Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-04-06 / 7. szám
1994. április 6. 11 PAKSI HÍRNÖK A modern liberális agrárpolitika mindent a községekre bíz! SZDSZ-fórum a mezőgazdaságról A mezőgazdaság jelene, jövője címmel ren dezett fórumot a Szabad Demokraták Szövetsége Dunaföldváron a művelődési házban, ahol a házigazda tisztet Schuckert József, a árt országgyűlési képviselőjelöltje töltötte e. A meghívott előadó Juhász Pál országgyűlési képviselő, az SZDSZ agrárszakértője volt. A magyar mezőgazdaság múltjáról szólva az agrárszociológus képviselő kifejtette, hogy az az ország sikerágazatának számított a hetvenesnyolcvanas években. Köszönhető volt annak a fejlődésnek, amely a világon elsőként ment végbe Magyarországon az agrárszférában az ezt megelőző évtizedben. A gazdaságpolitika ment a mezőgazdaság után - summázta az akkori időket Juhász Pál » Ezt követte azonban a gazdaság összeomlása, melyből a mezőgazdaság sem maradt ki. Nem volt tovább tartható a mezőgazdasági kasztrendszer. A kormányzatnak kulcskérdésévé vált a földtulajdon kérdése. A szabaddemokraták azt hangoztatták, hogy az kapjon földet, aki azon gazdálkodni akar, míg Torgyánék azt kívánták, hogy kapjon az, akinek a nagyapjának is földje volt. Ez a nézet győzött, így kapott földet mára a városi középosztály... Ma mi van Magyarországon? - Jönnek az „új vagányok” - vélte a szabaddemokrata képviselő. Hárommillió tulajdonosi darab képződött. Háromszázezer ember mondhatja, hogy főfoglalkozásban űzi a gazdálkodást És a többi? A mezőgazdaságról szólva Juhász Pál kifejtette, hogy összerendezésre és értelmes szelekcióra van szükség ebben az ágazatban, mert ez az ágazat az, ahonnan egymillió ember szerez rendszeres jövedelmet a főfoglalkozásán kívül. A gazdaságpolitikát taglalva megtudhattuk, hogy a magyar iparnak kétszer annyi importra van szüksége, mint amennyit exportál. Tehát szükséges, hogy az ország kőkemény mezőgazdasági exportot tartson fenn. Ehhez azonban támogatásra is szüksége van a mezőgazdaságnak, de támogatás az is, ha céhesítik a mezőgazdaságot. Ma kartellekre van szükség, ez a csúnyább szó még a szövetkezésekre - fejtette ki véleményét a jövőről Juhász Pál. - így óriás termelő, kereskedő szövetkezetekbe igyekszenek becsalogatni a termelőket. így kell a gazdálkodást összehangolttá tenni. Mert ma még mondhatni azt, hogy az emberek a saját „boltjukat” rontják. Próbálom megválaszolni a kérdést, hogy ki gazdálkodjon, mekkora földön! Tehát - folytatta -, szültség van a szomszédsági földcserékre. A szövetkezetek tudjanak átalakulni, de közben legyen pénz kifizetni azokat, akik nem vesznek részt a vállalkozásokban. A mezőgazdaságnak láncolatos hitelekre van szüksége, valamint hitelszövetkezetekre. Támogatott hitelkonstrukciókra van szükség, így a növényvédő vállalkozásoknak, a géphasználati társulásoknak egyezségekre van szüksége, máskülönben egymást fojtjuk meg a gazdálkodásban, higgyék el - fordult hallgatóihoz Juhász Pál. Községi mezőgazdasági bizottságok szükségesek, melyeK áttekintik a piaci statisztikai rendszert, segítik a földhasználati egyezségek létrejöttét és a földcseréket. A modern liberális agrárpolitika mindent a községekre bíz! Szórvány telkek, kelendő házak A paksi ingatlanforgalomról Dr. Wartig László ügyvéd véleményét kérdeztük, hogy az esetlegesen Pakson épülő átmeneti kiégett fűtőelem-tároló miképp éreztetné hatását a paksi ingatlanpiacon?- Jelenleg ennek semmiféle hatása nem érződik, ebből következik, hogy a családi házak áraiban visszaesés nincs, sőt mérsékelt növekedés tapasztalható. Ennek oka lehet az inflációtól való félelem, másrészt, hogy még nem ment le a lakótelepiek családi házra törekvési hulláma. Ezzel kapcsolatban egy újabb jelenséget figyelhetünk meg - vélekedett az ingatlanforgalomban jártas ügyvéd. A régi „csikócsapat” tizenkét évvel öregebb lett, mára ők is negyven-negyvenöt év közöttiekké váltak. Kellő érettségűek már ahhoz, hogy eldöntsék, letelepedjenek-e Pakson vagy nem. Élettani sajátosság ezeknél az embereknél, szüleik nemrég mentek nyugdíjba, akik nagy része családi házban élt Gyöngyös, Ajka, Kazincbarcika stb. környékén. A megnövekedett utazási költségek, a középgenerációnak nagy leterheltsége, a szülők gyakori látogatását megnehezíti, épp ezért családegyesítésre törekednek, melynek következtében ugrásszerű igény mutatkozik a kétszobás, erkélyes, első emeletnél nem magasabb lakásokra vagy kisebb házakra. Ugyanakkor nem ritka - folytatta az ügyvéd -, hogy a korábban szinte Eladhatatlannak tűnő - több generáció együttélésére alkalmas családi házak - az előzőekben említett meggondolásból - vevőre találnak. Hozzá kell tenni azonban, a nagy értékű családi házaknál visszafogó erő az új illetéktörvénynek a szabályzása, miszerint a négymillió forint feletti ingatlanoknál a vagyonátruházási illeték kettő százalékról hat százalékra emelkedett. Egy kis érdekesség - tette hozzá dr. Wartig László -, hogy az európai vagyonátruházó illeték négy százalék.- És, ha az árakról is esne szói1- Négymillió forint felett a fizetőképes kereslet csekély, illetve az ennyi készpénzzel rendelkezők egyre többen az építkezés gondolatával foglalkoznak.- Hol vannak egyáltalán ma üres telkek Pakson?- Nos - nézetem szerint új ingatlanok az Alvég telkeire fognak épülni.- Ügyvéd úr, mit nevezünk Alvégnek tulajdonképpen?- A Villany utca-Dózsa György út és a Táncsics Mihály utca által határolt területet, ami a 6-os útra nyílik. Például az Árok utca, Hattyú utca stb. Véleményem szerint - latolgatta az ügyvéd -, ezt a jövendő elit városrészt, amennyiben az építéssel kapcsolatban a szakhatóságok nem írnak elő különböző paramétereket, úgy az ingatlanforgalmazás saját beíső törvényei alapján ezek a régi házak - vélhetően pár éven belül - eladásra kerülnek és ahogy már említettem, kialakulhat egy igen kellemes környezetet biztosító része a városnak.- Ez idáig építési tilalom volt az Alvégen?- Igen, vagy tizenöt évig. így az innen származó fiatalok nagy része építkezett a Ságvári Endre utcában, a Nádor utcában, a Domb utcában. A paksi rétegeknél a strukturálódás, az ilyen jellegű vándorlás nem a foglalkozás vagy a vagyon szerint történt, hanem erre több évtizedes szokások alakultak ki. így az Alvég lakói nem mentek a Malomhegyre, a Kishegyen élők mentek oda, valamint a Paksra „betelepültek”.- Térjünk vissza a telekárakra!- Mivel az önkrományzat építési telket nemigen ajánl, az úgynevezett Csalóközben is nyolc építési telek értékesítését függesztette fel, így az építési telkek árai egy—egymillió kettőszázezer forint körül alakulnak. Az Alvég telkeinek árai ennél húsz százalékkal magasabbak.- Ne túlságosan magasak ezek a telekárak?- Egyrészt a kereslet-kínálat szabályai érvényesülnek az ingatlanértékesítésnél. És a Pakson jelentkező magasabb kereseti viszonyok részben megjelennek az ingatlanok áraiban is. Ha nem lenne fizetőképes kereslet ezekre az ingatlanokra, úgy nem lehetne őket eladni!- Térjünk vissza az igényekre!- A családi házra vágyók nem sorházakban kívánnak élni, így egy új családi házas telepre nincs igény a városban, mert ott is az összezártság érzése uralkodhat. Ezért inkább a szórvány, üresen álló telkeket, vagy régi lebontásra ítélt házakat vásárolnak meg az érdeklődők. Visszatérve az Alvéghez, a városrész átalakulásának nagyon örülök. Ezáltal megváltozik a város arculata a 6-os út felől nézve, a telekvásárlás révén az asszimiláció is jobban érvényesül a régi és az új paksiak között is, aminek már most látható jelei vannak.- A vállalkozó réteg ingatlanigénye miképpen jelentkezik Pakson?- Egy helyre, a főutcára összpontosul ez az igény. Akár irodaházról, akár kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásról van szó. Mindenki a főutcában akar lenni, s ezen nem segít a fedett piac (Villany utca) építése sem. EÖRDÖGH GABRIELLA
