Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-06-10 / 16. szám
1994- június 10. 13 PAKSI HÍRNÖK K. o., karcsúsítás, kibekkelés Akik a kályhától indultak A Gyár- és Gépszerelő Vállalat „elődje” - egy kis cég - a 70-es években fémipari tevékenységet folytatott Pakson, a Nyárfa utcában. Olajkályhakhoz gyártottak alkatrészeket, ez akkor jó üzletnek számított. Az erőmű építésének kezdetekor jött egy budapesti nagyvállalat és „bekapta” őket, szőröstől-bőröstől. Telephelyet, eszközöket, létszámot kellett fejleszteni az új feladat ellátása érdekében. Nagy céggé nőtt a Gyár- és Gépszerelő Vállalat Paksi Főmérnöksége. Az első k. o. akkor érte a céget, amikor eldőlt, hogy nem bővítik az erőművet, ettől kezdve csak kisebb feladatokra kaptak megbízást. Szükségszerű lett a kíméletlen „karcsúsítás”. A második k. o.-t az „államtalanítási” folyamat során kapták. A „kiszámolás” tart, jelenleg a nyolcadik stációnál. A telephely olyan elhagyatottnak tűnik, mint a nyugati krimikben a leszámolások tetthelye... Egy kis csapat - hat fő - úgy döntött, hogy nem hagyja magát kiszámolni, még 1992-ben kiléptek az „anyacégtől”, betéti társaságot alakítottak. Ott folytatták, ahol korábban a GyGV-nél abbahagyták, személy- és teherautók javítását végzik. A telephelyet, épületeket bérlik a korábbi cégüktől, a szerszámok, a munkaerő, a szorgalom a bt-é. Ez be is határolja további fejlődésüket: a munkaerejük, a szorgalmuk, a bérleményük nem hitelképes a pénzintézetek számára, ezért minden fejlesztést, például a diagnosztikai műszerek vásárlását saját erejükből kell megoldaniuk. Nem adják fel, munkájuk van bőven, „rugal-A biztonság - amit egy munkahely nyújt alkalmazottjának szerény jövedelemmel - vagy a bizonytalan jövővel, de a gyors meggazdagodás lehetőségével kecsegtető vállalkozás, sokak dilemmája. A leggyakrabban választott megoldás kézen fekvő: megtartva a főfoglalkozású munkahelyet, kis lépésekkel mellékesként kezdheti el a vállalkozást. Müller Ferenc huszonhat éves érettségizett villanyszerelő. A Dédász paksi kirendeltségén dolgozik mérőellenőrként, az idén januárban munkája mellett vállalkozásba kezdett. Ezt mondja:- Elvégeztem egy féléves iskolát, az itt szerzett oklevelem villamoshálózatok, berendezések, villámvédelmi rendszerek érintésvédelmi, szabványossági felülvizsgálatára és minősítésére jogosít. A munkahelyi fizetésem átlagos, ebből az egzisztenciámat aligha tudom megalapozni. Ezért váltottam ki a vállalkozói igazolványt, azt gondolván, hogy a szaporodó kisvállalkozások jó piacot biztosítanak.- Helyes volt a számítás?-Néhány hónap után nehéz még ezt megmas” munkaidő-beosztásban dolgoznak, a munkaidő nem nyolc óra, addig tart, míg be nem fejezik a munkát.-Az olajkályhagyártás, az erőműszerelés kényelmesebb munkatempót tett lehetővé. Megéri ez a nagy, hajtás"? Az újságíróstúdiókban sűrűn emlegetett közhely, hogy a téma a földön hever, csak le kell ha jolni érte. Vannak viszont olyan témák, amelyek után gyalogolni kell. Például, a Tolnai úti Jégbüfétől, a Barátság úti zöldséges standig, majd az Építők úti üzletsoron Mozart kávézóig, fagyizóig. A többit nem sorolom fel. Volt, aki viszont dunaföldvártól indulva járta be ezt az utat, igaz, több mint húsz év alatt. Hogyan is kezdődött? Erről faggatom a kávézó tulajdonosát, Pálosi Lászlót. A továbbiakban az ő szavait idézem:- Dunaföldváron, az Utasellátónál kezdődött 1972-ben, a vendéglátóipari szakképesítésem révén. Majd - Tolna megyében első fecskeként - szerződéses üzemeltetésre bérbe vettem az üzlethelyiséget Számításaim beértek, tevékenységemet Paksra helyeztem át, a Jézus Szíve templom alatti ítélni. A vállalatok a régi kapcsolataik alapján, megszokott partnereikkel végeztetik el a felülvizsgálatot, a kisvállalkozók pedig a hatósági ellenőrzésekig nem fordítanak erre elég figyelmet. Pedig erre jogszabály mindenkit kötelez, aki villamos berendezésem, szerszámokat iparszerűen használ. A kezdésnél még csak sejtettem, de ma már tudom, hogy nem elég „csak” dolgozni, hanem piackutatással, anyagbeszerzéssel és sok egyéb adminisztratív teendővel is meg kell birkózni: emellett rendszeresen figyelem a támogatást ígérő pályázatokat is.-Mennyibe került a kezdet és mikorra várható a befektetés megtérülése?-A befektetés csaknem kétszázezer forintot tett ki. Műszereket, szerszámokat vásároltam, berendezkedtem. Egyhamar nem fog visszatérülni, de az eszközeim megmaradnak és remélem, hogy sokáig használhatom ezeket. A célom, hogy egyszer főfoglalkozásban, valódi vállalkozóként dolgozhassak. Hogy ebből lesz-e valami, nemcsak tőlem függ. A környezet, az igények, a lehetőségek alakulásától, a gazdasági fejlődéstől is. -r-Megéri - válaszolja Somogyi László, a Solex Bt közös képviselője. - A bt. tagjai mind családosok, ez a szalmájuk, ehhez értenek, ezt kell csinálni... Valamennyien középfokú képesítéssel rendelkezünk, a minőségi, gyors munkánkat nagyra értékelik a megrendelők. A recesszió is k. o.-t kap egyszer, megindulhat a gazdasági fejlődés Pakson is. Ezt az időszakot kell kibekkelnünk... A szurkolásból nincs hiány, egy sikeresebb jövőért sokan drukkolnak, drukkolunk. MÁRMAROSI MIKLÓS üzletsoron melegkonyhás büfét üzemeltettem. Később a lakótelepen béreltem üzlethelyiséget, ahol a Stefánia bűié és a cukrász üzlethelyiséget üzemeltettük. Sikerült annyi tőkét összehozni, hogy 1991-ben megvásárolhattam ezt az üzletet. Mindjárt ki is adtam bérbe, mert időközben az Ezerjó vendéglőt béreltem ki. A szerződésem nemrég járt le, s a család úgy döntött, hogy a saját tulajdonunkat fejlesszük tovább. A fiammal megalakítottuk a Pálosi és Pálosi Betéti Társaságot, anyagi és fizikai erőnket egyesítve, saját erőnkre támaszkodva belevágtunk a fejlesztésbe. A kis lépések taktikáját voltunk kénytelenek választani, a bankok ugyanis olyan lehetetlen hitelfeltételeket támasztottak, amit nem tudtunk teljesíteni, más szóval, ha azokkal rendelkezünk, akkor nem kellett volna hitelekért kilincselnünk... Szerencsénkre az önkormányzat sokkal segítőkészebbnek bizonyult. így rövid idő alatt kávézót, fagyizót alakíthattunk ki a korábbi üzletek helyén. Csaknem két éve zöldségelárusító helyet is üzemeltetünk a Titán műszaki áruház előtt, gyorsabbá vált a pénz forgása, és a képződött haszon jól besegített a Mozart kávézó beruházásaiba. A kávézó, fagyizó technológiai gépeinek 80 százalékát lízingeljük, jó feltételekkel. Ezekre nem kellett most nagy fejlesztési összeget fordítanunk. A nyári forgalomnak jónak kell lennie, a számításainknál ezt is figyelembe kellett vennünk, ezért is hajtunk... Tervünk az, hogy a jégbüfét télen melegbüféként fogjuk majd üzemeltetni, a diákok, munkába járók részére meleg italokat, szendvicseket fogunk árulni. Délidoben pedig gyors ebédelést akarunk biztosítani a betérőknek. A lakótelepi strandon is üzemeltetünk fagyizót, a helyet az önkormányzattól béreljük. Álmok, lehetőségek, tervek? Marad a kis lépések, a kis haszon is haszon filozófiája. A bérleti-üzemeltetési díjak, a köz- és adóterhek egyelőre csak szerény hasznot tesznek lehetőve. A gazdasági körülmények ma még nem kedvezőek nagyobb beruházásokhoz. A Mozart név pedig onnan ered, hogy a világ legjobb, kézi munkával előállított és csomagolt Mozart csokoládét forgalmazó céggel sikerült szerződést kötnünk, aminek alapján termékeiket is forgalmazzuk. A Mozart csokoládé valóban finom! Több lábon a fennmaradásért A biztonság csupán egy dolog Mentőövet dobott az önkormányzat A restitől - a Mozart kávézóig M. M.
