Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-06-17 / 17. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1994. június 17. Graphic Center, CsőDesign Diadalmas reklámgrafika A változások idejét éljük az élet minden területén. Folyik a lázas útkeresés, naponta új elképzelések születnek, közülük sok sikeresen megvalósul, sok elvetél. Vállalkozók sora folytatja a versenyt, aminek elmaradhatatlan velejárója a reklám. Pakson is többen foglalkoznak reklámgrafikával, közülük azt az embert kerestem fel, aki az ország határain tül is megbecsült, jól ismert szakembernek számít. Ritter János grafikus 91-ben alapította a Graphic Center Reklámirodát, másfél évvel ezelőtt pedig létrehozta a CsőDesign Stúdiót.- Festőből lettem reklámgrafikus - mondja a reklámgrafika biztosítja a megélhetést számomra. Amikor megszereztem a tanári diplomámat, arra gondoltam, hogy az a pálya túlságosan kötött, valami mást kellene csinálnom. Akkoriban a Városi Művelődési Központban dekoratőrként dolgoztam, ott is rengeteget tanultam, elsősorban Halász Károly festőművésznek köszönhetően. Ez körülbelül tíz évvel ezelőtt volt, amikor úgy gondoltam, megpróbálok új területen dolgozni, ez volt a reklámgranka Azért mondom, hogy új terület, mert a nyolcvanas években nálunk ez egyszerűen nem létezett A vállalatoknál voltak dekoratőrök, akik csinálgattak ezt-azt, de jellemző volt az igénytelenség, egyszerűen senki nem érzékelte a valódi reklám fontosságát.- Milyen szempontok szerint láttál munkához?- Igyekeztem átvenni a nyugati tradíciókat, szerettem volna megmutatni, hogy lehet és kell tovább lépni. Úgy vettem észre, hogy lassan húzóerővé válik ez a munka, oda-vissza igényt támaszt.- Ezen a területen a te vállalkozásod volt az első a városban...-Akkoriban mások is foglalkoztak hasonló dolgokkal. Természetesen nekem is komoly kitekintésem volt a szakmára. A technikai oldalt illetően elsők között voltunk az országban. Számítógépet, vágóplottert, nyomtatót vásároltunk, olyan gépeket, melyek ma már a reklámgrafika nélkülözhetetlen eszközei. Beruházásigényes volt mindez és természetesen vártuk, hogy megtérüljön a pénzünk.- És megtérült, folyamatosan van munkátok?-Pakson nem igazán térült meg, ez kisváros, szerényebb igényekkel. Ennek ellenére van munkánk a városban is, de nagyvállalatok is megbíznak minket, ilyen például az OMV. Ezen kívül még sok helyre dolgozunk, Budapestre, Kaposvárra, Dunaújvárosba, pályázatok útján szintén szereztünk munkákat, például emblématerveket készítünk. Ilyen a szegedi Universitas emblémája, a sakk VB-t jövőre Szegeden szándékoznak megrendezni, ennek az emblémáját is mi tervezzük és sorolhatnám. E megrendelések a felfutás jelei.- Többes számban beszélsz, hányán dolgoznak a ,műhelyben’?- Hárman. Hasonló a szemléletünk és igazán jó a munkakapcsolatunk.-A reklámgrafika mellett továbbra is foglalkozol képzőművészettel?- Most talán több időm marad. Az elmúlt években nagyon sokat kellett dolgoznom, el kellett fogadtatni a munkáimat. Természetesen továbbra is rengeteg elképzelésem van, amit a művészet területén szeretnék megvalósítani.-Körülbelül hány százalékát teszik ki a városban fellelhető reklámgrafikáknak a munkáitok?-Nem beszélek képtermek kialakításáról, arculattervekről. Meglátásom szerint a városban a reklámgrafikák hetven-nyolcvan százaléka a miénk. Ez paksi vonatkozásban siker, hiszen csak négy éve végzem főállásban ezt a munkát, és ez eléggé rövid idő ahhoz, hogy a városban elfogadják az ember munkáját.- Gondolom, ez megelégedéssel tölt el...-A sikereknek örülök, de nem vagyok, és azt hiszem nem is leszek elégedett soha, legalábbis, ami a munkámat illeti. Bármilyen szép jövőt lát az ember a reklámgrafikában, tudni kell, hogy mindig lesz mit helyre tenni. Gondolok itt a vizuális hatásokra, éppúgy, mint a reklámetikára, de sok más összetevőre, ami szerves része ennek a munkának.-Ezek szerint jó kapcsolatokat ápolsz a helyi vállalkozókkal?-Annál is inkább, mert magam is vállalkozó vagyok. Akik annak idején nem elégedtek meg egy jó kezű unokahúggal, vagy más dilettáns megoldásokkal, eljöttek hozzám. Igaz, nem mindig egyeztek az elképzeléseik az én szakmai szempontjaimmal, de mindig találtunk megoldást Ma már visszatérnek, keresnek, a korábbinál sokkal nagyobb igény van a reklámra- Mondanál valamit a CsőDesign Stúdióról?-Arra gondoltam; kicsit tovább kellene lépni. A reklámgrafikát kitűnően képzett munkatársak segítik, egyetemet végzett, számítógépes ismeretekkel rendelkező emberek. Ezért másfél évvel ezelőtt elindítottunk egy újabb vállalkozást. A nevéből szépen kiolvasható a lényég; csövekből építünk különböző reklámmodulokat és design-megoldásokat alkalmazunk. A design ipari formatervezést jelent. A tervezéstől a kivitelezésig mindent mi vállalunk, megfelelő szakemberek - lakatosok, festők állnak rendelkezésünkre. Olyan egyedi tervezésű védett termékekről van szó, melyeket csak mi gyárthatunk, illetve forgalmazhatunk szerte az országban és külföldön egyaránt. Formáik miatt olyan kelendők ezek a termékek, hogy komoly nagy cégek vásárolják őket, ilyen a Kuvaiti Olajtársaság, bartellüzlet keretén belül Svájcba is szállítunk, most Olaszországban, hamarosan Németországban is megjelennek a termékeink. Csaknem 300 forgalmazónk van szerte az országban Nyíregyházától Zalaegerszegig. Az igazi jövőt ebben látom. A reklámgrafika beállt egy bizonyos szintre, tovább már nem fejlődik, igaz, folyamatosan csiszolni kell, de igazán újat nagyon nehéz produkálni ezen a téren. A megyében egyedül mi léphettünk be az Országos Reklám Szövetségbe, ez többek közt azt jelenti, hogy folyamatosan tájékozódunk a szakma újdonságairól, egyebekről.- Ez az jelenti, hogy Paks lassan szűknek bizonyul?- Elkerülhetetlenül. szarka József Egyiknek sikerült és a másiknak? „Pótlábakkal” könnyebb a járás A Paksi Építőipari Szövetkezet a kor szellemét megérezve, még idejében gondoskodott „pótlábakról”. így hozta létre 1979^ben autójavító bázisát a Tolnai úton. A konkurencia gyakorlatilag nem okozott ekkor még gondot. A Merkúr biztos és kényelmes üzletmenetet garantált a garanciális javítások révén. Két műszakra való munkát biztosított har mincöt főnek. Mára azonban sok minden megváltozott, sok víz lefolyt a Dunán is, érezhetővé vált a konkurenciaharc és a gazdasági körülmények is negatív irányba hatottak. Az Építőipari Szövetkezetnél változások állottak be, a szövetkezet átalakult kft.-vé, így az autójavító bázis is önállóvá vált. Az egykor biztos megélhetést nyújtó „lábat” is amputálni kellett. Két merész vállalkozó a kft. törzstőkéjének megvásárlásával - 1991-ben - megalakította a Motronic Autójavító és Szolgáltató Kft.-t. A telephely az épületekkel együtt az eredeti tulajdonosé, a kft. pedig bérleti díjat fizet, nem is keveset. A telephely megvásárlását is fontolóra vette a kft. tulajdonosa, de huszonhárommillió forint - nem kis pénz - ennyi lenne az ára. Márkaszerviz, márkakereskedés létrehozásához is sok millió forint saját tőke kellene, csak ennek megléte után hajlandó a szállító tárgyalásokba bocsátkozni. Csak a „készbe” lenne hajlandó a portékát elhelyezni. Hitel kellene tehát, ám a bankok olyan feltételeket szabnak, amivel ha rendelkezne a hiteligénylő, nem kilincselne pénzért... A bérleti díj, a közüzemi díj emelkedett, a konkurencia erősödött. Több lett az „eszkimó”, a korábbi létszám tizenkét főre fogyott. A gazdasági eredmények mindezeket a csökkenéseket követték... Az éhenhaláshoz sok, a jóllakáshoz kevés... A bérleti szerződés 95-ben lejár. És addig? Kivárjuk, míg a valóságban is támogatják a vállalkozókat, nemcsak malaszttal etetik őket. Reméljük,' hogy hamarosan megváltoznak a gazdasági feltételek is - mondja BenczeJózsef, a kft. ügyvezető igazgatója Az egyiknek sikerült, a másiknak?... adtuk a címet írásunknak, utalva arra, hogy a sorozatunkban bemutatott vállalkozások sikerének-sikertelenségének milyen összetevői vannak a gazdasági feltételeken túl, az egyéni adottságot is figyelembe véve. A kft. csak alkalmazottakkal végeztet termelői munkát, a cégtáblán reggel hét órától délután kettő óráig tart a munkaidő. Ez sokban meghatározza azt is, mit lehet elvárni az alkalmazottaktól. Kevésbé érződik az a tulajdonosi szemlélet, mely e sorozatban bemutatott többi vállalkozónál tapasztalható volt, hiszen az anyagi ösztönző erőt is meghatározza a kft anyagi lehetősége. Vajon a másiknak sikerülni fog...? MÁRMAROSI MIKLÓS
