Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-01-26 / 2. szám

1994. január 26. 3 PAKSI HÍRNÖK Szabad pénzeszközként! Kompenzáció a nukleáris tárolóért Mint több hírforrásból értesülhettünk, a paksi atom­erőmű használt nukleáris fűtőanyagok részére átme­neti tároló építését tervezi. A tároló tervezett helye az erőmű területének délnyugati része. Az első modulnak 1995-ben kell(ene) üzembe lépnie. Az erőmű a tároló építéséhez kikérte e TEIT - Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulat - véleményét. E társulás másfél éve jött létre és társadalmi ellenőrzésként ugyanolyan méréseket végez, mint az erőmű, kint a Duna vízében és a légkörben. Ezeket a polgári védelemtől felkért szakemberek összehasonlítják az erőmű mérési ered­ményeivel, értékelik és havonta közlik a környék új­ságjaiban, kábeltelevízióiban. A mérések költségeit az erőmű finanszírozza, ami két éve tizenhárommillió forintot, tavak tizenötmilliót tett ki, a költség idén tizennyolcmillió forint körül várható. A TEIT elnöke, Török Gusztáv el­mondta a társulás munkájáról:-Jó, hogy létrehoztuk a szervezetet A mérések eddigi eredményei szá­munkra megnyugtatóak. Mi is körül­belül azokat az értékeket mértük, mint az erőmű, tehát valószínűleg reálisak a közölt adatok. A bizalmatlanság felszá­molása megindult a környéken.- Mikor kereste meg Önöket a PA Rt. az átmeneti tárolóval kapcsolatban ?- A múlt év második félévében. Már csak ezért is érdemes volt létrehozni a TEIT-et, mert ha nem lenne, nem tu­dom, hogy kikérték volna-e a lakosság véleményét Első lépésként széles körű lakossági tájékoztatást szerveztünk. Ennek részeként kimentünk Angliába tanulmányozni, hogyan foglalkoznak ezzeL Húszéves ilyen jellegű épít­ményeket láttunk, és a környéken nem volt semmi probléma. Az ottani állapot, mint nem szakembert, mint kívülállót egyaránt megnyugtatott Végeredményként létrejött a meg­állapodás, amelynek szövegéből az alábbiakban idézünk. Csak fenntartással- A tároló megépítésével, mint veszélyforrás növekedésével, a TEIT alapjában véve nem ért egyet, de fenn­tartással tudomásul veszi. A fenn­tartást az alábbi indokok támasztják alá A paksi atomerőmű építése során nem kérdezték meg a lakosságot, be­leegyezést sem kértek. Ezért a lakosság még mindig fenntartással fogadja el az atomerőmű működését Kompenzá­ciót a lakosság nem kapott a veszély­­forrás megtű réséért A veszélyforrás, ha kismértékben is, de tovább növekszik, ami a lakosság további pszichés megterhelését jelenti. Mivel a TEIT hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért tényként kénytelen tudomásul venni: az atomerőmű a vik lamosenergia-mennyiség felét termeli az ország számára, ezért elképzel­hetetlen a leállítása. A fenntartásos tudomásulvételhez a TEIT az alábbi garanciákat várja el a PA Rt-től: A lakossági mérések tech­nikai feltételeinek biztosítása - tizen­két településen. A jelenlegi műszer­park modernizálása, hitelesítése. Havi információs jelentés megküldése a TEIT központjába, amely tartalmazza az aktuális töltöttségi állapotot Infor­mációközlés az átszállítási és elszál­lítási időpontokról és mennyiségekről. A TEIT által létrehozandó társadalmi bizottság számára helyszíni ellenőrzés szere látogatás szervezése a tárolóhoz, lakossági tájékoztatók tartása Ezek­nek feltételeit a PA Rt biztosítja A PA Rt mind a fentiekhez, mind pedig az eddig végzett ellenőrzési, információ áramoltatási feladatok elvégzéséhez biztosítja a finanszírozást Ez utóbbi munka folytatásához évente szerző­dést köt a PA Rt és a TEIT. A PA Rt-nek az átmeneti tárolóval kapcsolatos aján­latának elfogadásáról a tizenkét tele­pülési önkormányzat köt szerződést és nem a T0T. A szerződéseknek a követ­kező elemeket kell tartalmazniuk: 190 millió forint- Az alapberuházás (1994-1995) kompenzációjaként felajánlott fix ösz­­szeg mértéke a T0T ülésen a képvi­selő-testületek felé ajánlásként elfoga­dott százkilencvenmillió forint- 1996 után az első modul meg­építését követően, további bővítés vár­ható, amelynek első ütemére szintén kötődjön a szerződés - az ellentétele­zésre vonatkozóan.- Minden további bővítésre a fix szám elfogadhatatlan, a javaslat sze­rint tíz százalékában kerüljön meg­határozásra, melynek konkrét ösz­­szegét a PA Rt és a TEIT egyeztető tárgyalásán határozzák meg. Erről a PA Rt szándéknyilatkozatot ad. A kompenzációnak szabad pénz­eszközként az önkormányzatokhoz kellene kerülni. Ütemezésre az alábbiakat javasol­juk: Az első átutalás a létesítési enge­dély rendelkezésre állását követő tizen­öt nap, a mérték az összes kompenzá­ciós érték ötven százaléka - kilencven­ötmillió forint Második átutalás 1994. október 15-e. Mértéke: huszonöt száza­lék - negyvenhét és fél millió forint Harmadik átutalás: 1995. első negyed év végéig, illetve a tároló üzembe he­lyezésekor. Mértéke: huszonöt száza­lék - negyvenhét és fél millió forint Tizenkét település- Az egyszázkilencvenmillió forintot a tizenkét település hogyan fogja szétosz­tani egymás között ?- A szétosztásnál egyik szempont az erőműtől való távolság, a második a lakosság létszáma Eszerint Duna­­szentgyörgy tizenegy és fél százalék, Úszód nyolc százalék, Dunaszentbene­­dek nyolc százalék, Géderlak hét és fél százalék, Tengelic hét százalék, Foktő hat százalék, Gerjen négy és fél száza­lék, Pusztahencse négy százalék, Or­das két és fél százalék, Kalocsa har­minc százalék, Fadd hét százalék, Bátya négy százalék arányban részesül a teljes összegből. Ugyanilyen sziszté­ma szerint osztjuk fel az ellenőrzés működéséhez szükséges pénzösszeget is.- Mire fogja felhasználni például Kalocsa városa az egyszázkilencvenmil­lióforint rá eső részét?- Említettem: mi is támogatjuk, hogy szabad pénzeszközként kapjuk meg az összegeket Számításaink sze­rint ötvenöt-hatvanmillió forint, amit két év alatt Kalocsa megkaphatna. Az összeget beépítjük a költségalapba, fel­használásáról a testület dönt Terveink szerint a lakosság komfortkörülmé­nyeit javító beruházásokra fogjuk fel­használni a pénzt Tudomásom sze­rint a többi település is hasonlóképpen gondolkodik. Más a helyzet, ha célzot­tan adja a pénzt az erőmű. Ha esetleg mégis az érvényesül, amit ők javasol­nak, hogy x beruházásra odaadja az összeget, akkor lehet, hogy nem is a miénk lesz a vagyon. Mi nem szeret­nénk, ha célzottan kapnánk, hanem szabad pénzeszközként szeretnénk fel­használni.- Miért nem született eddig meg állapodd; arról, hogy a pénzösszeg sza­badon vagy célzottan érkezik-e majd a településekre? Közgyűlési hatáskör- Amikor az összegről megálla­podás született, még nem állt fenn a TEIT közgyűlése. Ennek megtörténte után a felhasználásról a döntés a köz­gyűlés hatáskörébe tartozik. Jelenleg közgazdászok dolgoznak azon, hogy a lehető legpozitívabb megoldást meg­találjuk.- A szerződés megkötése, amellyel biztossá válik, hogy a TEIT a százki­lencvenmillió forintot kézhez kapja, mi­korra várható?- Az első negyedév végére. Horváth Margit Kinek, mennyi? Az áramdíj Rendszeresen visszatérő igény az atomerőmű közvetlen környezetében élő lakosság részéről, hogy áramdíj-kedvezményben részesüljenek. Ezt az igényt valószínűleg az támasztja alá, hogy a PA Rt-nél dolgozók ilyen kedvezményben része­sülnek. Pontosan mennyi a kedvezmény, kiket érint - erről kérdeztük Müller Józsefet, a Dé­­dász paksi kirendeltségvezetőjét- A kedvezményezettek körét, illetve annak mértékét az áramszolgáltató vállalatok belső sza­bályozása határozza meg. Tavaly óta ehhez a Ma­gyar Villamosművek Rt jóváhagyása szükséges az Ipari Minisztérium egyeztetésével, a döntési jogkör a villamosipari államtitkár hatáskörébe tartozik. Jelenleg a Dédász dolgozói, valamint a PA Rt alkalmazottai részesülnek áramdíj-kedvezmény­ben. A kettőt külön kell választani a létszám nagyságrendi különbsége és a jövedelmi viszo­nyok miatt, tudniillik a kedvezményt az áram­­szolgáltató dolgozói egyfajta bérkiegészítésként kapják. Kirendeltségünk területén harminckét aktív és tizenöt nyugdíjas dédászos tartozik ebbe a körbe. 1993-ig négyezer atomerőműves fogyasztóhe­lyünk volt, májustól rendelet korlátozta az egy rare jutó kedvezményes mérőhelyek számát Ettől kezdve egy alkalmazott egy helyen veheti igény­be a kedvezményt, így ezeknek a fogyasztóknak a száma kettőezer-ötszázra csökkent. Kétségtelen, hogy ezeknek a fogyasztási helyeknek a döntő része ma már nem a lakótelepen található, ha­nem a jóval nagyobb mennyiséget igénybe vevő családi (lázas lakóterületeken. Megváltozott a tarifarendszer is, az eddigi átla­gosan harmincöt fillér/kilowattóra kilencven fil­lérre emelkedett, és ezt tízszázalékos áfa is ter­heli. Ez persze még mindig nagyságrendekkel olcsóbb, mint a lakossági tarifa, aminek a mérté­ke nulla-ötven kilowatt között három forint het­ven fillér, ötven és háromszáz között öt forint harminc fillér, háromszáz kilowatt fölött hét fo­rint ötven fillér, plusz áfa. A kedvezmény legnagyobb hibája, hogy a valamikori szándék, tehát a bérek kiegészítése ma már egész más irányba fordult és az ezt igénybe vevők nagy része az igen olcsó áramot iparűzési célokra használja. Nem nehéz elképzel­ni, hogy milyen előnyt jelent ez a mai felfokozott árversenyben Nem ritka kirendeltségünk területén az éves száz-százharmincezer kilowattot elérő fogyasztó. Összehasonlításul annyit, hogy a^ saját családi házamban, ahol a központi fűtéstől a tűzhelyig minden villannyal működik, az éves fogyasztás körülbelül negyvenezer kilowatt- Ki finanszírozza a kedvezményt?-Természetesen az áramszolgáltató vállalat, bár 1993-ban kaptunk kiegészítést a PA Rt-től.- Milyen támogatási rendszerek működnek külföldön?- Nemrégiben járt egy küldöttség Pakson az USA-ból. Elmondtak, hogy a rendszer náluk te­lepülésenként változó, attól függően, hogy az ön­­kormányzatok milyen megállapodásra tudnak jutni az erőművekkel, illetve az áramszol­gáltatóval. Van olyan atomerőmű, amely a város közepére van telepítve, semmiféle kedvezményt nem ad, van amelynek az elhelyezkedése ha­sonló a paksihoz, és a lakosság teljes köre igény­be veheti a kompenzációt meghatározott mérté­kű fogyasztásig R. G.

Next

/
Thumbnails
Contents