Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-04-06 / 7. szám

1994. április 6. 9 PAKSI HÍRNÖK érdemes is volna mindjárt forró égövi kultúrákat telepíteni, az ellen se tiltakozna senki; ki­dugná orrát az ajtórésen, s válto­zatlanul csak egyetlen kérdés foglalkoztatná: egy pár jégzoknit húzzon vagy kettőt. Nem véletlen, hogy a paksi ember sohasem rendez cirkuszt. A városban atomnegyed épült, komoly cselgáncsszakosztály is működik, hajrá Atom, kiált a nép, ám legbelül ópaksi maradt. A meteorológiai jelentés után meghallgatja a híreket is, jóleső érzéssel veszi tudomásul, hogy megindult a gazdasági felvirág­zás, csökkent a munkanélküli­ség, az infláció, olyan erős szo­ciális háló épült ki az országban, hogy a helyi halászok se fonnak különbet, voltaképp ez már Eu­rópa, a vállalkozók paradicsoma, és mindez egyetlen, a legigazabb magyar pártnak köszönhető. Nos, a paksi ember eme hírek után sem vág pofákat, igaz, nem is keresi a mosolygó gyümölcsö­ket a gazdaság fáján, hiszen tél van. Nagyon nagy tél. Ám biztos van gyümölcs a fán, ha mondják. Különben miért mondanák? Következik-e mindebből, hogy a paksi ember hülyíthető? Azt én nem tudhatom. Mindenesetre legutóbb, midőn megint fáért mentünk volna, a rádióban azt mondta az ország legokosabb embere, a nép csillagszemű fia: nem véletlen, hogy a mi fánkat akarják dobálni, egyedül azon van gyümölcs. A teherautó lassan farolt be az udvarra, volt idő elmerülni a sza­vakban.- Csak megveszekedett ember dobálja a fát. Aki eszénél ma­radt, az rázza. Vagy, ha már dobálózik, a termést dobálja. Ezt mondta a paksi ember, és úgy nevetett hozzá, hogy ki kel­lett gombolnia az inge nyakát, pedig erős dunai szél metszette csontjainkat. Ne lepődjünk meg, ha Paks is a kommunistáké lesz májusra. Nemzeti Sport Hesser Zoltán nevét - különösen sportberkekben - nyilván sokan jól ismerik Pakson. Nevét azonban az ország is kezdi megismerni, de úgy mintegy kis Zemplényit... Hes­­serről ugyanis kiderült, hogy jobban szereti a pénzt, mint a sportot. A pénzt pedig a spor­­tolóktól vette el. Csalással. A káro­sultak között van Kovács Antal is, aki többek között azt mondja, hogy nincs ideje azzal foglalkozni, hogy ki mikor, hol vágja át... A témával több napilap is foglal­kozott. Az urat Hesser Zoltánnak hív­ják, korábban a kosárlabdacsa­pat technikai igazgatója volt, majd több méretes csalást, és néhány hiszékeny áldozatot ma­ga mögött hagyva elmenekült az országból, jelenleg az Interpol is körözi. A becsapottak listáján a leg­előkelőbb név az olimpiai bajnok Kovács Antalé, de állítólag szá­mos paksi sportoló is átkozódva emlegeti Hesser nevét. A paksi rendőrkapitányságon nem tud­nak arról, hogy Kovács Antal az áldozatok között lenne, sőt ők nem is folytatnak eljárást Hesser ellen, csak együttműködnek a nyomozást végző Veszprém me­gyei rendőrökkel. Most akkor becsapták Kovács Antalt vagy nem? Tényleg lelépett Hesser az olimpiai bajnok pénzével, vagy csak az utca népe terjeszti a pletykát? A legilletékesebb természete­sen maga az ippon-király.- Hesser Zoltán alaposan becsa­pott téged is, és nem kevés pénztől szabadított meg. Igaz ez?- Sajnos igen.-Mióta ismertedHessert?- Paks kisváros, itt majdnem mindenki ismer mindenkit, rá­adásul ő is a sportban mozgott, úgyhogy felszínesen ismertük egymást már régebben. Igaziból azonban csak az olimpia után kerültünk kapcsolatba egymás­sal, amikor vállalkozott rá, hogy szponzorál engem.- Hesser volt a szponzorod?- Az egyik. Körülbelül 100 ezer forinttal támogatott, ami tu­lajdonképpen a lakásom bebúto­rozásában jelentett segítséget. Én tudtam, hogy neki mindenféle vállalkozásai vannak a városban, és nem sejtettem, hogy bármi zűr lehet ezek körül, ezzel a gesz­tusával pedig igazán nem azt mutatta, hogy szélhámos. Aztán tavaly az EB előtt pénzt kért tő­lem, én pedig adtam. Na, azt nem kellett volna...- Ezt nem értem. Ő volt a szpon­zorod, miért kért pénzt? Nem volt ez furcsa? Egy szponzor általában adni szokott.- Azt mondta, hogy a további szponzorálásomhoz akar előte­remteni egy nagyobb összeget, és ahhoz van szüksége segítségre. Nyolc napra kért kölcsön, azért, hogy azzal a pénzzel tehermen­tesítsen egy ingatlant, aztán fel­vehessen világbanki hitelt, ami­ből majd én is részesülök.- Mennyi pénzt adtál Hesser­­nek?- Ne haragudj, de ezt nem szeretném megmondani.- Ezek szerint sokat.- Sokat. Tulajdonképpen az összes pénzemet, ami akkor volt. Teljesen földhöz vágott ez a do­log, nem maradt semmi pénzem. Tulajdonképpen akkortól újra kezdhettem a gyűjtést, a nulláról indultam.- Amikor letelt a nyolc nap, nem követelted vissza a pénzed?- Először nem is nyolc napot mondott, aztán pedig kezdett hi­tegetni, meg mondta, hogy van némi probléma. Akkoriban edző­táboroztam, utazgattam, verse­nyeztem, nem értem rá ezzel foglalkozni, mire észbekaptam, már kiderült, hogy eltűnt az orszájgból.- Úgy adtad oda a pénzt, hogy semmi biztosítékot nem kaptál?- Adott két fénymásolatot, ami egy autóról és egy lakásról szóló papír volt. Azt mondta, ez legyen a biztosíték, ha valami miatt nem fizetne, enyém a kocsi és lakás.- Ha egy kocsi és egy lakás volt a biztosíték, akkor tényleg nem kis összegről volt szó...- Sajnos nem... Az viszont nagyobb baj, hogy a papírok csak fénymásolatok voltak, a kocsi, mint kiderült, nem is Hesser tu­lajdona volt, csak lízingelte, a lakás meg nem is létezik.- Azóta nem is hallottál róla?- Nem. Azt hiszem, arra a pénzre én már keresztet vethe­tek. Néha hallom, hogy újabb és újabb emberekről derül ki, hogy őket is becsapta, de nekem már attól is összerándul a gyomrom, ha erről az ügyről, meg Hes­­serről hallok. Lehet, hogy anyagi­lag valamikor kiheverem ezt a dolgot, de belül, lelkileg mindig megmarad ez a seb.- Biztos hülyeség, de az ember csak azt kérdezi, hogy dőlhettél be? Hogy adhattad oda minden pénzedet?- Figyelj! Én most huszonegy éves vagyok, tavaly csak húsz voltam. Nem vagyok egy körülte­kintő ember, sajnos engem na­gyon könnyű átverni. Az a baj, hogy nagyon bízom az emberek­ben, túlságosan is. Mostanában kezdek azért már tanulni...- Ezentúl gondolom jobban oda­figyelsz...- Odafigyelek? Ez nem így megy! Vagy a judora figyelek, vagy erre! Én nem tudok úgy világbajnok, olimpiai bajnok len­ni, hogy azzal foglalkozzak, ki mikor, hol vág át, ki és mikor akar rajtam keresztül meggazda­godni. Ha erre figyeltem volna, lehet, hogy most több pénzem lenne, de például nem nyertem volna tavaly vb-t.- Kellene egy menedzser, mint a külföldi sztároknak, meg újabban néhány hazainak.- Lehet, hogy kellene, de én nem keresek annyit. Lehet, hogy néhány ember el van tájolva az én fizetésemet illetően, de sajnos nem annyi, hogy én abból még e^y embert el tudjak tartani főállásban. Egyébként meg mi van akkor, ha rosszul választok és a menedzserem is átvág?...- Mi lenne, ha Hesser előke­rülne és találkoznátok?- Ezt inkább hagyjuk... Hesser a sportból indult. Ko­rábban évekig volt a paksi kosár­labdacsapat technikai vezetője. Abban az időszakban a je­lenlegi ügyvezető-igazgató Juhász Sándor volt a férfi kosarasok edzője, így gondoltam ő az, aki talán tud valami plusz informá­ciót Hesserről.- Igaz, hogy már a klubtól is pénzügyi visszaélések miatt rúgták ki Hessert?- Én erről nem tudok. A mai napig nincs tudomásom sem­miféle olyan dologról, hogy Hes­ser becsapta volna a klubot.- Mégis elküldték a kosár­labda-szakosztálytól!- Igen, mert már nem végezte teljes szívvel a munkáját. Hét évig volt nálunk főállásban és kezdetben semmi panasz nem volt rá. Később aztán, amikor beindultak a különböző kft.-i, meg vállalkozásai, már egyre kevésbé figyelt a csapatra, és én is haragudtam rá, mert én vol­tam az edző, és nekem kellett végeznem az ő munkáját. Aztán mikor ez már hosszabb ideje így ment, leültünk vele, és meg­beszéltük, hogy akkor inkább ne csinálja. Végül is ennyi az ő története a klubnál, az nem igaz, hogy pénzügyi manipulációk mi­att váltunk volna meg tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents