Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-04-15 / 8. szám
1994. április 15. 9 PAKSI HÍRNÖK Ferenczi János, az Agrárszövetség képviselőjelöltje: Erős, lakosságmegtartófalvak keiknek- Kérem, röviden mutatkozzon be!- Tősgyökeres dunaföldvári paraszti családból származom, őseim a török idők óta itt élnek. Szüleim 196l-ig egyéni gazdálkodók voltak, ekkor léptek be a termelőszövetkezetbe, innen is mentek nyugdíjba. Magam 1948-ban születtem, az általános iskolát Földváron végeztem, a középiskolát a Szekszárdi Mezőgazdasági Technikumban. Két év katonaság után 1969-ben álltam be dolgozni a „Virágzó” Mgtsz-be, 1970 és 1976 között végeztem el a Kertészeti Egyetemet, itt szereztem diplomát A szövetkezetben végigjártam a szamárlétrát, huszonkilenc éves koromban elnöknek választottak, meg sem tudom számolni, hogy azóta hány közgyűlés erősített meg ebben a tisztségemben. Két házasságomból két gyermekem van, volt feleségemmel a kapcsolatom kifogástalan - mi ezt így tartjuk normálisnak, még ha sokan emögött valamiféle „pikáns” ügyet sejtenek is. Második feleségemmel élek, akinek a gyermekét együtt neveljük.- Miért választotta az Agrárszövetség színeit>-Világéletemben érdekelt a politika, mindig is részt vettem benne. Voltam MSZMP tag 1989-ig, 89-ben az MSZP-be léptem be, bár egy darabig gondolkodtam. Akkor már működött az úgynevezett Agrárreform Körök Nagy Tamás-féle csapata. Az érdekazonosság mentén csoportosuló fiatal agrárszakemberek közötti kapcsolat nem csupán ismeretséget jelentett, hanem baráti viszonnyá alakult 1990-ben megalakítottuk az Agrárszövetséget, mert a választáson pártként kívántunk indulni. A választásokon indultam egyéni jelöltként, az akkori eredményemet ma sem kell szégyellnem, hiszen kétezer néhányszáz ember szavazott rám, ez az akkori politikai légkörben nem volt rossz eredmény.- Mit tenne választókörzete érdekében az elkövetkezendő négy évben?- Nagy és konkrét ígéretekkel nem szolgálhatok, megtették ezt sokan mások előttem, azt is tudjuk mi valósult meg ezekből az ígéretekből. Tudomásul kell venni, hogy egy polgári demokráciában az úgynevezett „kijáró képviselői” státusnak nincs létjogosultsága. Az állampolgárokkal tartott folyamatos kontaktust tartom fontosnak, hogy véleményük a törvényalkotási munkámban megjelenhessen. A Paksot körülvevő településkoszorú lakosságának életkörülményeit javító kezdeményezések mellett minden törvényjavaslatot támogatni fogok annak érdekében, hogy olyan polgári életet tudjanak élni szülőhelyükön, mint a városi emberek. Az Agrárszövetség, mint polgári agrárpárt, azt akarja elérni, hogy a falusi ember ne ellenfele legyen a városinak, hanem egyenrangú partnere. Erős falvakat kell kialakítani, amelyek meg tudják tartani lakosságukat. Ennek az előnyeit a város - esetünkben Paks - érezni fogja. A mezőgazdaságot - mint kitörési pontot - összhangba kell hozni az iparral, hogy harmonikus egységben fejlődhessenek, ezért fogok dolgozni képviselőként minden igénybe vehető eszközzel.- Ha megválasztják képviselőnek, mi lesz az első teendője a parlamentben?- Feladataink közé tartozik a kárpótlás lezárása, a földtulajdon rendezése, a mezőgazdaság finanszírozása, a birtokviszonyok rendezése a földforgalom biztosítása, a szövetkezetek lét- és jogbiztonságának megteremtése. Dr. Schlickert József, az SZDSZ képviselőjelöltje: „Helyzetbe hozni” a vállalkozókat- Kérem, röviden mutatkozzon be!- Negyvenegy éves órás vállalkozó vagyok. Pakson születtem. Minden és mindenki a városhoz, illetve környékéhez köt, iskolák, családom, barátok és rokonok. Feleségem nyelvtanár a lakótelepi iskolában. Két gyermekünk van, Gergő 12, Gréta 10 éves. Közösségi ember vagyok, klubokat vezettem, atlétikára oktattam a fiatalokat Szinte önállóvá válásom óta tagja vagyok az iparosság helyi képviseletének. A ’90-es választások idején a választási bizottság elnöke voltam. Elnöke vagyok a Bezerédj iskola szülői testületének, az iskolai alapítványt is vezetem. Liberális beállítottságú, nyitott személyiség vagyok.- Miért választotta pártja színeit?- Párttag soha nem voltam, jelenleg sem vagyok. Az SZDSZ-hez azért kötődöm, mert egy szimpatikus emberekből álló, szakmailag megalapozott, cselekvő, beállítottságomnak megfelelő pártot ismertem meg benne. Magaménak érzem gazdasági, ezen belül is vállalkozásbarát programjukat. Ennek mottója; helyzetbe hozni a vállalkozókat. Immár két rendszerben képviseltem a kis- és középvállalkozók érdekeit. Ez idáig képtelenség volt elérni, hogy elfogadják törvényjavaslatainkat, tervezeteinket. Meglátásunk szerint az ezredforduló táján a lakosság 70-80%-a vállalkozásokból él majd. Orvosok, iparosok, kereskedők, földművelők. Ahhoz, hogy kialakuljon belőlük egy erős polgári réteg, megfelelő háttér szükséges. Új adó- és niteltörvények, átjárható határok, a gazdasági külkapcsolatok helyreállítása a volt KGST-országokkal. A mezőgazdaságban új tevékenységi láncok kialakítása, átfogó szövetkezési formák, világos birtokhatárok létrehozása, a szociális biztonság erősítése és sok más feladat áll előttünk. Az SZDSZ-nek minderre reális, megvalósítható programja van.- Mit tenne választói érdekében az eljövendő négy évben?- A választókörzet településein más és más a sürgősen megoldandó feladat, de vannak a térségnek közös problémái is. Ilyenek: a gáz és a telefon bevezetése, a mezőgazdaság, az egészségügy, a munkanélküliség problémáinak megoldása, a vízbázisok védelme, a dunaparti országos kerékpárút megépítése. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat meg tudjuk oldani, egy stabil, jól működő gazdaságot kell teremtenünk.- Ha megválasztják képviselőnek, mi lesz az első teendője a parlamentben?- Megválasztásom esetén legszívesebben Kuncze Gábor miniszterelnöki esküjét hallgatnám meg először. Ami a gyakorlati munkát illeti, mindent megtennék a vállalkozásbarát környezet megerősítéséért, az átalányadó bevezetéséért, a mezőgazdasági helyzet tisztázásáért, új típusú szövetkezetek létrehozásáért, a szolgáltató iskolák megteremtéséért. A környezetvédelem esetében a megelőzésre fektetném a hangsúlyt. A körzetben egyetlen képviselőjelölt sem hagyhatja figyelmen kívül az áramdíjkedvezmény kérdését. Erre nincs kidolgozott tervezet, ugyanis ezt a problémát sem a helyi, sem a kormány hatáskörében nem lehet megoldani, ez az ügy a parlamenthez tartozik. Az egész adórendszert át kell alakítani ahhoz, hogy ez a kedvezmény valóban kedvezménnyé váljon. Mit ér egy olyan támogatás, amit a jelenlegi helyzetben a személyi jövedelemhez csatolnak? Kialakulhat egy olyan abszurd helyzet, hogy töDb adót kell fizetni, mint amennyi énzt maga a kedvezmény jelent. Ahhoz, hogy azok az emberek, akik a örzetben élnek és akarva-akaratlanul bizonyos kockázatot kénytelenek vállalni, kedvezményhez jussanak, mindent meg kell tenni. Viszont az eredmény csak kemény parlamenti csatározások árán születhet meg.
