Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-01-26 / 2. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1994. január 26. Kijelölték a területeket Jó befektetési lehetőség a föld Dr. Ólós János, a Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője tájékoztatta munkatársunkat- 1991 augusztusában lépett hatályba a kárpótlási törvény. Ennek alapján kezdődtek meg a kárpótlásra jogosultak részéről az igénybenyújtások. A beérkezések alapján mértük fel, hogy összesen mennyi kárpótlásra van igény. Ez föld esetében az aranykorona (továbbiakban: AK) értékek megállapításával és gazdaságonként! összesítésével történt Ezeket az igényeket az érintett gazdaságokkal közöltük. Ez alapján alakult meg - a törvény rendelkezéseinek megfelelően - az érdekegyeztető fórum, melynek tagjai a gazdaságokkal és á helyi önkormányzatokkal közösen kijelölték a kárpótlásra szánt területeket a közölt aranykoronaértéknek megfelelően, illetve ahhoz igazodva, hiszen jó néhány szövetkezet nem tudta a teljes aranykoronaértéket kiadni.- Több helyen nagyobb földterületre van igény, mint amennyi az állami gazdaságok tulajdonában van. Hogyan lehetséges ez?- Ennek több oka van. Ez nemcsak az állami gazdaságoknál jelentkező egyedi probléma, sajnos több helyen előfordul. Lévén, hogy az I-es, Il-es és III-as kárpótlási jegyekért, függetlenül attól, hogy annak jogosultja azt milyen címen kapta, tehát termőföldért, házért, vállalkozásért vagy személyi kárpótlásért, ezért mind termőföldet is lehet vásárolni. A törvény földvásárlásnál az egyes jogcímek között nem tesz különbséget A föld iránti érdeklődés a kezdeti közömbösségtől eltérően, most nagyon megnőtt Az emberek rájöttek arra, hogy ez az egyik legjobb befektetési lehetőség. Sajnos, valamennyi igényt biztos, hogy nem lehet kielégíteni, de az igények nagy részét igen. A törvény nem is vállal arra kötelezettséget, hogy ezeket az igényeket teljes mértékben kielégíti, tekintettel arra, hogy a törvény nem biztosítja, hogy a kárpótlási jegyért mindenki termőföldet vásárolhat Sok más célra is fel lehet még használni, például privatizációs célokra, egyéb befektetésekre, tőzsdére lehet vinni, magánforgalomban el lehet adni. Olyan értékpapír ma már, amelynek az értéke örvendetesen megy felfelé és mindennapi élet részévé válik. A kárpótlási törvényben az állam ígéretet tett arra is, hogy a termelőszövetkezeti földek kijelölésével egyidejűleg, további állami földek kijelöléséről is gondoskodni fog. Ennek a mértéke - ami tulajdonképpen a II. kárpótlásnak a földalapját kell, hogy képezze -, a szövetkezetek felé kijelölt AK-értéknek legalább a húsz százalékát kell elérni. Például, ahol a szövetkezetnek százezer AK-t jelöltek ki, ott az állami gazdaságnak húszezer AK értéket kell kijelölni. Ezeknek a földterületeknek a kijelölése még nem történt meg. A felmérés és a javaslattétel a gazdaságok részéről megtörtént, mely egy bizottság keretén belül ment végbe, melyben közreműködött a Földművelésügyi Hivatal, a megyei földhivatal, az érintett gazdaságok és a Kárrendezési Hivatal. Ezeket az adatokat felterjesztettük a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Ott majd a törvény rendelkezésének megfelelően közösen döntenek a kijelölés vonatkozásában a Pénzügyminisztériummal. Sajnos, ez a területkijelölés - noha jóllehet a gazdaságoknak erre egészen biztosan nagyobb és több lehetőségük lenne -, különös vonatkozásban indokolt lenne, hogy több területet jelöljenek ki olyan gazdaságok esetében, amik nem rentábilisak, veszteséget termelnek, hitelből élnek, vagy legalább is nyereséget nem tudnak kitermelni. Ezeknél indokolt lenne a nagyobb terület vagy esetleg az egész gazdaság kijelölése.- Milyen vizsgálatot véglett a Földművelésügyi Minisztérium a gazdaságok működésével kapcsolatban ?- A működőképesség érdekében bizonyos normatívákat állapított meg. Például, hogy az állattartáshoz és egyéb tevékenységekhez mekkora földterületre van szükség. Sajnos, ezek a normatívák annyira magasak, hogy ennek a bizonyos húsz százaléknak a kijelölését eleve lehetetlenné tették. A Paksi Állami Gazdaságra vonatkozó közérdekű információkról Bár lint József adott felvilágosítást- A Földművelésügyi Minisztérium a telepekről begyűjtött állatszámadatokból megállapította- több szántóterületnek kellene az állami gazdaság tulajdonában maradni a jelenleginél. Ezáltal már tőlünk nem jelölhető ki sem gyep, sem szántó. Ennek ellenére a Paksi Állami Gazdaság felajánlást tett a kárpótlási bizottságnak körülbelül huszonnégyezer AK értékű szánté, gyep- és erdőterületre. Hol találhatók ezek a területek?- A szántókat a gazdaság működési területétől távol eső részeken gondoltuk általában kijelölni. Ezeket a területeket évekkel ezelőtt bérbe adtuk egy kft-nek. Amit a Paksi Állami Gazdaság felajánlott hétszázötvenkettó hektár szántó, tizenhétezer-nyolcszázharminc ÁK értékben, nyolc hektár gyep, hatvanöt AK értékben, hét hektár nádas, száznegyyenhat AK értékben, ezemégyszázkilencven hektár erdő, hatezer-négyszázhatvanhét AK értékben. Ezek a területek a következő községeket érintik: Baracs, Bikács, Bogyiszló, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Előszállás, Fadd, Gerjen, Györköny, Németkér, Paks, Palfa, Pusztahencse, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna, Vaj ta. Körülbelül január végén születik döntés arról, hogy ezekből a földterületekből mi kerül kijelölésre. Árverésre március, április táján kerülhet sor. (Horváth) Kérdések és kérdőjelek Állandósul a szembenállás? A paksi Aranykalász Termelőszövetkezet elnökét, Tornai Mihályt kerestem fel kárpótlással kapcsolatos kérdéseimmel.- Milyen jövőkép alakult ki önökben a mezőgazdaságról, egyáltalán mekkora területet tud jelenleg magának szövetkezetük, hol tartanak a kárpótlással?- A mezőgazdasági termékek iránti fizetőképes kereslet lecsökkent, így a mezőgazdasági termelés jelenleg veszteséges, megindult a maradék vagyon felélése. A földtulajdon és egyéb tulajdonjogok rendezetlensége miatt jövőképünk bizonytalan. A felhalmozódott tőkehiány akadályozza a további átalakulást. A szövetkezet összes földterülete 1992. végén még 1585 hektár volt, ez 21 368 aranykorona értékben. Kárpótlásra kijelöltünk 513 hektárt, ez 6913 aranykoronát jelent, árverésen kilicitált terület 453 hektár, 6350 aranykorona értékben és 1994. január 24-én árverésre kerül még 60 hektár 563 aranykorona értékben. A szántó művelési ág 1993- december 31-re 896 hektárra, azaz 16 872 aranykoronára csökkent. A részaránytulajdonosok kijelölése még nem történt meg. Ezenkívül árverésre jelöltünk 354 hektár szántó művelésű területet. Új tulajdonosoktól bérelünk 203 hektárt, és egyéni művelésben maradt 151 hektárnyi föld. Az árveréseken kilicitált szántókat többnyire visszabérelte a szövetkezet, érvényes szerződésekkel retr delkezünk.- A Vörösmalom néven ismert völgy és halastó is az önök tulajdonát képezi. Korábban az atomerőmű, most a Halászati Termelőszövetkezet bérli. Milyen sorsot szánnak a tónak, illetve környékének?- Mi a halászoktól a bérlet fejében földterületet kapunk, így kölcsönösen előnyös üzletről van szó. A tó üzletrésznek számít. A tsz vagyona nevesítve van, így az a tagság tulajdonát képezi. A tó környéke viszont résztulajdonba kerül, tehát a tulajdonosnak magának kell eldöntenie, hogy bérbe adja a szövetkezetnek, vagy saját részére hasznosítja.- Az imsósi erdő egy része szintén az önöké. Erdőterületet is árvereztek?- Igen, erdőterületet is árvereztünk éppúgy az imsósi erdőben, mint Biritó környékén. Ezek a területek tulajdonosokra is találtak. A szövetkezet ezekből nem bérelt vissza semmit. Nyilvánvaló, hogy a jövőben meg kell alakulniuk az erdőbirtokos társaságoknak. Meg kell születnie valamilyen erdőtörvénynek. Az imsósi erdő jelentős hányada résztulajdonba megy át. Ezt a földkimérő bizottság kiméri az embereknek. Megjegyzem, nem nagy az érdeklődés, ezen magam is meglepődtem. Igaz, itt elsősorban nyárfaerdőről van szó, az igény inkább a tűzifának kitűnően megfelelő akácra van. Gépekkel azonban nem kárpótoltunk, és nem is adtunk el gépeket.-A nyugdíjas tagok részéről voltak követelések a szövetkezei felé?- Ők inkább az együttmaradás mellett vannak, de ez elmondató az aktív tagokról is. Nálunk eddig nem jelentkeztek olyan törekvések, amelyek a szakadás irányába sodorták volna a tsz-t. Reméljük, hogy a szövetkezeti törvény módosítása lehetővé teszi fennmaradásunkat. Az Aranykalásznál tehát béke van. Egyelőre. Gyanítom, hogy ez nem más, mint a vihar előtti csend. Ha elkezdődnek a földkimérések, bizonyára itt is elszabadulnak az indulatok, ahogy ezt Tamai Mihály is sejteni engedte. Valószínű az is, hogy - ha egyáltalán sor kerül rá - az a bizonyos sorsolás állandósítani fogja a szembenállást. Évekig«1 Évtizedekig? Ki tudja? SZ.J.
