Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-05-06 / 11. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1994. május 6. Start az első fordulóban, 176 választókörzetben Szavazatok, jelöltek, mandátumok Az országgyűlési képviselő-választásokon há­­romszáznyolcvanhat mandátum sorsáról kell dönteni. A választási rendszer hármas tagozódá­sa alapján a következőkben azt tekintjük át, ho­gyan alakul voksaink sorsa. A szavazásnál két szavazólapot kapunk, egyi­ken az egyéni választókerületben induló jelöltre, a másikon a területi választókerületben állított pártlistára adhatjuk le szavazatunkat, beikszelve a megfelelő kört Az országban százhetvenhat egyéni választó­­kerületet alakítottak ki, ezek mindegyikében egy jelölt jut mandátumhoz. Az első fordulóban a szavazás akkor érvényes, ha a választásra jo­gosultak legalább fele részt vesz azon. Ered­ményes a szavazás, ha a jelöltek egyike meg­kapja a leadott szavazatok ötven százalékát és még legalább egy szavazatot. Ha ez egyik jelölt­nek sem sikerül, akkor a második fordulóban azok az országgyűlési képviselőjelöltek indul­hatnak, akik elérték a tizenöt százalékot, ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első három legtöbb szavazatot elérő. Ha az első forduló érvénytelen a részvételi arány miatt, akkor a második fordulóban vala­mennyi jelölt indulhat A második forduló érvényessége a választásra jogosultak legalább negyedrészének részvételé­hez van kötve. Az lesz a jelöltek közül a kép­viselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. A területi választókerületek a megyék, illetve a főváros területével azonosak. Tolna megyében például a területi pártlistákra leadott szavazatok alapján megszerezhető képviselői helyek száma négy. A választás eredményessége megegyezik az egyéni választókerületben előírt részvételi arányokkal. Az első forduló érvénytelensége esetén a má­sodikban mindazok a pártok indulhatnak, ame­lyek az elsőben. A területi listára leadott érvényes szavazatok száma alapján számítják ki az egy mandátum megszerzéséhez szükséges voksok számát és elosztják azokat az induló pártok között Nem kaphat azonban képviselői helyet az a párt, amelyik a területi listák orszá­gos összesítésén nem érte el az ötszázalékos ha­tárt, akkor sem, ha erre a területi válasz­tókerület eredményei alapján jogosult lenne. Azok a szavazatok, amelyek sem az egyéni, sem a területi választókerületben nem juttattak mandátumhoz senkit, nem vesznek el. Ezek az úgynevezett „töredékszavazatok” az országos listán megszerezhető képviselői helyek elosz­tására szolgálnak. Mindazon pártok, amelyek országos listát indítottak - egyéni jelöltjeire és területi listáira leadott töredékszavazatait ösz­­szesítik és eredményeik alapján osztják el az 58 képviselői helyet Természetesen itt is érvé­nyes az ötszázalékos határ. -r-Minden készen áll Várják a választókat Míg az országgyűlési képviselő-választások közeledtével a közvélemény figyelme egyre in­kább a politika felé fordul, addig a választások technikai lebonyolítása érdekében a háttérben szorgos munka folyik. A különböző szintű bi­zottságok tevékenysége nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy a demokratikus jogállamban elfo­gadott normák szerint választhassuk meg a következő parlamentet. A helyi szervezési feladatok és az ellenőrzés a törvény szerint a jegyző munkája, ezért dr. Blazsek Balázst arról kérdeztük, készen áll­­nak-e az előkészületekkel?- A magyar választási rend pártelvű, ezért a törvényes és etikailag tiszta lebonyolítása nem­csak szakszerű munkát, de teljes pártatlanságot is igényel. A törvénynek megfelelően időben létrehoztuk a bizottságokat, melyek közül a technikai lebonyolításban legfontosabb szerepe a szavazatszámláló bizottságoknak van. Pak­son húsz szavazókört alakítottunk ki, ezek mindegyikébe három tagot delegált a Választási Bizottság és változó számban a pártok is jelöltek tagokat, akik teljes jogkörrel vesznek részt a munkában. A szavazatszámláló bizottságok tes­tületként működnek, határozataik érvényessé­géhez tagjaik többségének jelenléte és a jelen lévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A szavazatszámláló bizottság mű­ködésének ideje alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A szavazás napját megelőző első feladat meg­állapítani, hogy érkezett-e olyan kezdemé­nyezés, amely a szavazás kezdetének időpontját egy órával korábban kéri elrendelni. Pakson va­lamennyi szavazóhelyiség hat órakor nyit. Valamennyi szavazókörben két szavazófülkét, és két urnát kell biztosítanunk, amelyek már a rendelkezésünkre állnak. Tizenhétféle technikai eszköz szükséges minden szavazókörben a különféle nyomtatványoktól a golyóstollig. A szavazás napjának hajnalán a szavazat­szedő bizottság elnöke veszi át a polgármesteri hivatalban őrzött választási iratokat és egyéb eszközöket, majd a szavazatszámláló bizottság legkésőbb fél hatig elfoglalja a helyét a szava­zóhelyiségben. Nyitáskor beengedik az elsőként szavazó vá­lasztópolgárt - aki nem lehet a szavazatszám­láló bizottság tagja -, vele együtt megvizsgálják az urnák állapotát, vagyis azt, hogy azok üresek, és a szavazólapokat az urnák feltörése nélkül ki­venni nem lehet, majd az urnákat lepecsételik és mindezt jegyzőkönyvben rögzítik. A választópolgárok érkezési sorrendjükben szavaznak, és szavazatuk leadása után a helyisé­get el kell hagyniuk. A szavazóhelyiségben a szavazás során csak a szavazatszámláló bizott­ság tagjai, az illetékes választási bizottság tagjai, a külföldi megfigyelők tartózkodhatnak, továb­bá a sajtó képviselői, amennyiben a szavazás rendjét nem zavarják. A szolgálatot teljesítő rendőr is csak a bizottság elnökének engedé­lyével léphet be a helyiségbe. A választópolgárok szavazataikat kizárólag személyesen és csak a lakóhelyük szerint kijelölt szavazóhelyiségben adhatják le. A mozgásuk­ban gátolt személyekhez mozgó urnákat fogunk kivinni. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, vagy egyéb ok akadályozza a szava­zásban, más választópolgár segítségét igénybe veheti. A szavazatszámláló bizottságok előtt a vá­lasztópolgároknak személyazonosságukat iga­zolniuk kell, és magukkal vinniük a választók nyilvántartásába való felvételről szóló értesítést Érvényesen szavazni csak hivatalos szavazó­lapon lehet. A szavazat akkor érvényes, ha ab­ból egyértelműen megállapítható, hogy a sza­vazó kire, illetve melyik párt listájára szava­zott. A szavazatot két egymást metsző vonallal kell megjelölni a szavazólapon a jelölt, illetve a pártlista neve melletti körben. A szavazás lezárására este tizenkilenc órakor kerül sor, meghosszabbításra lehetőség nincs. A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bi­zottság ellenőrzi az urnák érintetlenségét, majd felbontja azokat, és megkezdi a szavazatok ösz­­szeszámlálását, annak eredményét adatlapokon rögzíti. Az adatlapok elkészítése után azokat a Városházán kialakított számítógépes központba viszik. Ide kerül a 2. választókerület valamennyi eredménye, tehát a környező településeké is. A számítógépes rendszer közvetlen összeköttetés­ben van az országos választási központtal. A rendszer próbáit elvégeztük, kifogástalanul működött, így május 8-án este fél tíz-tíz óra kö­rül már eredményeket tudunk majd közölni. Itt mondom el, hogy a városi televízió egyenes köz­vetítéstfog adni a választási eredmények össze­­számlálásáról. A választási törvény megsértése miatt az érin­tett választópolgárok, a jelöltek vagy a pártok a kifogásolt eseményt követő három napon belül jogorvoslatért fordulhatnak az illetékes válasz­tási bizottsághoz. Összefoglalva elmondhatom, hogy a válasz­tással megbízott szervezetek készen állnak a fel­adat elvégzésére, a választások érvényessége most már csak a választópolgárok részvételép múlik. Rákosi

Next

/
Thumbnails
Contents