaltuk fel a finanszírozást, a gyár ezáltal nem tudott termelni olyan meny­­nyiségben, ahogy szerette volna.- Köztudott, hogy különböző for­rásból állnak a vállalkozók rendel­kezésére hitelek, például japán hi­tel, egyebek. Mekkora irántuk a ke­reslet?- Sajnos ezzel kapcsolatban sem tudok kedvező dolgot monda­ni. A vállalkozások ugyan fellen­dülőben vannak - az életképes, jó vállalkozások, de a többség sajnos nem ilyen. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon sokan kerültek olyan helyzetbe, hogy a mun­kahelyük megszűnése után vala­milyen vállalkozásba szeretnének kezdeni. Mindehhez társul az a tény, hogy saját tőke nincs elég. Az első gondolat az, hogy beme­gyünk a bankba, kérünk hitelt és akkor majd csinálunk valamit. Ez banki megítélésből - eleve - olyan vállalkozás, amit nem sza­bad meghitelezni. Nem tudja az illető, hogy az elképzelt vállalko­zása milyen nyereséget termel, mekkora az eszközigénye. A hite­lekre feltett kérdésére csak azt tu­dom mondani, hogy nagyon ke­vés vállalkozó jött ide úgy, hogy mindezekre tudta volna a választ. Kevés volt az, akinek valóban tud­tunk hitelt folyósítani.- Megnevezne néhány sikeres vállalkozót, vagy legalább vállal­kozási szférát, amely az önök hi­telével indult el?-Nem tudok ilyet mondani, sajnos. Hiteleink java részét keres­kedelmi tevékenységre adtuk, amit igazából nem is szabadna tá­mogatnunk, mert a termelés len­ne a lényeges. A termelés. Sajnos ilyen azonban nemigen akadt. Egy korszerű technológia bevezetésével senki nem keresett meg bennünket. Az biztos, hogy többféle világbanki hitelek állnak a rendelkezésünkre, de azok olyan feltételekhez vannak kötve, ami biztos, hogy garantálná a sikert, ha az igénybe vevő a feltételeknek megfelel. Mert exportképes termé­kek előállítása a kitétel, olcsó önköltségi áron és előre biztosított piaccal. Ezeknek a feltételeknek azonban - sajnos - senki nem fe­lel meg.-Nagy várakozással tekintünk az 1996. évi EXPO elé, turizmus fel­lendülése és a többi. Ilyen jellegű megkeresés érkezett-e már a bank­hoz - hitel ügyben?-Nem, de egyébként a Buda­pest Bank is - mint minden nagy kereskedelmi bank - már kötött megállapodást EXPO ügyben ar­ról, hogy részt veszünk az EXPO finanszírozásában. A feltételek ez­után lesznek kialakítva.- Ezt azért is kérdezem, mert az egyik, ami számba jöhetett volna mint turisztikai látványosság gaszt­ronómiai vonzerő, a NEPTUN hajó­bár és étterem is elvontatódott a paksi Duna-szakaszról...-Nos, a vállalkozó szeretett volna ahhoz hitelt kapni a ban­kunktól, hogy a hajót felvontassa Budapestre, és az Országház előtti Duna-szakaszon üzemeltesse. Megvizsgáltuk a lehetőséget, és mivel egy igazán minden igényt kielégítő, nyugati tőkét is bevonó társaság már üzemeltetett a pesti Duna-szakaszon szállodát és étter­met - ez a Dunapart Szálloda -, nem láttuk biztosítottnak a hitel megtérülését.- Vadászturizmus?- Egyelőre semmi mozgás nincs ezen a téren. EÖRDÖöH GABRIELLA A BUDAPEST BANK MEGEMELTE KAMATAIT! A lekötött betétek kamata Érvényes 1994. június 15-től Évi bruttó kamat Évi bruttó kamat Évi bruttó kamat Lekötési idő 100 000 Ft 100 000-500 000 500 000 Ft alatti összegnél közötti összegnél feletti összegnél 1 hónapos 18,0% 18,5% 19,0% 2 hónapos 18,5% 19,0% 19,5% 3 hónapos és 3 hónapot meghaladó 19,0% 19,5% 20,0% 6 hónapos és 6 hónapot meghaladó 20,0% 21,0% 22,0% 9 hónapos és 9 hónapot meghaladó 20,5% 21,5% 22,5% 12 hónapos és 12 hónapot meghaladó 21,5% 22,5% 23,5% 18 hónapos és 18 hónapot meghaladó 22,0% 23,0% 24,0% Értékpapírok kamatai a Budapest Banknál Futamidő Beváltási kamatláb Visszavásárlási kamatláb Takarékjegy A/I. 3 hónap 20,0% 7,0% Takarékjegy B/I. Aquincum 6 hónap 22,0% 7,0% értékjegy Il/A Aquincum 366 nap 24,0%* 10,0% értékjegy I/A Lakossági 730 nap 25,0%* 10-17,5% kincstárjegy 365 nap 22,0% * A kamat mértéke változhat a futamidő során. 12-18,0% Lakossági bankszámla (látra szóló) évi kamata: 10%

Next

/
Thumbnails
Contents