Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-04-29 / 10. szám
1994. április 29. 13 PAKSI HÍRNÖK Három vezető személyiség Helyreállítható-e a paksi cigányság érdekképviselete? A levelet Budapesten fogalmazták. „A Roma Parlamenti Választási Szövetség bejegyzéséhez szükség van a Te nyilatkozatodra is.” A címzett Skállát József, a Független Szabad Demokrata Cigányszövetség vezetője. - Városunkban született meg ez a szövetség - mondja - a Jeladó nem más, mint Horváth Aladar, a kitűnő magyar<igány íróember. Nem tudunk statisztikáról, ami arról készült volna, hogy hány cigány él Pakson, Skállát József négyszázra becsüli lélekszámúkat. Farkas Antal, a Független Cigányszövetség paksi szervezetének elnöke is ezt a számot említette. Fogadjuk hát el, annál is inkább, mert Berki Elemér, a Független Cigányszövetség korábbi vezetője is elfogadja. A paksi cigányembereket máris két szervezet és egy jelölt kívánja képviselni, több vezető státust kívánó cigány nemzetiségű polgárról nem szólok. Elmondták vágyaikat, viszont nem adták beleegyezésüket a Paksi Hírnökben való cikk megjelenéséhez. A három vezető cigány személyiség egyike Skállát József, a Független Szabad Demokrata Cigányszövetség vezetője.- Miért döntöttek a Független Cigány Szövetségből való távozás mellett?- Anyagi nehézségeink voltak eleinte, a problémák elkerülhetetlenül magukkal hozták a későbbi szakadást.- A paksi önkormányzat csak az önök szervezetének hatszázezerforint, az erőmű további százezer forint támogatást nyújtott. Futballpályát, sportlétesítményeket ígértek a cigány kisgyermekeknek, akik további, akár pénzben kifejezendő támogatásokat igényeltek.- Valóban, sokat segítettek, köszönjük. A sportpálya és a hozzá tartozó létesítmények félkész állapotban vannak. Ezzel nem azt mondom, hogy alapoztunk, falakat emeltünk, de azt igenis, hogy elvégeztük az összes földmunkát, mindent előkészítettünk, ami a létesítmény megépítéséhez szükséges. Felkészültünk, hogy tovább folytatjuk a munkát és mindent megteszünk, hogy beteljesüljön ígéretünk. Farkas Antal, a Független Cigányszövetség paksi szervezetének elnöke.- Mikor választották elnökké?- 1993-ban vettem át a szövetség irányítását. A korábbi vezető távozása bennem is bizonytalanságot okozott eleinte, viszont gondolkodva a hozzám intézett felkérésen, mérlegelve a kialakult helyzetet, végül jobbnak láttam, hogy a hirtelen támadt űrt be kell tölteni.- Ön nemcsak politikai közszereplést vállaló polgárként, hanem sportemberként is ismert. Nem gondolja, hogy bölcsebb lett volna a sport oldalán megbecsültén, nyugodtan élni a nyugdíjasok életét?- Körülbelül nyolcvan ember kért, hogy vállaljam el a paksi cigányság, a mi egyesületünk képviseletét. Kötelességemnek éreztem a feladatot, a küldöttek bizalma komoly érv volt számomra. Sajnálom, hogy a másik paksi cigányszervezettel egyelőre nem kommunikálunk. Mi nyitottak vagyunk, békét, becsületes egyezséget kívánunk minden erre érdemes embernek.- Újra jelölteti magát?- Ha az egyesület tagjai kérnek, talán meggondolom, hogy vállaljam-e a tisztséget. Önként nem akarok indulni az új választásokon. Berki Elemér, a Független Cigányszövetség korábban leköszönt elnöke, képviselőjelölt:- Ön évekkel ezelőtt visszaadta választóinak a megbízatását. Most viszont újra indul a választásokon.- Sokan felkerestek, hogy visszavárnak. Hosszan gondolkodtam újrajelölésemről, végül is arra jutottam, leghelyesebb, ha újra megpróbálom. A megoldatlan problémák teljesen újszerű vezetés kialakítását teszik szükségessé. Kollektív vezetésre gondolok, egy tizenhat főből álló vezetői testületre. A paksi cigányság érdekképviseletének egységét szeretném helyreállítani.- Ezek szerint van remény arra, hogy újra egységben próbálják megoldani a paksi cigányság problémáit?- Bízom benne, és mindent megteszek érte. Ismerem a folyamatokat, melyek szétzilálták a korábbi kapcsolatrendszert. Kívántos a korrekt, partneri viszony, a kapcsolattartás, a becsületes, egészséges érdekképviselet. SZ.J. Tanárvendég Pakson - Nagykárolyból A Balkán a Kárpátokon túl kezdődik Régóta szerettem volna beszélgetést készíteni Kasztovszki Jenő Romániában élő magyar tanárral. Az utóbbi időben ritkábban jött Paksra meglátogatni családját, Júlia lányát, vejét Nyitrai Györgyöt, két kisunokáját. Végre alkalom nyílt a beszélgetésre. Bator, igaz embert ismerhettem meg benne, konokul küzdő értelmiségit, aki nem mondott le soha a magyarságtudat ápolásáról. Nem hagyta el a mai napig Romániát, egy-egy rövid látogatás kivételével. Infarktus után, rokkantnyugdíjasként elvégezte a teológiát, hogy legalább lelkigondozóként segítsen a rászorultakon.- Szatmár megyében, Nagykároly mellett élünk - mondja. - Betöltöttem az ötvenedik évemet. Vasöntéssel foglalkoztam tizennégy éven át, majd Szatmárnémetiben tanítottam. Egyszer csak azt vettük észre, hogy kezdik felszámolni a magyar tagozatokat, például a történelmet és a földrajzot csak románul engedték tanítani. Ha magyar tagozaton buktatott a tanár, próbálták meggyőzni a szülőket, hogy vigyék át román tagozatra a gyerekeiket, és semmi problémájuk nem lesz, simán átmennek a vizsgákon. Sokan a román iskolákat, vagy tagozatot választották, ami sajnos ma is előfordul. Magyarországon is tudják, hogy nem adják vissza a magyar iskolákat, a Bolyait és a töDbi oktatási intézményt. Fontosnak tartom, hogy a nagyobb városokban viszont beindultak az egyházi iskolák.- A szülők ellenállása milyen volt a románosítási törekvésekkel szemben?- Különösebben nem tiltakoztak. A felsőfokú intézmények románok voltak, nem volt más lehetőségük. Azért néhányan nem adták fel, akik fontosnak tartották, hogy gyermekeik magyar oktatásban részesüljenek. A 80-as évek eleje óta a felsőoktatásban különösen rossz a helyzet, szinte jelentkezők sincsenek, félnek a magyarok. Az lehet a megoldás, ha anyagilag meg tudnánk menteni a magyarságot. Ne kényszerüljenek rá a fiatalok, hogy megélhetést keresve elhagyják Romániát. Bankokra lenne szükség, melyek az ottani magyarság tulajdonát képezik. Már létezik néhány ilyen pénzintézet, reméljük, hogy a folyamat nem áll meg. Fontos, nagyon nagy segítség az is, hogy magyar felsőoktatási intézmények, például az ELTE, kihelyezett tagozatokat működtetnek több városban, például Székelyföldön. A romániai forradalom után erősödött a kivándorlási hullám, főleg a marosvásárhelyi pogromot követően. A hatalom továbbra is a „nagy nemzetállam” agyonidealizált képével akarja jóllakatni a lakosságot.- Elképzelhető egy Jugoszláviához hasonló helyzetkialakulása Romániában?- Nem, mert a magyarság sem vállalná az erőszakos szembenállást. A provokációk elkéstek, egyetlen út a teljes megbékélés.- A balkanizálódást veszélynek tekintik ma Magyarországon is. Önnek mit jelent a Balkán?- A Balkán a Kárpátokon túl kezdődik, más népek, más szokások, de nemcsak a nyomort, vagy a háborúkat kell emlegetni. Törökország például nagyon nehéz helyzetből indult, de komolyan fejlődik. A forradalom után Romániában több levegőhöz jutottunk. A szólásszabadság tény, a lelkigondozók bejutnak a kórházakba, a börtönökbe. Sajnos a könyvtáraink ellátása változatlanul nagyon rossz. Ha akadozva is, eljut hozzánk a Helikon, a Magyar szó. Van helyi lapunk is. A lapokra barátaimmal úgy adjuk össze a pénzt, mert nagyon drágák.- Egyre ritkábban látogat Paksra.-A város nagyon szép, kedves számomra azért is, mert itt élnek az unokáim. Mindig örömmel jövök ide. Sajnos, egyre nehezebben viselem az utazást. Odahaza is szeretnék segíteni amiben tudok, mert legfontosabb számomra az ottani helyzet alakítása, javítása. SZARKA JÓZSEF
