Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-01-26 / 2. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1994. január 26. Tallózás a hazai lapokból H trunk az országban A közelmúltban az országos sajtóban megjelent paksi vonatkozású írásokból adunk válogatást. Beszélő Teller Ede legutóbbi látogatása alkalmával kedvező ajánlatot hozott Magyarországra. Természetesen atomerőmű-ügyben. Azonban amilyen volt az adjonisten, nem volt olyan a fogadjisten. Hogy ezen Teller megsértődött-e vagy sem, arról nem ír a Beszélő december végi száma. Teller Ede, az Amerikában élő magyar származású atomfizikus, a francia atomerőmű-építők lobbystájaként járt a közelmúltban Magyarországon. Hozott egy igen kedvező ajánlatot, amelyet azonban a kormányzat elutasított. A franciák Pakson a meglévő reaktorok mellett még két, egyenként ezer megawattos erőműblokkot építettek volna 2000-ig, állva minden költséget Az ár az lett volna, hogy míg az egyik nukleáris erőmű magyar szükségletre termel, a másik teljesítményét exportálják a franciák. Magyarországnak semmibe nem került volna a beruházás, és az itthon maradó energiamennyiség a magyar villamosáram-termelésnek több mint 12 százaléka lett volna. Majdnem annyi, mint amennyit ma bizonytalanságok mellett Oroszországtól vásárolunk. Az elutasításhoz a magyar környezetvédőknek ezúttal nem volt közük; inkább a kormányzat hezitálásával magyarázhatjuk a dolgot. Abban ugyanis sokan - a parlamenti képviselők is - egyetértenek, hogy Magyarországnak az ezredfordulóig szüksége lesz egy körülbelül ezer megawattos alaperőműre. Csakhogy erre pillanatnyilag nincs pénz. Az energiellátás szempontjából kockázatként jelenik meg az egyébként alig várt fellendülés: valóban lesz-e, s ha igen, vajon mekkora? Azonban egyes vélemények szerint energiaracionalizálással el lehetne odázni az erőműépítést a következő évezred elejére. A magyar gazdaságban a termelés egyharmaddal esett vissza a hetvenes évek rekordjához képest, ezzel szemben az energiafogyasztás - s benne a villamosenergia-felhasználás - csak negyedrésszel csökkent. Az erőműépítést ellenzők erre a különbségre, mint tartalékra hivatkoznak. Persze még lehet találgatni, hogy mi motiválta a hazai energiaipar szakembereinek döntését. A délszláv háború kitörése óta, a volt Jugoszláviával határos országrész lakói atomfrászban élnek, mert a szerb politikai és háborús káosz célpontja végső kétségbeesésben akár még Paks is lehet Nyilván az is számításba jöhetett, hogy egy ilyen kis ország, mint hazánk, elbír-e akkora nukleáris terhelést, mint amennyit az atomerőműblokk jelent. Nem a sugárzásveszély miatt aggódnak, hanem a vízhűtés és az atomhulladék gondjai miatt. Mindenesetre a kormányzat, áthárítandó a felelősséget, a parlament elé vitte a kérdést, hogy vajon szükség van-e alaperőműre. Döntés nincs, és vélhetően ebben a választási ciklusban már nem is lesz. 2000-ig aligha készül el az alaperőmű. De mi lesz akkor az évtizedek óta importfüggő hazai áramszolgáltatással? A szocialista gazdaság „felsőbbrendűségének” egyik mementója a 750 kilovoltos távvezeték Albertirsa és Vinyica között A hetvenes években, amikor üzembe helyezték, a hírverés szerint ez volt a világ második ilyen magasfeszültségű átviteli rendszere. A villamosenergia-átvitellel különösebb gond másfél évtizeden keresztül csak akkor volt, amikor az időjárás úgy akarta. A KGST idejében nem történt jelentősebb erőműberuházás sem Csehszlovákiában, sem Romániában, és Bulgária sem igen költött ilyesmire. Viszont egyre több energiára volt szükségük. A törzsvezetéknek minősülő Albertirsa-Ví nyica közötti távvezetékről ágazott le (és ágazik le most is) Románia és Szlovákia felé egy-egy négyszáz kilovoltos összeköttetés. Államközi megállapodással szinte órára pontosan meghatározták, hogy melyik ország mekkora teljesítményt vehetett le a teherelosztón keresztül. De a téli nagy hideg, amikor is több energiára volt szükség, fagyasztotta a szocialista testvériséget Majdhogynem mindenki annyi áramot vett le a közös hálózatról, amenynyit csak bírt. Az áramelterelésben különösen a román szomszédok jeleskedtek. Telenként előfordult, hogy Magyarországon öt-tíz percig - sőt volt rá példa, hogy fél óráig - kihagyott a testvéri rendszer áramszolgáltatása. A mérnökök ilyenkor pánikszerűen lekapcsolták hazánkat a hétszázötven kilovoltos távvezetékről (hiszen e percekben az a helyzet állt elő, hogy Magyarország adott áramot a többieknek). Az önellátást viszont csak úgy oldhatták meg, hogy néhány nagyfelhasználót egyszerűen kivettek a hálózatból. A magyar energiagazdálkodók természetesen azonnal tiltakoztak a „testvérnél” a „barátok” mohósága miatt, de mire az ügy lezárult, addigra meg is oldódott, tudniillik nyár lett A Szovjetunió széthullásával a volt tagköztársaságok között akadozik a sarló-kalapácsos lobogó alatt ki kényszerített együttműködés. Különösen Ukrajna és Oroszország vitázik egymással - a hadiflottán kívül - olajról, gázról, villamos energiáról. Moszkva már a nyáron követelte az ukránoktól az olajszámla kiegyenlítését, egy időre le is zárta a távvezetékeket Az árammal pedig megismétlődik a történelem. Ugyanis az államközi szerződés alapján az Oroszországból Magyarországra érkező áramot a tél első csikordulására - idén - az ukránok „nyúlták le”. Ezen sajnos nem segít az orosz fenyegetőzés, a magyar tiltakozás, hl szén a távvezeték keresztüljön Ukrajnán. Hasonló a helyzet a földgázzal. Magyarország annak idején hatal más pénzekkel vett részt a FÁK területén több földgáz- és olajmező feltárásában, felszínre hozásában és távvezetékek építésében. Most meg hol jön a gáz a Testvériségnek keresztelt vezetéken, hol meg csak üresen hörögnek a csapok. Ukrajna fázik, és a tél java még hátra van... Napi Gazdaság Magyarország energiahelyzetével foglalkozik a Napi Gazdaság. Többek között felvetődött egy új erőmű létesítésének igénye is. Ezt az idén még az év első felében megvitatja a kormány. Az Országgyűlés döntésének megfelelően várhatóan 1994 februárjában kerül a kormány elé a Magyar Energiatakarékossági Program - tájékoztatta lapunkat Szűcs István, az ipari tárca energetikai ügyekben illetékes helyettes államtitkára. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szervezésében már most is igényelhető az úgynevezett „német szénsegély” pályázati úton. A hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat fele. A minisztérium kezdeményezi, hogy kapjanak áfavisszatérítést a termosztatikus radiátorszelepek, a kompakt fénycsövek, a kondenzációs kazánok és a hőszigetelő anyagok felhasználói. A magyar villamosenergia-rendszert idén egy úgynevezett egyenáramú betéttel - a 400 kilovoltos osztrák hálózaton keresztül - öszszekapcsolták a nyugat-európaival, és néhány volt szocialista országa gal létrejött a közös Centrel villamosenergia-rendszer is. A helyettes államtitkár reméli, hogy jövőre sikerül megállapodni Ausztriával a Győr és Baumgarten közötti gázvezeték kiépítéséről. A közelmúltban Szlovákiával szintén megegyeztek az ott áthaladó orosz földgázvezetékhez történő csatlakozásunkról. Magyarország tárgyalásokat folytat az Oroszországi Föderáció kü
